Interjú

Terjed a magyar modell

2017. december 9. 07:00:01
"Szervezetirányítási szempontból az integritás azt jelenti, hogy a szervezetnek van egy pozitív, a társadalmi elvárásokkal összhangban álló, szilárd értékrendje, és ezen értékek mentén működik. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy a dolgozók is azonosultak a szervezet értékrendjével, és aszerint cselekszenek" - mondja dr. Pulay Gyula. Az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetőjét a korrupcióellenes világnap alkalmából az ÁSZ integritáskultúra elterjesztéséért tett erőfeszítéseiről kérdeztük.

Az Állami Számvevőszék meghatározó szerepet vállalt hazánkban az integritáskultúra megteremtése és elterjesztése terén. Hogyan bontakozott ki ez a folyamat?


Tíz évvel ezelőtt Magyarországon még szinte ismeretlen volt a szervezeti integritás fogalma. Kevesen tudták, hogy ennek milyen nagy jelentősége van a korrupció megelőzése szempontjából. Az ÁSZ munkatársainak egy kis csoportját a holland számvevőszék szakértői ismertették meg a holland közigazgatásban bevezetett integritásirányítási modellel. Ezt a tudást osztotta meg az ÁSZ a magyar közigazgatás többi résztvevőjével, és számos javaslatot tett arra, hogy miként lehetne az integritás kultúráját Magyarországon is megteremteni. De maga sem tétlenkedett, hanem 2009-ben a holland modellt adaptálva elindította - az Európai Unió pénzügyi támogatásával - integritási projektjét. A projekt lényege, hogy ÁSZ egy kérdőíves felmérés segítségével szembesíti a közintézményeket az őket fenyegető korrupciós veszélyekkel és integritási kontrolljaik kiépítettségének hiányosságaival.

2012-ben a Kormány határozatot fogadott el a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a közigazgatás korrupció-megelőzési programjáról, amely több, az ÁSZ által javasolt intézkedést is tartalmazott. 2013-ban kormányrendelet született, amely már jogszabályban definiálta az integritással kapcsolatos alapfogalmakat, és az államigazgatási szerveknél kötelezővé tette integritási irányítási rendszer bevezetését, és integritási tanácsadó alkalmazását.

Ez is számvevőszéki javaslatokon alapult?

Igen. Sőt az integritási tanácsadók képzése pontosan arra a tananyagra épül, amelyet korábban az ÁSZ dolgozott ki, és adott át a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek. De a folyamat ezzel még nem ért véget: 2015-ben a kormány elfogadta a Nemzeti korrupcióellenes Programot, mely számos a közszféra integritásának erősítését célzó intézkedést tartalmaz. Tavaly a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről szóló rendelet módosításával a közszféra intézményei konkrét feladatokat is kaptak. Például olyan kockázatkezelési rendszert kell működtetniük, amely kiterjed a korrupciós és az egyéb integritási kockázatok kezelésére, illetve szabályzatot kell alkotniuk az integritássértések kezelésére és megelőzésére.

Terjed a ''magyar modell''


Mennyire váltak ezek az intézkedések a szervezeti kultúra részévé a közszférában?

Elindítottunk egy folyamatot, ami egyre kiterjedtebbé válik, egyre mélyebben szervesül az intézmények működésében - de sosem zárul le teljesen, hanem egy állandó fejlesztési feladatot jelent. Az ÁSZ 2011. óta minden évben megismétli az integritás-felmérését a költségvetési szervek körében, és ennek eredményeiből világosan látszik az integritási szemlélet terjedése. A leginkább kiemelkedő eredmény az, hogy a felmérésben résztvevő szervezetek száma fokozatosan emelkedik; a hét év alatt a kezdeti szám háromszorosára, 3346-ra nőtt. Ez különösen azért nagy eredmény, mert a felmérésben való részvétel önkéntes. Az is kedvező tapasztalat, hogy azok az intézmények, amelyek rendszeresen részt vettek a felmérésen, az átlagnál erősebb korrupció elleni védelmet építettek ki ez idő alatt. Ugyanakkor a fejlődésre még sok a lehetőség. A számok azt mutatják, hogy néhány, a korrupció megelőzése szempontjából fontos intézkedést a költségvetési szervek csak ritkán alkalmaznak. Ilyen például az ajándékok elfogadásának szabályozása vagy a munkaköri rotáció. Ezeket érdemes lenne szinte minden költségvetési szervnél bevezetni.

Pontosan milyen tényezőket vizsgál a felmérés?

A több mint 150 kérdést tartalmazó kérdőív rákérdez a tipikus korrupciós kockázatokra, a kockázatokat növelő körülményekre, valamint azoknak a kontrolloknak a meglétére, amelyek a leginkább szolgálják a korrupció megelőzését. Ennek segítségével országos szinten, intézménycsoportonként és az egyes intézmények esetében is összevethető a kockázatok szintje az azok ellen védő intézkedések kiépítettségével. Ilyen módon a felmérés elősegíti a kockázatok tudatosítását a közszférában, és a kezelésükre alkalmas védvonalak kiépítését. A végső cél a kultúraváltás elősegítése, az integritáson alapuló intézményi működés megteremtése.

Tehát a módszer nem a megvalósult korrupciós eseteket tárja fel, hanem a kockázatokat azonosítja?

Pontosan, és ez egy nagyon fontos különbség. Az ÁSZ ezért a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, és azt vizsgálja, megfelel-e a védelmet biztosító kontrollok szintje az adott területre jellemző kockázatoknak. Sok esetben éppen a jó dolgok, például egy uniós támogatás elnyerése növeli meg a korrupció kockázatát. A kockázat tehát nem baj, csak tudatosítani kell, és ellenállóvá kell tenni a szervezetet vele szemben. Egy hasonlattal élve: tudjuk, hogy háztetőkön dolgozni veszélyes, mégse mondhatjuk az ácsnak, hogy ne másszon fel, hiszen valakinek el kell végeznie ezt a munkát. A megoldás nem a tiltás, hanem egy olyan védelem kiépítése, ami megóvja munkást a leeséstől.

Terjed a ''magyar modell''

Nagyot esni azonban nem csak a közintézményeknél, hanem a köz és a magánszféra határán, az állami és önkormányzati társaságoknál is lehet.

Valóban, a köztulajdonú gazdasági társaságok jelentős része szintén közvagyont hasznosít, közpénzből gazdálkodik, és közszolgáltatásokat nyújt, közfeladatot lát el, következésképpen esetükben is fennáll a korrupció veszélye - bár némileg másként jelentkezik, mint a közintézmények esetében. Ez az oka annak, hogy az ÁSZ az állami és az önkormányzati gazdasági társaságok körében önálló kockázatelemzést végez, és ennek alapján kifejezetten rájuk "szabott" kérdőívet és felmérési módszertant dolgozhattunk ki. A tavalyi kísérleti felmérés után az idén a többségi köztulajdonú gazdasági társaságok körében is elvégeztük az integritás felmérést.

Az integritáskultúra terjesztésére az elmúlt években nemzetstratégiai szintű együttműködés indult. Hol tart most ez a kezdeményezés?

Ez egy átfogó együttműködés, melynek alapító nyilatkozatát 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Legfelsőbb Bíróság (jelenleg Kúria) elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az ÁSZ elnöke. A kezdeményezéshez 2012-ben az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban pedig a Magyar Nemzeti Bank és a Közbeszerzési Hatóság is csatlakozott. A tagok kinyilvánították, hogy - az igazságszolgáltatási és ellenőrzési szervek függetlenségének tiszteletben tartása mellett - összehangolt lépéseket tesznek a korrupció megelőzéséért, megfékezéséért, ennek érdekében folyamatosan konzultálnak, és partnerszervezeteik, valamint más állami szervek bevonásával együttműködések hálózatát alakítják ki. Az együttműködés éves találkozója idén 2017. december 11-én, hétfőn lesz a Magyar Igazságügyi Akadémián. Örömmel mondhatom, hogy nemzetközi fórumokon mindig elismerést, sőt gyakran némi irigységet vált ki a résztvevőkből, hogy Magyarországon az állami szervek között szoros együttműködés van a korrupció visszaszorítása érdekében - ezt bizonyos körökben már "magyar modellként" emlegetik.

Törekszik az ÁSZ a modell nemzetközi terjesztésére?

Természetesen igyekszünk megosztani a tudásunkat, és szerencsére igen népszerűek is ezek a kezdeményezések. Idén már negyedik alkalommal rendeztük meg az ÁSZ nemzetközi integritás szemináriumát Szarvason, melyhez minden eddiginél több, összesen 25 ország csatlakozott Albániától Bhutánon, Brazílián és Irakon keresztül egészen Laoszig, Nigerig és Kelet-Timorig - mintegy 40 számvevőszéki szakértőt delegálva. A nemzetközi szintű hasznosulás szempontjából 2017 fontos eseménye volt az a nemzetközi integritás műhelymunka, amely 2017. április 24-28. között zajlott le Budapesten, az ÁSZ szervezésében. A hat ország - Albánia, Grúzia, Koszovó, Macedónia, Moldova, valamint Ukrajna - részvételével megszervezett szakmai rendezvény célja az volt, hogy a partner számvevőszékek az ÁSZ Integritás-felmérésének módszerét megismerjék, és annak adaptálásával saját országukban is terjesszék az integritási kultúrát.

Lengyel Viktor az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának munkatársa

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra