Rábírhatók-e a globális digitális szolgáltatók a méltányos közteherviselésre?

A digitális szolgáltatások megjelenése, gyors bővülése és globális méretűvé válása jelentős mértékben átformálta a világgazdaságot. A globális digitális szolgáltatók, azaz a világ számos országában digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek térnyerése a méltányos közteherviselés szempontjából is új kihívást jelent. A jelenlegi adószabályok szerint a fizikai jelenlét biztosít jogalapot az egyes országok adóztatási jogkörének gyakorlására. A digitális szolgáltatáshoz azonban nincs szükség fizikai jelenlétre. Ezt kihasználva a globális digitális szolgáltatók a nyereségük után nem ott adóznak, ahol azt megtermelik, hanem ott, ahol az adózási feltételek a legkedvezőbbek. Ebből adódóan nyereségük arányában sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez, mint a hagyományos gazdaság szereplői, és az érintett országok többsége jelentős adóbevételektől esik el. E méltánytalan helyzet orvoslására több nemzetközi szervezet is megoldást keres, azonban megállapodás még nem született. A megoldást nehezíti annak meghatározása, hogy a nyereséget eredményező értékteremtés földrajzilag hol történik. Nem magától értetődő az sem, hogy a digitális szolgáltatás során miként keletkezik az érték, és az hogyan mérhető. A cikk ezekre a kérdésekre adható válaszokat tekinti át. (Pénzügyi Szemle 2021/1. Különszám)

 


Teski Norbert - Pulay Gyula

Összegzésként újra idekívánkozik az Arisztotelésztől idézett gondolat: "(...) a méltányosság lényege, hogy a törvényt helyesbíti ott, ahol abban az általánosítás miatt hézag mutatkozik" (Arisztotelész i. e. 350, 1137b). Tehát Arisztotelész szerint az általánosságban alkalmazható törvény nem tud figyelembe venni minden esetet, s éppen ezért van szükség a méltányosságra, azaz az általánosan megfogalmazott szabály kiterjesztésére arra az esetre, amelyet a törvényi szabályozás nem tudott átfogni. Ezzel egyetértünk. Ugyanakkor, ha a törvény által le nem fedett esetek nagy számban fordulnak elő és tipikussá válnak, akkor célszerű a törvényt úgy módosítani, hogy maga a törvény állapítson meg ezekre az esetekre is igazságos, a horizontális vagy a vertikális méltányosság követelményeit tükröző szabályokat.


A globális digitális szolgáltatások térnyerésével elérkeztünk ahhoz az állapothoz, amikor már a törvényt (a nemzetközi adózási alapelveket) lenne célszerű módosítani, újra értelmezve a szolgáltatók fizikai jelenlétének fogalomkörét. A cikkben leírtak nyilvánvalóvá teszik, hogy ez nem egyszerű feladat, és komolyan sérti a jelenlegi helyzet haszonélvezőinek az érdekeit. A többség érdeke azonban nem ez, hanem az, hogy a globális digitális szolgáltatók nyereségük arányában hasonló mértékben adózzanak, mint a hagyományos gazdaság szereplői, és abban az országban adózzanak, amelyhez kapcsolódóan a nyereségük forrását jelentő érték létrejön. A világgazdaság teljesítményében a globális digitális szolgáltatók egyre nagyobb részarányt képviselnek, így a jelenlegi méltánytalan adóztatási rendszer megváltoztatása is egyre sürgetőbbé válik.

...

Teski Norbert az Állami Számvevőszék számvevője, Pulay Gyula az Állami Számvevőszék számvevő igazgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.