Koronavírus válságkezelés: soha nem látott buborék mellékhatásként

A Buffett Indikátor néven elhíresült értékeltségi mutató, azaz a részvénypiaci kapitalizáció és a nominális GDP hányadosa még sosem mutatott olyan szintű túlértékeltséget, mint most, vagyis még sosem láttunk olyan részvénypiaci buborékot az USA-ban, mint ma. A fő gond ugyanakkor nem az amerikai részvénypiac lufija, hanem az, hogy ez a túlértékeltség sok más piacon is megjelent - derül ki a Visual Capitalist elemzéséből.

Warren Buffett, akit a pénzügyi társadalom minden idők legjobb befektetőjének tart, még 2001-ben nevezte a részvénypiaci kapitalizáció és a nominális GDP hányadosát a legjobb, értékeltséget mérő mutatónak. Az elv pofonegyszerű, ha az adott ország GDP-jéhez mérten magas a részvénypiac árazása, akkor a részvények túlértékeltnek, ha alacsony, akkor alulértékeltnek számítanak.

A lenti ábrán látható az indikátor alakulása - nagyításért klikk a képre -, amely jelen esetben az amerikai Wilshire 5000 részvényindex és az amerikai nominális GDP alapján készült. Sötétkékkel látható a mutató alakulása, a vízszintes, 0 százalékon helyezkedő kék vonal jelzi az 1950 ót mért átlagot. Mindezek alapján, a Buffett Indikátor történelmi csúcsot ért el az USA-ban 228 százalékkal, azaz az amerikai részvénypia árazása még sosem volt olyan magas a GDP-hez mérten, mint ma.

Nagyításért klikk a képre!


Mindennek oka a koronavírus válság kezelésében keresendő, a gazdaságpolitikusok ugyanis mérhetetlen mennyiségű pénzpumpával és a belátható jövőben nulla százalékon tartott kamatok ígéretével igyekeztek elejét venni a gazdasági összeomlásnak, aminek negatív mellékhatása látható a mellékelt ábrán. A plusz pénz jól láthatóan nem csak a reálgazdaság megtámasztását szolgálja, hanem utat talál a befektetési piacokra is és ott soha nem látott buborékot fúj.

És hogy miként érint ez minket, magyarokat? Két úton is, egyrészt ha az amerikai részvénypiaci lufi egyszer kidurran, annak hullámai a magyar pénzügyi termékeket is negatívan befolyásolhatja - akár a magyar rézvényeket, akár a forintot -, másrészt a válságkezelő pénzek mindennapi életünk árszínvonalát is megemelhetik, köztük az élelmiszerekkel, üzemanyaggal, ingatlanokkal.


Az eredeti elemzés itt érhető el.