Interjú

A pénzügyi tudatosság fejlesztését a fiatalok körében érdemes elkezdeni

2019. március 27. 08:00:01
Mit tudnak a mai fiatalok a pénzről és a pénzügyekről? Mi a fontos számukra, a külsőségek és a könnyen elérhető értékek, vagy a biztonságérzet és a rendszeres megtakarítás? Hogyan fejleszthető a fiatalok pénzügyi kultúrája? Ezekre és még sok más érdekes kérdésre kaptunk választ Garai-Fodor Mónikától és Csiszárik-Kocsir Ágnestől, az Óbudai Egyetem kutatóitól és a Pénzügyi Szemlében publikált, "Értékrendalapú fogyasztói magatartásmodellek érvényessége a Z- és Y-generáció pénzügyi tudatossága esetén" című tanulmány szerzőitől.

A kutatásuk mely eredményei okozták a legnagyobb meglepetést, akár pozitív, akár negatív értelemben?

A kutatásunk fókuszában a fiatalok - az Y és a Z generáció - tagjai álltak. Ennek oka, hogy meglátásunk szerint a pénzügyi tudatosság fejlesztését a fiatalok körében érdemes elkezdeni. Egyetemi oktatóként pedig különösen fontos számunkra, hogy megértsük a fiatal generáció esetében milyen eszközökkel, milyen módón lehet a pénzügyi tájékozottságot fejleszteni. Feladatunknak, küldetésünknek tekintjük a pénzügyi kompetenciák és a tájékozottság fejlesztését, hiszen a pénzügyek az élet minden területén kulcsszereppel bírnak, magánemberként, vállalkozóként egyaránt. Több, a fent említett generációkra fókuszáló kutatást folytattunk, folytatunk az Intézetünkben, ennek ellenére mindig akadnak érdekességek, ha úgy tetszik meglepetések.

Ebben a kutatásban az egyik ilyen eredmény épp az volt, hogy a fiatalok a legfontosabb szempontnak a pénz biztonsági szerepét, hosszú távú értékét tartották: az állították, hogy a pénz biztonságérzetet ad és a pénz érdemes megtakarítani. Ezzel szemben azok az állítások, miszerint a pénz által több barátot lehet szerezni, vagy, hogy a pénz által értékesebbé válik az ember, nem voltak jellemzőek rájuk. Ezek mindenképpen pozitív üzenetet jelentenek. Ez azért érdekes, mert sok esetben azt gondoljuk a mai fiatalokról, hogy a külsőségek, a könnyen elérhető értékek a legmeghatározóbbak számukra. A kutatás azonban épp ennek ellenkezőjét igazolta, nagy átlagban igenis az úgynevezett tradicionális értékkövetés jellemzi őket legalább is a pénz szerepének megítélésével kapcsolatosan.

Mi jellemzi a fiatalok pénzhez fűződő viszonyát?


Az eredmények alapján azt láthattuk, hogy a megkérdezett fiatalokra jellemző az ártudatosság. azaz az árakat figyelik, az árnak fontos szerepet tulajdonítanak a vásárlás során. A pénzügyi döntések esetén szeretnek alaposan tájékozódni, utána járni az információknak. Ha a generációs jellemzőiket nézzük, akkor ez nem is meglepő, hiszen a fiatalok a digitális jelenlétük miatt azonnal minden információhoz hozzáférnek és hozzájutnak. Azonban az egyértelműen kiderült, hogy a pénzügyi termékekről szóló reklámokban nem bíznak. A pénzgazdálkodás terén pedig a biztonságra törekvés dominál a többségüknél, törekszenek a megtakarításra, mely magatartásmintát a legtöbben otthonról hozott szülői példaként követnek. Innen hozzák a kockázathoz való viszonyukat is.

Milyen tényezők határozzák meg a vizsgált generációk pénzügyi döntéseit?

A kutatás eredményeként a pénzzel való gazdálkodás alapján hét fogyasztói csoportot tudtunk karakterizálni a fiatalok körében, mely jól mutatja a pénzügyi döntéseikben rejlő különbségeket. Az egyik csoport az "Árérzékenyek", akik számára az olcsóság kritériuma a legfontosabb. Az "Akcióvadászok" akik az akciókat, kedvezményeket keresik. A "Tudatos információkeresők", akikre a tájékozódás, az árak követése, az ár preferálása volt a jellemző, a "Preferencia nélküliek", akik nem rendelkeznek még kialakult értékrenddel a pénzügyi döntések kapcsán. Továbbá meghatároztuk a "Jelennek élő reklámkövetők" csoportját, akik a szülői minta követése helyett a külső információforrásokra hagyatkozva hozzák meg pénzügyi döntéseiket, a "Kockázatcsökkentő fogyasztókat", akik a szülői véleményt követve és ugyanazon pénzintézetet választva kívánják csökkenti a pénzügyi döntésük kockázatát és végül a "Biztonságra törekvő tradicionális szegmenst", akikre a családi közös döntéshozatal és a szülői példa követése volt jellemző.

Tehát jól látható az eredmények alapján is, hogy nem lehet egyszerűen, egyetlen szóval, karakterrel jellemezni a fiatalok pénzügyi döntéseit, kultúráját. Nagyon sokféle döntési típus és sokszínű magatartás jellemzi őket. Épp ezért hangsúlyoztuk a kutatásban is, hogy a sztenderd megoldások, "a mindenkinek ugyanazt" koncepció nem működik a fiatalok esetében. Nagyon alaposan meg kell a leendő fogyasztókat és a pénzügyi szolgáltatóknak is javasolt az egyénre szabott, az úgynevezett differenciált szolgáltatások nyújtása. Kutatásunk eredményei szerint ez lehet a sikeres pénzügyi szolgáltatásnyújtás egyik kulcsa.

Hogyan értékelhető a fiatalok pénzügyi tudása, pénzügyi kultúrája?

Az egyértelműen látszik a kutatásunk eredményei és saját tapasztalataink alapján is, hogy a Z generációs fiatalok már sokkal nagyobb pénzügyi tudással bírnak, mint a korábbi, BB vagy akár a X generáció tagjai. Azonban még mindig problémás az, hogy a pénzügyi gondolkodás nem épült be a mindennapi gondolkodásba. A pénzügyekhez való szkeptikus hozzáállás jelei még egyértelműen láthatók náluk is, de a pozitív jegyek is egyértelműen azonosíthatók. Fontos lenne e tekintetben a pénzügyi oktatás általánossá tétele, hogy az ne csak a gazdasági (felső)oktatásban tanuló fiatalok számára legyen elérhető, hanem a más szakokon (műszaki, társadalom- és természettudományi) is az oktatott tárgyak részévé váljon.

Miben tér el az Y- és Z-generációk pénzügyi gondolkodásmódja a korábbi generációkétól?

Az egyik nagyon fontos jellemző e generációk esetében a bizalom hiánya. A kutatás során a pénzügyi döntések alapján sikerült különböző csoportokat alkotnunk a fiatalok körében. Az egyik legnagyobb lélekszámú csoport épp az volt, melynek tagjai nem bíztak a hagyományos reklámokban. A maguk által összegyűjtött információkra hagyatkoznak, saját tapasztalatukat tartják a legmérvadóbbnak és ez alapján döntenek a pénzügyi kérdések esetén is. Ahhoz, viszont hogy a döntéseik helyesek legyenek, egyértelműen fontos az alaptudás. A korlátlanul elérhető információmennyiség veszélyt is jelent, melyre a fiatalok nem minden esetben jönnek rá azonnal, ha hiányoznak az alap építőkockák. Ebben látjuk kiemelten fontosnak az oktatás szerepét annak minden szintjén.

Mik lehetnek ennek az eltérésnek az okai?

Meglátásunk szerint az egyik legfőbb ok a generáció értékrendjében rejlik. A generációs elméletek egyik kiinduló pontja is ez: a szocializáció során megtapasztalt nagyobb és meghatározó történések, a "korszellem" elkíséri az embereket életük végéig és hatással van választásaikra. Az Y és a Z generáció elődeiket megszégyenítő önbizalommal száll szembe a megkövült szabályokkal, más képességekkel rendelkeznek, mint az előző generációk és ez alapvetően határozza meg mindennapi döntéseiket, beleértve a pénzügyi kérdéseket is.

Milyen mértékben és milyen eszközökkel befolyásolhatók a vizsgált generációk pénzügyi döntései?

Meglátásunk szerint a legfontosabb a pénzügyi döntések esetében is az, hogy a generációkat saját nyelvükön szólítsuk meg. A Z és Y generáció esetében, mint említettük egy alapvetően bizalmatlan fogyasztóról beszélünk, aki ráadásul hozzá van szokva az azonnali megoldásokhoz, hiszen ebben nőtt fel: pillanatok alatt a világhálón megkeresi, felkeresi, amire kíváncsi. Ezen felül pontosan tudja azt is, hogy számos termék, márka versenyez a kegyeiért, hisz ő a jövő fogyasztója, így sok esetben, úgy viselkedik, minta az elkényeztetett egykegyerek.

Megnyerni a fiatalokat és megtartani őket, valóban nem könnyű feladat. Ez igaz az élet minden területére. A bankoknak és pénzügyi intézményeknek ezeket a fiatalokat kell megnyerni, nekik kell termékeket kínálni. Az oktatás feladata ugyanez. Eljött az ideje a váltásnak az oktatott tananyag és az oktatási módszerek tekintetében a pénzügyi témájú tárgyak esetén. A pénzügyi tananyaggal szembeni szkepticizmus korlátait le kell bontani, mindig fel kell hívni a figyelmet arra, hogy miért fontos ezt tanulni, ismerni és tudni, és segítséget kell nyújtani abban is, hogy hol találnak még hiteles információkat a témában, ha valami mélyebb ismeretanyagra vágyik.

Azonban azt is látni kell, és ezt a kutatás is igazolta, hogy a legkisebb szociális közösségnek, a családnak nagy szerepe van abban, hogy milyen lesz a fiatalok pénzügyi kultúrája. Azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy sok fiatal nem akarja követni a szülői példát, erre a mi kutatásunk is rámutatott. Ez esetben különösen fontos szerepet hárul az oktatási, felsőoktatási intézményekre, melyek alakítani, formálni képesek a fiatalok pénzügyi kultúráját. Ehhez szükség van a gyakorlatias, "életszagú" ismeretanyagokra, esettanulmányokra, empirikus élményekre épülő tapasztalatokra, ahogy ezt már fentebb is hangsúlyoztuk.

Mi gyakorol nagyobb hatást a fiatalok pénzügyi kultúrájára, a család és az otthonról hozott értékek, az oktatási rendszer keretében gyűjtött tudás, vagy a "nagybetűs életből" merített ismeretek?

A kutatás eredménye szerint ezekre kérdésekre nem lehet egységes választ adni. Egyes fiataloknál nagyon fontos a szülői minta követése, az otthonról hozott magatartásforma. A családi közös döntéshozatalhoz szokott fiatalok támaszkodnak a szülők véleményére, példának tekintik azt. Egy másik csoportjuk ezzel szemben kifejezetten nem akarja a szülőket követni. Ők nem tekintik példának a szülők pénzügyi döntéseit, sokkal inkább bíznak magukban és járnak utána maguk a kérdéseknek, mintsem hogy kikérjék a szülők véleményét. Az azonban általánosan jellemző rájuk, hogy a hagyományos reklámokat nem kedvelik, nem bíznak bennük és a legfontosabb információk egyike saját tapasztalásuk és persze barátaik, ismerőseik véleménye.

Létezik-e a pénzügyi tudás és pénzügyi kultúra terén egy optimálisnak vélt szint? Miben kellene fejlődnie a magyar fiataloknak, hogy közelítsék ezt a szintet?

Így a beszélgetés végén mindenképpen fontosnak tartjuk azt hangsúlyozni, hogy optimálisnak vélt szint nincs e tekintetben, inkább az a fontos, hogy a pénzügyi tudásban ne legyenek szintbeli különbségek más országokhoz mérten. A globalizáció által létrehozott egységes tér, melyet a digitális folyamatok csak még inkább alátámasztanak, nem foglalkozik a tudásbeli és attitűdbeli különbségekkel. Minden termék minden földrészen elérhető a világháló által, az egész világ egy globális piactér. A termékek magukban foglalják a pénzügyi termékeket is, melyek a fintech-jelenség terjedésével egyre szélesebb körben és innovatívabb formában válnak elérhetővé.

Itt nem tesz különbséget a rendszer a stabil és teljes körű pénzügyi tudással rendelkező fogyasztók és a gyengébb alaptudással bíróak között. Ezért nagyon fontos, hogy minden e téren látható hátrányt mihamarabb orvosoljuk. A jelenlegi helyzet nemcsak a digitalizáció területén igényel stabil tudást, hanem a pénzügyek terén is. Javítani kell az alaptudást, az attitűdöt. Le kell rombolni azokat a negatív hozzáállásbeli korlátokat, melyek sajnos még mindig jelen vannak a rendszerben, és így számíthatunk arra a jövőben, hogy a pénzügyi tudásból valóban pénzügyi kultúra lesz.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra