Interjú

Domokos László: jöhet az egy számjegyű személyi jövedelemadó

2018. június 12. 15:08:25
Több lépcsőben a személyi jövedelemadó kulcsa egy számjegyűre csökkenthet, de ez nem elegendő a kisvállalkozások segítéséhez: az adminisztratív könnyítések önmagukban is felérnének egy adócsökkentéssel. A hitelezés módosítása úgy fejlesztheti a kkv-kat, hogy jelentősebb tőke befektetése nélkül is elindulhassanak - mondta a Növekedés.hu-nak Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke a reális önértékelésre épülő pénzügyi tudatosság, a vállalkozói kedv és a bizalom növelését is elengedhetetlennek tartja.

A napokban Ön is arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak vélhetően a közeli jövőben globális válsággal kell szembenéznie. Ebben a helyzetben mennyire tartható az a terv, hogy évi 10-15 százalékkal bővüljön a hitelezés hazánkban? Nem fújunk-e ezzel egy újabb pénzügyi buborékot?

Úgy látom, hogy aki nem hitelképes, az mostanában sem kaphat kölcsönt. Inkább azon kellene elgondolkodni, hogyan segíthetünk a kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy fejlődjenek és hitelképessé váljanak. Erre eddig két út kínálkozott. Az egyik az, hogy megvárjuk, amíg három éven át nyereséget tudnak kimutatni, ekkor folyamodhatnak banki kölcsönért. Ám az általában hárommillió forintos tőkével alakult kft-knek valamint a bt-knek nincs igazán saját vagyonuk, ezért a hitel felvételekor sokszor a "családi ezüst" lesz a fedezet, nemfizetés esetén pedig erre teheti rá a bank a kezét.

Ez szerintem helytelen irány, mert minden létszükségletet szolgáló eszköz fedezetként való megterhelését életveszélyesnek tartom. Gondoljunk csak a devizahitelezésre, ahol sok cégvezető magánszemélyként vett fel kölcsönt a vállalkozása céljaira. Ezek a gyenge lábakon álló kis cégek dőltek be először a 2008-as válság során, és teljes családok mentek tönkre.

És mi volt a másik út?

Nem tudom, ki emlékszik még rá, de a kilencvenes évek elején, az MDF kormányzása idején 300 ezer forintot adtak minden induló vállalkozásnak. Gyakorlatilag ingyen pénzt adtak, de ez sem volt sikeres kezdeményezés.

Akkor mi lehet a megoldás?

Nézzünk körül Nyugat-Európában: a kezdő vállalkozásoknak ott sincs vagyonuk, de ha van egy jó ötletük, akkor a bankok vagy más befektetők megfinanszírozzák azt. Akár úgy is, hogy megrendelést adnak az induló cégnek. Na, ez az, ami nálunk szinte teljesen ismeretlen fogalom. Pedig ez a kezdő kisvállalkozások útja, s szerintem idehaza is ez lehetne a megoldás.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az innováció fő terepe a kisvállalkozói szféra. A bank ebben úgy tud segíteni, hogy például a jövőbeni árbevétel terhére nyújt forgóeszköz- vagy megelőlegező kölcsönt az ígéretes kisvállalkozásnak. Utóbbi tehát az árbevétel bizonyos százalékából fizeti vissza a hitelt, vagyis nem kell a saját vagyonát, egzisztenciáját is kockáztatnia. Ezt sokkal járhatóbb útnak tartom, mint a mai hazai banki gyakorlatot, ahol a pénzintézet ingatlanfedezetet, vagy netán készfizető kezességet követel a vállalkozói kölcsön fejében. Ez ellehetetleníti a kisebb magyar cégeket.

Sokan mondják, hogy a fejlett ipari országokban nyugodtan indulhat nulláról egy vállalkozás.

Ez valóban így van. Egy kezdő vállalkozónak eleinte egy asztalt vagy egy számítógépet sem kell megvennie, hanem úgynevezett inkubátorházakban bérelheti a munkaeszközöket. Tehát nem feltétlenül pénzre, hanem megjelenési felületre, vagy a munkája elvégzéséhez szükséges eszközökre, berendezésekre, netán irodára, raktárra van szüksége, ehhez kell őt olcsón és könnyen hozzájuttatni.

Ehhez persze az is kell - ami nyugaton megvan - hogy kevéssé profitorientált, sokszor önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő cégek szolgálják ki infrastrukturálisan a kezdő kisvállalkozásokat. Ezt a lehetőséget kellene megteremteni Magyarországon is, s akkor kisebb kockázattal indulhatna egy vállalkozás.

...

A teljes interjú a Növekedés.hu oldalon, ide kattintva olvasható.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra