Interjú

A digitális fejlesztéssel hatékonyabbá is válhat az adóigazgatás

2018. február 28. 09:16:01
Magyarországon a 25 év alattiak veszik igénybe legnagyobb arányban adótanácsadók segítségét, vagyis ezt a csoportot (fiatal koruk ellenére is) érett, adótudatos hozzáállás jellemzi. A gazdaság fehérítése kiemelt kormányzati cél, melynek elérése érdekében egyaránt fontos, sőt akár párhuzamosan is megvalósítható az adminisztratív előírások és az adóterhek csökkenése. A magyar adóhivatal az elmúlt években ügyfélbarátabbá vált, elég csak a "támogató" ellenőrzésekre vagy a magánszemélyek számára elkészített SZJA bevallási tervezetre gondolni. Sok más érdekesség mellett ezeket a fontos megállapításokat tette Ambrus Rita Anna és Széles Zsuzsanna, a Pénzügyi Szemlében publikált "Az elektronikus adóügyintézés fejlesztése és gyakorlata" című tanulmány szerzőpárosa.


Melyek a tanulmányban bemutatott kutatás legfontosabb eredményei?

A technikai vívmányok az élet valamennyi területén jelen vannak és egyre nagyobb teret hódítanak. Fontos, hogy a korszerű megoldásokat a közszféra is alkalmazza, többek között az elektronikus adóügyintézés területén is. Primer kutatásunk során készített kérdőíves felmérésünk alátámasztotta azt a feltételezésünket, hogy a különböző korcsoportba tartozók tájékozódási szokásai eltérőek: az elektronikus csatornák szerepe a fiatalabbak körében meghatározó, míg a hagyományos hírforrásokat (televízió, rádió, újság) az idősebb korosztály tagjai részesítik előnyben.

 

 

A felmérés másik fontos megállapítása, hogy annak ellenére, hogy a megkérdezettek jelentős része ismeri, sőt használja is az Ügyfélkapu nyújtotta lehetőségeket, mégis sokan intézik közülük is személyesen az adóügyeiket. Az ügyfelek jelentős része ma is fontosnak tartja a személyes kapcsolatot. E területen lényeges különbség a 25 év alattiakra vonatkozóan mutatkozik, ők egyértelműen az Ügyfélkaput részesítik előnyben az ügyintézéshez, a másik három korcsoport szokásai között alig van eltérés.

Mely kutatási eredmények okozták a legnagyobb meglepetést?


A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a 25 év alattiak veszik igénybe legnagyobb arányban adótanácsadók segítségét is. Ennek több oka is lehet. Mi a minta alapján úgy véljük, hogy ezt a csoportot (fiatal koruk ellenére is) érett, adótudatos hozzáállás jellemzi, akik szeretnék szakértő kezekre bízni az adóügyeik intézését.

A kutatási eredmények alapján Önök szerint hogyan lehetne az adóhivatalt ügyfélbarátabbá, a kommunikációt pedig hatékonyabbá tenni?

Úgy véljük, az elektronikus ügyintézés területén tett eddigi erőfeszítések egyértelműen az ügyfélbarát adóhivatal megteremtése felé mutatnak, de sok mindenben lehet és szükséges is fejlődni, fejleszteni. Fontos lenne, hogy a változásokról az ügyfelek időben értesüljenek, de általában véve is szükség van (lenne) olyan stílusú anyagokra, amely nem elsősorban a paragrafusoktól hemzsegnek, hanem közérthető módon teszik lehetővé a tájékozódást.

A NAV információs füzetei igen hasznosak, de ezek szerkesztése során is jobb lenne például rövidebb, áttekinthetőbb összefoglalók készítése, amelyekben az egyes részproblémákra egy-egy linken keresztül kapna választ az olvasó (így nem adná fel rögtön, az anyag terjedelmét látva). Hasonló a helyzet a bevallásokhoz kapcsolódó - hibát jelző - üzenetek esetében is: az kiderül, hogy az adóalanynak teendője van, de az nem mindig, hogy hogyan tudná megoldani a problémát. A felhasználóbarát rendszer kialakítása elkerülhetetlen, különben nem tölti be a funkcióját. Nem szerencsés, hogy 2018-tól az Ügyfélkapura érkező dokumentumok megtekintése nehézkesebbé vált.

Varga József 2017-es tanulmányában felteszi a kérdést, miszerint az adminisztratív előírások vagy az adóterhek csökkenése hasznosabb-e a gazdaság fehérítése szempontjából? Önök mit gondolnak erről?

Mindkettő fontos. A vállalkozók számára az adóterhek csökkentése lehet az elsődleges tényező, azonban ne felejtsük el, hogy az adminisztráció nagyon sok időt és energiát emészt fel. Az idő pedig pénz, akkor is csökken az eredmény, ha fizetünk a szolgáltatásért és akkor is, ha az általunk adminisztrációra fordított idő miatt kevesebb bevételt tudunk realizálni. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyok számának alakulása jól mutatja, hogy annak ellenére, hogy 15%-ról 25%-ra, majd 30%-ra nőtt az adómérték, az adóalanyok száma 2011-ig nem csökkent (igaz, a társaságok aránya erősödött), a 37%-os adómérték és az új, egyszerűbb adózási módok viszont kedvezőbb alternatíva választását eredményezték.

Véleményünk szerint az adminisztrációs kötelezettségek mérséklésével párhuzamosan lehetőség nyílna az adóterhek csökkentésére is. Az Opten Céginformációs szolgálat tájékoztatója szerint közel 70.000 új egyéni vállalkozás kezdte meg a működését 2017-ben, amiben minden bizonnyal szerepet játszott a korábbi adózási módokhoz képest lényegesen alacsonyabb adminisztrációval és adóteherrel járó KATA (kisadózók tételes adója) bevezetése.

Tanulmányukban idéznek egy felmérést, mely szerint Magyarországon az adóbevallások kitöltéséhez szükséges idő több mint 100 órával haladja meg az EU- és EFTA-országokra jellemző átlagos 164 órát. Mekkora megtakarítást jelentene nemzetgazdasági szinten, ha Magyarország ledolgozná ezt a hátrányát?

Ahogy az előző válaszban is leszögeztük, az idő pénz. A különböző nyilvántartások, adatszolgáltatások, bevallások elkészítésére fordított idő alatt a vállalkozó nem tudja folytatni gazdasági tevékenységét, pénzbe kerül, ha alkalmazottat vesz fel az ügyintézésre és időt (pénzt) igényel, ha ezt a munkát külső cégre bízza. Ez utóbbi esetben fontos, hogy a vállalkozó rendszeresen egyeztessen a könyvelőjével, adótanácsadójával, hogy naprakész információkkal rendelkezzen a vállalkozását érintő döntéseihez.

 

 

Az adminisztrációs terhek csökkentése a vállalkozások számára és nemzetgazdasági szinten is megtakarítást eredményez. Ennek mértéke nehezen becsülhető, hiszen például - a felmérésünk alapján - a különböző korcsoportok eltérő mértékben használják az elektronikus csatornákon elérhető szolgáltatásokat. Mintául szolgálhat az észt digitális adóigazgatás, amelynek kiépítését követően mintegy 40 százalékkal csökkent az észt adóhivatal alkalmazottainak száma és az OECD összesítése szerint az adóbeszedésre és adóadminisztrációra fordított összeg aránya az adóbevételekhez képest lényegesen alacsonyabb az európai országok átlagánál.

Az elmúlt években milyen intézkedésekkel igyekezett ügyfélbarátabbá válni a magyar adóhivatal? Ezek közül melyek tekinthetők sikeresnek?

Elsőként az adóhivatal "támogató" ellenőrzéseit említhetjük, amelyekkel jogkövetésre ösztönzi az adózókat. Az adózók, akár természetes személyek, akár gazdálkodó szervezetek nem feltétlenül vannak minden információ birtokában, előfordulhat, hogy nem ismerik a tényállás valamennyi részletét vagy egy jogszabályi változáskor nem jártak el elég körültekintően. A kezdő vállalkozások szankcionálása enyhébb, vagy csak figyelmeztető. Pozitív hozzáállással sok minden elérhető. Különösen a hazaihoz hasonlóan bonyolult adórendszer esetén szükséges az adóalanyok folyamatos és pontos tájékoztatása.

Az adóhivatal szolgáltató jellege egyértelműen erősödött. Az SZJA bevallási tervezet elkészítése a magánszemélyek számára sikeresnek mondható. Hasznos és - valljuk be - logikus megoldás, hiszen ezáltal az adóalanyok ellenőrizhetik a kifizetők által az adóhatósághoz korábban már továbbított adatokat és amennyiben rendben találják, további teendővel nem kell számolniuk. Az esetlegesen szükséges kisebb módosítást többen elvégzik adótanácsadó igénybe vétele nélkül is.


Az elméleti és a tényleges adóbevétel közötti eltérés egyik oka az adózási ismeret hiánya. Önök szerint a be nem fizetett adótömeg mekkora hányada magyarázható ezzel az információhiánnyal?

Az adókötelezettségek áttekintése komoly tudást és gyakorlati tapasztalatot igényel. Az információ hiánya természetesen nem menti fel az adózót az adókötelezettsége alól, azonban egy egyszerűbb és átláthatóbb adórendszer esetében az adóbevételek elmaradása kevésbé indokolható információhiánnyal. Az arány becsléséhez sajnos nem rendelkezünk elegendő információval. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy előrelépés lehet legalább egyes adónemekhez kapcsolódó szabályozás egyszerűsítése is (pl. KATA). Egy rendszer minél bonyolultabb, annál nehezebben ismerhető meg. Jelenleg mintegy hatvan különböző adó és adójellegű elvonást tartalmaz a magyar adórendszer, amely a szakemberek számára is komoly kihívást jelent. Az adóalanyok egy része pedig meg sem próbálja megérteni és vagy könyvelőre bízza a teendőket vagy az "árnyékban marad".

Történtek-e jogszabályi változtatások a cikk megírása óta, melyek segíthetnek elérni az adóhivatal kommunikációs céljait?

Új előírás például a mentorálás (2017/CL. tv. 257.§). A kezdő vállalkozásoknak az adószám megállapítását követően az adóhatóság tájékoztatót nyújt az adózót érintő főbb adókötelezettségekről az adóalany tárhelyére és az első hat hónapban biztosítja az adózó számára személyes konzultáció vagy az írásbeli tájékoztatás lehetőségét. Fontos azonban, hogy a jogszabályi előírások mellett milyen a tényleges gyakorlat. A felmérésünkben részt vevők kb. 15 százaléka preferálja a telefonos/írásban történő ügyintézést, de nem segíti a pozitív kép kialakulását, ha a többedik hívás után is a "Sajnáljuk, ügyintézőnk foglalt. Kérem, tartsa a vonalat vagy ismételje meg hívását később!" mondatokat hallja.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra