A koronavírus-járvány milyen hatással lehet a gazdaságra? Mikorra várható a krízis, s vajon milyen horderejű lehet?

Komoly és véleményem szerint elhúzódó krízissel kell számolni, ami már itt van. Ez alapvetően a gazdasági folyamatok ciklikusságából következő természetesen jelenség. A koronavírus-járvány, illetve a kibontakozó olajár-háború csak felgyorsítja, és nyilvánvalóan mélyíti az elmúlt mintegy másfél-két évben megindult negatív világgazdasági folyamatokat. Magyarország számára tehát nem az a kérdés, hogy mikor kezdődik a visszaesés, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészültek. Az elmúlt évek költségvetési gazdálkodása jó alapot teremt.

A lényeg az, hogy olyan helyzetben kell lennie az államháztartásnak és a gazdaságnak, hogy a kormánynak, illetve az Országgyűlésnek legyen megfelelő mozgástere, ha be kell avatkoznia a folyamatokba a maga eszközeivel.

Előállhat a 2008-ashoz hasonló helyzet?

Láttuk és tapasztaltuk, hogy Magyarországot 2008-ban teljesen felkészületlenül érte a válság, az akkori kormány semmilyen módon nem tudta befolyásolni a folyamatokat. Sodródtunk az örvényben. Emlékezetes, hogy az államcsőd csak külföldi beavatkozással volt elkerülhető, aminek súlyos ára volt. Elveszítettük az önrendelkezésünket, gyakorlatilag gyámság alá kerültünk. A lakosság jelentős része el volt adósodva, mégpedig devizában, ami - mint tudjuk - drasztikus következményekkel járt.

Egészen másként alakult volna a helyzet, ha lett volna megfelelő állami tartalék és nem lett volt 10 százalék körül az államháztartási hiány. Ha az akkori kormány cselekvőképes lett volna, és különféle szabályozó eszközök segítségével érdemben bele tudott volna szólni a dolgok alakulásába. A 2008-as példa is arra intette a jelenlegi kormányzatot, hogy a felkészülés rendkívül lényeges, így ma teljesen más helyzetben az ország. A 2010-ben hivatalba lépett új kormány tanult az elődei hibáiból.


Az interjú teljes egészében a Növekedés.hu oldalon, ide kattintva olvasható.