Interjú

A lakosság pénzügyi magatartását, attitűdjeit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni

2018. július 23. 12:19:25
Milyen a magyar ember pénzügyi kultúrája, tudása? Milyen érzelmek irányítanak minket, mikor meghozunk egy rövid, vagy hosszú távú pénzügyi döntést? Szeretünk előre tervezni, vannak hosszú távú pénzügyi céljaink, készítünk költségvetést? A rendkívül érdekes kérdésekre a magyar lakosság pénzügyi kultúráját kutató Deák-Zsótér Boglárka, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa keresi a válaszokat.


Be tudná mutatni a Pénzügyi Szemlében publikált, "A fiatal felnőttek pénzügyi kultúrájának vizsgálata" című tanulmány alapját képező kutatás legfőbb eredményeit, következtetéseit?

Kutatásomban a 18-35 év közötti fiatalok pénzügyi jóllétét, időperspektíváját vizsgáltam, valamint azt, hogy mennyire képesek szükségletkielégítésüket elhalasztani, egy későbbi, jövőbeli időpontra kitolni. Eredményeim egyértelmű összefüggést mutattak a jövőorientáció és a szükségletkielégítés elhalasztásának képessége között, tehát akire a Zimbardo-féle időperspektívák közül a jövőorientáció volt a legjellemzőbb, arra volt leginkább jellemző az is, hogy képes szükségleteinek kielégítésével várni, nem akar azonnal megvásárolni mindent, akár kisértékű, akár nagyértékű dologról beszélünk. A pénzügyi jólléttel erős összefüggést mutat a jelenfatalista és a múlt-negatív hozzáállás, mindkét esetben alacsony a pénzügyi jóllét érzete. Bővebben kifejtve, aki jelen fatalista személyiség, az igyekszik kontrollálni élete minden történését, de nem igazán mer tervezni, mert alapvetően úgy véli, hogy életét olyan külső erők irányítják, amire nincs befolyása.

Számos, a Pénzügyi Szemlében publikált kutatásban vett részt. Melyek voltak ezeknek a munkáknak a legérdekesebb, legfontosabb eredményei?

Szerencsésnek mondhatom magam, mert 2012 óta folyamatosan dolgozom olyan szakemberek körében, akik hasonlóan gondolkodnak, mint én, és csapatban sokkal több inspirációt kapok kutatásaim továbbfejlesztéséhez. A Pénzügyi Szemlében megjelent cikkek is jórészt így születtek, tudásunk legjavának összekovácsolásával. Az eredmények folyamatosan erősítik bennünk, hogy a pénzügyeket nem lehet csupán racionális oldalról megközelíteni, mindenképpen számolnunk kell az érzelmekkel is. Ezen túlmenően fontos felismerés, hogy nem kezelhetjük a lakosságot egyetlen homogén sokaságként, amikor a személyes pénzügyekről, fogyasztói pénzügyekről beszélünk, hiszen számos tényező mentén szegmentálhatók, és emiatt más és más mintázatokkal jellemezhetők.

Milyen kutatásokat tervez a jövőben, a pénzügyi kultúra kapcsán melyek azok a kérdések, melyekre érdemes megtalálni a válaszokat?

Jelenleg tart egy nagyobb ívű kutatás-sorozatunk 2018 végéig, amelyben nemzetstratégiát előkészítő pénzügyi kultúra kutatásokat végzünk egy nagyobb kutatói csoportban, Németh Erzsébet vezetésével. Ennek lezárulta után ismét OECD adatok elemzésével kívánunk foglalkozni, valamint régi vágyunk a fogyasztók felé irányuló pénzügyi kommunikáció tartalmi elemzése, ennek első lépéseit már előkészítettük, jelenleg Csordás Tamás kollégámmal a Budapesti Corvinus Egyetemen szakszeminárium keretében végeznek pilot kutatásokat hallgatóink.

Hogyan jellemezné a magyar emberek pénzügyi kultúráját? Mennyire értünk mi, magyarok a pénzügyekhez?

A pénzügyi kultúra egy összetett fogalom, éppen ezért nehéz általánosítani, és azt mondani a magyar emberek pénzügyi kultúrája jó, rossz, alacsony, közepes stb. Ettől függetlenül sok kutató próbál például összehasonlítást végezni más országokkal. Az OECD-nek is folyamatosan vannak törekvései arra vonatkozóan, hogy valamiféle országprofilt összeállítson, és ez alapján nemzetközi összehasonlítást végezzen. Az elmúlt években azt láttuk, hogy a magyarok 2010-hez képest már nem látják olyan borúsan a jövőt, és mernek költekezni. A 2015-ös adatok arra engednek következtetni, hogy sokat "lazult" a hozzáállás, sőt első pillanatra talán túlságosan is. Az adatok mögé nézve arra a következtetésre jutottunk kollégáimmal, hogy tulajdonképpen a magyar lakosság most egyfajta felszabadulást, fellélegzést él meg, ugyanis a válság miatti elhalasztott fogyasztás után most a költekezés a jellemző. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a korábbiaktól eltérően nem hitelfelvételből, hanem a megnövekedett jövedelem felhasználásával történik.

Hogyan lehetne fejleszteni a magyar emberek pénzügyi kultúráját?

Sok kezdeményezéssel találkozhatunk manapság, akár bankok, akár non-profit szervezetek részéről. Egyre több helyen bekerülnek az intézményi oktatásba is a pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések. Mindenképpen fontosnak tartok egy elvet a pénzügyi kultúra fejlesztésével kapcsolatban, méghozzá azt, hogy ne felejtsünk el hosszú távra tervezni. A lakosság pénzügyi magatartását, attitűdjeit nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, nem elég egy néhány órás képzés, hiszen a jelenség összetett, többtényezős, így a változás hosszú és kitartó munka eredménye lehet csak. Kutatásainkban azonosítottunk egy pénzügyileg sérülékeny csoportot, akik nagyon elveszettek (és annak is érzik magukat) pénzügyeik terén, így rájuk külön figyelmet szükséges szentelni.


Deák-Zsótér Boglárka Pénzügyi Szemlében publikált tanulmányai:

A fiatal felnőttek pénzügyi kultúrájának vizsgálata

A társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára

Mindennapi érzelmeink és pénzügyeink

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra