Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Összehasonlító elemzés 2016-2020

A kutatás azt értékelte, hogy történt-e előrelépés a pénzügyi tudatosság oktatásában és fejlesztésében Magyarországon 2016 óta. Áttekintettük a pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatos állami szerepvállalás változásait, illetve egy kérdőíves felmérésben azt vizsgáltuk, hogy a közoktatáson kívüli képzéseken milyen szervezetek, kiket és milyen tematika alapján képeznek. (Pénzügyi Szemle 2020/4.)

Németh Erzsébet - Vargha Bálint Tamás - Domokos Kinga

A 2016-os felmérés információforrásként szolgált a pénzügyi kultúra fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia kialakítása, valamint az operatív tervek megalkotása során. Részben a kutatás eredményei nyomán számos állami kezdeményezés indult meg, illetve valósult meg. Emellett több nem állami pénzügyikultúrafejlesztést végző szervezet jelezte, hogy a kutatás eredményei és javaslatai alapján átalakította a képzéseit.

A Nemzeti alaptanterv az iskolák számára mind a fejlesztendő kulcskompetenciák között, mind pedig a fejlesztési területek, nevelési célok között megjelölte a gazdasági és pénzügyi nevelést. A szakgimnáziumokon kívül azonban kötelező tantárgyként nem oktatnak pénzügyi ismereteket a közoktatás intézményeiben. Nagy előrelépést jelentett továbbá, hogy a kormány 2017-ben elfogadta a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégiát, illetve még ebben az évben megjelent az első akkreditált pénzügyikultúra-tankönyv gimnazisták, majd 7-8. évfolyamos diákok számára, amit számos újabb tankönyv, munkafüzet, elektronikus segédlet követett.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a képzések volumene, a képzési programok, és az azon résztvevők száma jelentősen nőtt 2016- hoz képest. Jelentős pozitív változás, hogy háromszor annyi honfitársunk részesült pénzügyikultúra-fejlesztő képzésben az elmúlt négy évben, mint azt megelőzően. Ugyanakkor az iskoláskorú tanulók jelentős felülreprezentáltsága nem változott.

Előrelépést jelent továbbá, hogy a képzések átlagos időtartama hosszabb lett, megjelentek a főleg felnőtteknek szóló, többnapos képzések. A tudásátadás fókuszában továbbra is az egyéni takarékoskodás és pénzügyi tudatosság, a pénzügyi önismeret, attitűd és viselkedés fejlesztése állt, ami indokolt, hiszen a tantárgyak keretében pénzügyi tudatosságot kevésbé, inkább pénzügyi ismereteket és kalkulációs feladatokat lehetséges oktatni. A nyugdíjaskori tartalékolási stratégiák oktatásának elterjedtsége azt mutatja, hogy a képzéseket folytató szervezetek felismerték: ez a demográfiai folyamatok miatt elengedhetetlen. A befektetési és vállalkozási ismeretek oktatása azonban továbbra sem prioritás.

Pénzügyi kultúra. Kik, kiket és mire képeznek? Összehasonlító elemzés 2016-2020

A képzés célcsoportjai között megjelentek a pénzügyileg sérülékeny csoportok. A felnőtteknek szóló képzések java része azonban nem veszi figyelembe a célcsoportok jövedelmi helyzetét, társadalmi hátterét, így a munkanélküliek, nyugdíjasok és vállalkozók alacsony számban jutnak számukra kidolgozott speciális, a pénzügyi kultúrát fejlesztő edukációhoz.

A képzést végző szervezetek közül az úgynevezett nagy eléréssel rendelkezők képezik a résztvevők túlnyomó többségét, ezen belül a közoktatásban tanulók döntő hányadát, több mint egymillió diákot. Képzéseik rövidek, 3-4 órásak. A pénzintézetek képzései rövidek és elhanyagolható számú résztvevőt érnek el, képzéseikben hangsúlyosan jelennek meg a banki szolgáltatások. A nonprofit szervezetek képzései többnyire felnőtteknek szólnak, 2-5 nap hosszúak, illetve gyakrabban közpénzből valósulnak meg. Fő profiljuk a pénzügyi tudatosság fejlesztése. Az egyéb vállalkozások képzéseinél jelenik meg hangsúlyosan a résztvevői befizetés. A képzéseik hosszúak. Náluk megjelenik a pénzügyi sérülékenység és védekezés témaköre. Képzéseket azonban jórészt maguk a résztvevők finanszírozzák, a leginkább rászoruló rétegekhez ezek a képzések nemigen jutnak el.

Összefoglalóan elmondható, hogy 2016 és 2020 között egyre fokozódó figyelem irányult a pénzügyi kultúra fejlesztésére, miközben a képzések túlnyomó többsége továbbra is a legkönnyebben elérhető iskolás korosztályt érinti. Üdvözlendő, hogy az időskori gondoskodás a pénzügyi ismeretekben is előtérbe került. Fontos nemzetgazdasági érdek - és az ezzel foglalkozó intézményeknek is érdeke - a társadalmat a nyugdíjas évekre felkészíteni.

Indokolt lenne a képzési programokban nagyobb figyelmet szentelni a felnőttek - ezen belül is a pénzügyileg sérülékeny csoportok - pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, különösen a közpénzből is finanszírozott képzések esetén. Miközben fontos a pénzügyi attitűdök, a takarékoskodás és a pénz beosztását megtanítani, a képzések fejlesztése során szükséges törekedni arra, hogy ne csupán a pénz tudatos elköltésével, hanem a pénz megszerzésével kapcsolatos ismeretek is bővüljenek.

Az állampénzügyek megértéséhez szükséges ismeretek ma már éppúgy hozzátartoznak a nevelési feladatokhoz, mint a magánpénzügyi tudatosság. Különösen az iskolarendszerű nevelésnél, ahol a jövő nemzedéket készítjük fel majd választópolgárrá válásra.

...

Németh Erzsébet az Állami Számvevőszék igazgatója, Vargha Bálint Tamás az Állami Számvevőszék jogi elemzője, Domokos Kinga az Állami Számvevőszék számvevő gyakornoka

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle 2020/4. lapszáma itt érhető el.