Interjú

Magas banki díjak, megszokás, feketegazdaság – Miért szeretjük ennyire a készpénzt, mi magyarok?

2019. február 25. 10:00:01
Mitől függ, hogy készpénzzel, vagy kártyával fizetünk? Miért ragaszkodunk a készpénzhez? Túl magasak a banki díjak? Eltűnhet-e végleg a készpénz a fizetési forgalomból? Mit tehet a magyar állam vagy a MNB annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon a pénzforgalom? Interjú Végső Tamással, Belházyné Illés Ágnessel és Bódi-Schubert Anikóval, az MNB készpénzpolitikai szakértőivel, a Pénzügyi Szemlében publikált Készpénz vagy kártya? című tanulmány szerzőivel.


Melyek a tanulmány alapját képező felmérés legérdekesebb és legmeglepőbb következtetései?

Önmagában a tény, hogy a magyar lakosság szeret készpénzzel fizetni, kevéssé tekinthető meglepőnek. Az általunk lebonyolított kérdőíves kutatás azonban szolgált néhány érdekes következtetéssel a fizetési szokások és a szociodemográfiai jellemzők összefüggéseivel kapcsolatban.

Ezek közé tartozik, hogy az iskolai végzettség és a jövedelmi helyzet kirívóan nagy hatással van arra, hogy valaki készpénzzel vagy kártyával fizet-e, az életkor és a lakóhely szerepe ezzel szemben jóval csekélyebb. Azaz hasonló végzettséggel és hasonló fizetéssel rendelkező személyek hasonló fizetési preferenciákkal is rendelkeznek, akár Budapesten, akár vidéken élnek. Fontos megállapítás az is, hogy a magyar lakosság általánosan elégtelennek érzi az üzletek POS-terminállal való lefedettségét és adataink szerint nagyjából 8-10% azok aránya, akik rendszeresen használnak kényszerűségből készpénzt (azaz rendszeresen előfordul vele, hogy szívesebben fizetne kártyával, de nem tud).

 

Készpénz vagy kártya?

 

A lakosság mintegy kétharmada nyilatkozott úgy, hogy jelenleg jobban szeret készpénzzel fizetni, mint kártyával, de ezen csoport közel fele el tudja képzelni, hogy a jövőben inkább elektronikus úton intézze a fizetéseit, amihez fontos motivációt jelenthet az elektronikus banki szolgáltatások bővülése és az ezekhez kapcsolódó díjak csökkenése. A leginkább a 60 év feletti, alacsonyabb végzettségű nyugdíjasok és a legalacsonyabb jövedelmi csoportokba tartozók ragaszkodnak a készpénzhasználathoz.

Melyek a hazai fizetési szokások legfőbb jellemzői és tendenciái?

A kártyás fizetések aránya a teljes fizetési forgalomban dinamikusan növekszik, azonban a fizetéseknek mind darabszám, mind pedig érték szerint jóval több, mint fele továbbra is készpénzben történik, tehát jelentős tér van még a bővülésre, az MNB becslései alapján az európai átlagot a 2020-as évek közepére érhetjük el. Érdemes megemlíteni, hogy a banki átutalások GDP-hez viszonyított arányát tekintve a hazai pénzforgalom jelenleg is európai összehasonlításban fejlettnek tekinthető.

Az Online Pénztárgép Adatbázis adatai szerint, melyek szinte teljes mértékben lefedik a hazai kiskereskedelmi forgalmat, a kis összegű (1-2000 forintnál kisebb) tranzakciók esetén erős a készpénz dominanciája, míg a 10-100 ezer forintos tartományban a kártyahasználat aránya már eléri a 35-40 százalékot. Az ennél nagyobb összegű fizetések szintén túlnyomórészt készpénzben zajlanak, amit a nagy értékű lakossági készpénzes megtakarítások is magyarázhatnak.

Az elmúlt években szembetűnő volt az érintés nélküli kártyák robbanásszerű terjedése is, 2017-ben például az 5 000 forint alatti értékű kártyás fizetések több, mint 75%-a érintésmentes technológiával történt.

Melyek azok a tényezők, melyek a leginkább befolyásolják a készpénzes és kártyás fizetés közti választást?

A különféle szociodemográfiai jellemzők közül egyértelműen az iskolázottság és a jövedelmi helyzet vannak a legnagyobb hatással az egyén fizetési szokásaira, az alacsonyabb végzettségű és alacsonyabb jövedelmű csoportok szignifikánsan jobban preferálják a készpénz használatát.

Az, hogy adott helyzetben mi alapján dönt valaki készpénz és kártya között, nehezebben válaszolható meg, de egyértelműen kijelenthető, hogy fontos a fizetendő összeg nagysága és a fizetés helyszíne is. Kisebb, néhány száz vagy ezer forintos összegeket szívesebben fizetünk készpénzzel, és például éttermekben, kávézókban, bárokban is ez a legelterjedtebb fizetési mód. Fontos a megszokás szerepe is, míg sokan jövedelmük jobb beoszthatósága miatt választják a készpénzhasználatot.

Melyek a legfőbb különbségek a hazai és a külföldi fizetési szokások között, akár a régió más országaival, akár Nyugat-Európával összehasonlítva?

A magyar lakosság Európán belül egyértelműen készpénzorientáltnak mondható, a régió egyéb országaihoz képest azonban nem figyelhető meg kirívó különbség a fizetési szokások tekintetében, akár a statisztikai adatokat, akár a kérdőíves felmérésben vizsgált szubjektív preferenciákat tekintjük. A készpénzhez való ragaszkodás országonként igen eltérő mértéke egyébként nem magyarázható csupán a gazdasági fejlettséggel, számos egyéb tényező is befolyásolja, ideértve többek között földrajzi jellemzőket vagy kulturális, történelmi hatásokat is.

 

Készpénz vagy kártya?

 

Érdekes például, hogy míg a Skandináv államok és Hollandia az elektronikus fizetési megoldásokat tekintve a világ leginnovatívabb országai közé tartoznak, Németországban és Ausztriában a készpénzes fizetések aránya továbbra is eléri, sőt esetenként meg is haladja a kelet- és dél-európai, jóval kevésbé fejlett uniós tagállamokra jellemző értékeket.

Melyek azok a legfőbb tényezők, amik a soron következő években vagy évtizedekben a legnagyobb hatást gyakorolhatják a hazai fizetési szokások alakulására? Talán a digitalizáció, esetleg a gazdaság kifehéredése?

A közeljövő fontos eseménye lesz az azonnali fizetési rendszer infrastruktúra 2019 nyarán történő elindítása, amely lényegesen gyorsabbá és ezáltal kényelmesebbé teszi majd az átutalással történő fizetést. A fejlesztés olyan szituációkban is lehetővé teszi majd a készpénzmentes fizetést, melyekben a bankjegyeknek és érméknek eddig nem volt reális alternatívája.

Kutatásaink egyik fontos megállapítása, hogy fizetési szokásait tekintve a hazai lakosság rendkívül költségérzékenynek mondható, így amennyiben a jövőben a technológiai fejlődésnek köszönhetően csökkennek az elektronikus megoldásokhoz kapcsolódó banki díjak, az szintén nagyban elősegítheti a készpénzes tranzakciók visszaszorulását.

A szürke- és feketegazdasághoz kapcsolódó készpénzforgalom nagyságának pontos felmérése nem képezte jelen kutatásunk tárgyát, gyanítható azonban, hogy például a készpénzes bérfizetések - melyek nem elhanyagolható része mögött feltehetően az adóelkerülés szándéka áll - visszaszorítása szintén jelentősen növelheti az elektronikus fizetések részarányát a hazai kiskereskedelmi szektorban.

Ha a jövőbe tekintünk, mi jellemezheti majd a fizetési szokásokat 10, 20 vagy akár 50 év múlva?

Ilyen időtávon nehéz helytálló megállapításokat tenni, hiszen az új technológiai megoldások akár néhány év alatt is teljesen átalakíthatják a fizetési szokásokat. A jövőben a készpénz mindennapos szerepének, jelentőségének fokozatos csökkenésére számítunk, nem gondoljuk azonban, hogy belátható időn belül bárhol megvalósulhatna a bankjegyek és érmék teljes megszüntetése.

A közelmúlt gazdasági válsághelyzetei rámutattak, hogy az embereknek napjainkban is van igényük arra, hogy megtakarításuk egy részét kézzelfogható formában, készpénzben tartsák. Emellett az elmúlt években arra is láthattunk példát, hogy természeti katasztrófák, széleskörű áramkimaradások esetén sincs reális alternatívája a készpénznek.

Érdekes kérdés, hogy - az érintés nélküli kártyákhoz hasonlóan - az elkövetkező években sikerül-e hazánkban széleskörűen elterjedni a mobilos fizetési megoldásoknak is, mivel az ilyen tranzakciók részesedése jelenleg még alig mérhető.

Mit tehet a magyar állam vagy a MNB annak érdekében, hogy hatékonyabbá váljon a pénzforgalom?

A korábban is említett azonnali fizetési rendszer infrastruktúra létrehozása egyértelműen nagy előrelépést jelent majd a pénzforgalom hatékonyságát illetően, különösen, amennyiben használata az ügyfelek számára nem jelent majd érezhető plusz költséget.

Egy - kollégáink által a közelmúltban publikált és az MNB honlapján elérhető - tanulmány szerint a hazai banki díjak nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magasnak számítanak, az árazási rendszer átalakí-tásával pedig elérhető volna az átutalások forgalmának számottevő növekedése. Így a közeljövőben fontos feladat lehet mind az MNB, mind pedig a magyar állam számára, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel elősegítse olyan banki díjstruktúrák kialakítását, amelyek kellően támogatják az elektronikus fizetési módok további terjedését.

Az MNB emellett kiemelten fontos feladatként kezeli a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését, ennek érdekében pedig fogyasztóvédelmi oldalán keresztül rendszeresen tesz közzé közérthető tájékoztató füzeteket, filmeket és alkalmazásokat, melyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztók megfelelő információval rendelkezzenek többek között a számukra elérhető fizetési módokról és azok költségéről, illetve egyéb jellemzőiről is. Számos kollégánk vesz részt rendszeresen önkéntesként az általános- és középiskolás diákok pénzügy ismereteit és tudatosságát fejlesztő, évente megrendezett "Pénz7" programon is.

...

Végső Tamás a Magyar Nemzeti Bank junior készpénzpolitikai szakértője, Belházyné Illés Ágnes a Magyar Nemzeti Bank vezető készpénzpolitikai szakértője, Bódi-Schubert Anikó a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra