Konferenciák

A jó állam egyik legfontosabb értéke az átláthatósága - ÁSZ-konferencia

2018. január 25. 14:56:13
A közszféra kommunikációjának eredményességét a közjó oldaláról kell szemlélni, a jó kommunikáció egyszerre véd és támogat, nem fordítunk elég időt és figyelmet a tanulásra, ami az információ központú gazdaságban komoly hátrányt jelenthet. Sok más érdekesség mellett ezeket a gondolatokat osztották meg a hallgatósággal a "Vezetés a közjó szolgálatában - közpénzügyi gazdálkodás és menedzsment" című tankönyv megjelenése kapcsán az Állami Számvevőszék és a Miskolci Egyetem által szervezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői, dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, dr. Makó Csaba, a Szent István Egyetem tanára és dr. Németh Erzsébet, az ÁSZ felügyeleti vezetője. A kerekasztal-beszélgetést megelőzően a konferencián előadást tartott dr. Pulay Gyula, dr. Kocziszky György, Veresné dr. Somosi Mariann, dr. Windisch László és Warvasovszky Tihamér.


A kerekasztal-beszélgetés első kérdésére, miszerint hogyan szolgálhatja a közjót az etikus vezető, Németh Erzsébet kifejtette: a közszféra kommunikációjának eredményességét a közjó oldaláról kell szemlélni. Vegyünk egy egyszerű példát - folytatta az ÁSZ felügyeleti vezetője -, melyben egy kis településen az önkormányzat a rászorulókat valamilyen juttatásban szeretné részesíteni. A feladat itt kettős, egyrészt gondoskodni kell arról, hogy maga a juttatás célt érjen, de ugyanúgy feladat, hogy maga az információ eljusson a rászorulókhoz. Utóbbi gyakran a nehezebb, a közszférának ugyanis ismernie kell az érintetteket, tudnia kell, hogy ki milyen csatornán keresztül érhető le, hogy kit milyen nyelvezettel lehet megszólítani. A kulcs a megfelelő kommunikáció, ami hozzásegítheti a vezetőket ahhoz, hogy építsék a közbizalmat és a közjót szolgálják.

Péterfalvi Attila rámutatott, hogy a rendszerváltás után sajnos nem az etika került a közszféra középpontjába. Még ma is gyakran elfelejtjük, hogy a jogi szempontoknál gyakran fontosabbak a morális következmények - húzta alá. A jó állam egyik legfontosabb értéke az átláthatósága, ez az egyik feltétele annak, hogy kialakuljon az állammal szembeni közbizalom. Ezért vagyunk mérgesek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, ha a politikai pártok a közintézményekbe vetett bizalmat ingatják meg. Az adatvagyonnal való gazdálkodás átláthatósága ugyanis a közbizalom számára rendkívül fontos.

 

 

Makó Csaba kiemelte, hogy a mai társadalomban a legértékesebb erőforrás a tudás és az információ, jellemző azonban, hogy a tudás elavulási ideje lerövidült, vagyis egyre fontosabb az új ismeretek megszerzése, a tanulás. Hangsúlyozta, hogy ma az átlag diploma esetében ez az elavulási idő nyolc év, vagyis ha valaki nem képzi magát, az hamar lemarad. Ma sajnos jellemző, hogy nem fordítunk elég időt és figyelmet a tanulásra, ami az információ központú gazdaságban komoly hátrányt jelenthet. A másik hátrány, amivel az OECD-országoknak meg kell küzdeniük, az a központi kormányokba vetett bizalom hiánya. Az OECD elnöke a közelmúltban egy párizsi konferencián pont arra panaszkodott, hogy az OECD-országok polgárinak kevesebb, mint fele bízik a saját kormányában. Óriási kihívás lesz ezt a bizalmi hiányt ledolgozni, különösen a válság által súlyosan érintett mediterrán országokban.

Kérdésként felmerült, hogy válhat-e támadhatóvá egy állam, ha túlságosan átlátható. Németh Erzsébet hangsúlyozta, hogy a jó kommunikáció egyszerre véd és támogat. Rámutatott ugyanakkor, hogy a bejelentők védelmében rosszul állunk, vagyis a rendszer nem védi megfelelően azokat az állampolgárokat, akik valamelyik közintézmény működési hibája kapcsán bejelentéssel élnek. Fontos tehát, hogy egy intézmény átlátható legyen, másfelől akkor lesz megfelelő az integritás, ha a panaszkezelő rendszereket kiépítjük, enélkül nem fogjuk tudni, hogy hol vannak a hibák. Ehhez pedig védeni kell a bejelentőket, csak akkor épül a közjó és a közbizalom.

 

 

Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy az információszabadság eredeti szerepe az, hogy a közérdekű információ teljes egészében átlátható legyen, ez azonban néhol védtelenné teheti az államot. Óriási üzletről van szó, az Európai Unióban a közérdekű adatok mintegy 2000 milliárd eurónyi értéket képviselnek, amit valahogy meg kellene védeni, ezt azonban lehetetlenné teszi a szabad információhoz jutást biztosító alapjog. Több célt kellene egyszerre elérni, ami eleve lehetetlen.

Németh Erzsébet hangsúlyozta, hogy a közszféra kommunikációja gyakran nem a közjót szolgálja, sajnos előfordul, hogy nem egyenrangú félként tekint az állampolgárra, és így romboló hatású. A kommunikációnak van ugyanakkor egy olyan formája, amely bár eredményes, mégsem rombolja a kapcsolatot a közszféra és az állampolgár között, ez az elegánsan magabiztos, de egyenrangú kommunikáció. Fontos lenne, hogy a közszférában ez a fajta kommunikáció elterjedjen.