2021. április 20. 8:35

W-kilábalás a koronavírusjárvány két hullámában

Tanulmányunk célja a makrogazdasági adatok, valamint lakossági és vállalati felmérés segítségével annak vizsgálata, hogy a koronavírus-válság lefolyása hogyan zajlott egyes területeken. Eredményeink szerint a vírus a különböző ágazatokat eltérő mértékben érintette: míg egyes ágazatokat gyors kilábalás, addig másokat elhúzódó válság jellemzett. A koronavírus őszi, második hulláma szintén visszaesést eredményezett a gazdasági adatokban, azonban ennek mértéke elmaradt a tavaszi első hullámban tapasztalttól. Összességében a válság lefolyása W-alakúnak tekinthető, bár egyes szempontok, illetve ágazatok ettől eltérő képet mutatnak. A vírushelyzet enyhülésével azonban a gazdaságpolitika fontos feladata lesz annak elérése, hogy a W utolsó szára meredek legyen, azaz a magyar gazdaság vissza tudjon térni a korábbi növekedési pályájához. Ehhez elengedhetetlen a korlátozások feloldása - hogy a lakossági fogyasztás ismét a növekedés motorjává válhasson -, illetve a vállalatok beruházási hajlandóságának a növelése. (Pénzügyi Szemle 2021/1.)

Molnár Dániel - Horváth Diána - Regős Gábor

A lakossági és a vállalati felmérések eredményei alátámasztották azt, hogy Magyarországon a járvány két hullámával párhuzamosan egy W-alakú válság zajlott le 2020-ban, ugyanakkor a második mélypont enyhébbnek bizonyult. A felmérések eredményei ezen felül azt mutatják, hogy a mélypontot követően a gazdasági percepciók úgy a lakosság, mint a vállalatok körében gyorsan javulásnak indultak.

Érdemes azonban a jövőről, tehát a W utolsó, felfelé tartó száráról is megemlékezni, ugyanis ez határozza meg a gazdaság hosszú távú növekedését. Az utolsó szár meredekségét, vagyis a kilábalás, a növekedés ütemét több tényező is befolyásolja majd. Ezek közül az első a vírushelyzet alatt elszenvedett károk: mennyire kellett a vállalkozásoknak visszafogni a beruházásokat, a cégek mekkora része nem tud újra kinyitni a korlátozások megszűnése után. Ugyanakkor a beruházások szintjét pozitívan befolyásolhatja, hogy a kormányzat a válsághelyzet alatt törekedett a vállalati beruházások támogatására, így van rá esély, hogy a beruházási szint a vírushelyzet után ismét magas legyen. Ezt segítheti elő a forrásbőség is: 2021-ben indul az Európai Unió új, 7 éves költségvetési ciklusa, illetve a közös hitelfelvétel, mely szintén jelentős mennyiségű fejlesztést tesz lehetővé.

W-kilábalás a koronavírusjárvány két hullámában


A fejlesztések hosszú távú hatásait a forrásfelhasználás hatékonysága fogja meghatározni, amely azért is kiemelten fontos, mert a hazai források végesek: a 2020-as évben az anticiklikus gazdaságpolitika eredményeként megnövekvő hiányt előbb-utóbb le kell faragni. A felhasználásnál törekedni kell a hosszú távú növekedés szempontjaira. További fontos szempont: a közös hitelfelvétel forrásainak felhasználásánál az Európai Unió előírta, hogy azok egy részét digitális, illetve zöld fejlesztésekre kell fordítani. Ezek mellett Magyarországon különösen is fontos az oktatás minden szintjének fejlesztése.

Ahhoz tehát, hogy a növekedés vissza tudjon állni a vírus megjelenése előtti szintre, bőven van még tennivaló. A lakossági felmérés alapján a fogyasztás felpörgésének csupán az életben lévő korlátozó intézkedések szabnak gátat, ellenben a vállalati szféra beruházási hajlandóságát és foglalkoztatásbővítését ösztönözni szükséges. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a kilábalás is hosszabb időt vehet igénybe.

...

Molnár Dániel a Budapesti Corvinus Egyetem Phd-hallgatója, Horváth Diána a Budapesti Corvinus Egyetem Phd-hallgatója, Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató Zrt makrogazdasági üzletágvezetője

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.