Konferenciák

Közszolgálati menedzsment képzést szervezett az ÁSZ - Fókuszban a múzeumok

2017. október 26. 15:19:26
"Meggyőződésem, hogy az ÁSZ a múzeumi intézmények ellenőrzésével, összegző elemzésével hozzáadott értéket teremt a közpénzek szabályos felhasználásában, valamint hozzá kíván járulni a kontrollok erősítéséhez, a gazdálkodási gyakorlat javításához, ezáltal a kulturális javak megőrzéséhez" - hangsúlyozta előadásában Domokos László ÁSZ-elnök az Állami Számvevőszék által szervezett "Közszolgáltató szervezetek menedzsmentje - Fókuszban a múzeumok" című konferencián. A konferencián elhangzott öt előadást követően az ÁSZ a múzeumok első számú vezetői részére képzést szervezett, majd lehetőséget biztosít egy több hetes távoktatásra is.


Domokos László: képezni kell a közszféra intézményvezetőit

Az Állami Számvevőszék elnöke előadásában hangsúlyozta, hogy a jól vezetett állam ideája mai értelemben a szabályos működésre és a rendre való törekvést jelenti. Domokos László kifejtette, hogy az ÁSZ 2010 óta tudatosan törekszik a tapasztalatai átadására, amit a 2011-től hatályos számvevőszéki törvény is megerősített az ÁSZ tanácsadó tevékenységének meghatározásával. Mint mondta, az ÁSZ tanácsadó tevékenységének célja a tudásmegosztás, a "jó gyakorlatok" terjesztése, valamint a közpénzügyi és vezetői ismeretek fejlesztése a közpénzügyi rendszer szervezetei körében. E célt erősítette meg, hogy 2015-ben az Országgyűlés határozatában bízta meg a Számvevőszéket, hogy szélesítse a vezetői rendszerekre vonatkozó tanácsadó tevékenységét és támogassa az etikus közpénzügyi vezetőképzést a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodásban érintett szervezetek tekintetében.

Az ÁSZ elnöke hozzátette: a közpénzügyi vezetőképzésre való törekvés első konkrét megvalósulásaként az ÁSZ 2015 novemberében megújította az együttműködési megállapodását a Miskolci Egyetemmel, majd a két intézmény 2016. február 1-jével létrehozta a közszolgáltatási menedzsment intézeti tanszéket. A 2016 szeptemberében indult képzési program célkitűzése az etikus közpénzügyi vezetőképzés tudományos megalapozása. Domokos László elmondta: az együttműködés posztgraduális képzési programja kifejezetten a költségvetési intézmények első számú vezetői számára készült, az ő munkájukat kívánja segíteni. A programba történő ingyenes bekapcsolódás lehetőségét pedig elsőként a múzeumok igazgatói, főigazgatói részére ajánlottuk fel - ismertette az ÁSZ elnöke.

 

 

Előadásában rámutatott, hogy az ÁSZ évek óta figyelemmel kíséri és rendszeresen ellenőrzi a művelődési és kulturális terület intézményeinek gazdálkodását, működését. Domokos László a múzeumi ellenőrzések megállapításait összegezve elmondta: az ÁSZ az egyes intézmények tekintetében eltérő mértékű, de olyan sorozatos szabálytalanságokat tárt fel, amelyek veszélyeztethetik a múzeumok által kezelt, állami tulajdonban lévő kulturális javak megőrzését. Kiemelten felhívta a figyelmet a vezetői irányítási rendszerekben tapasztalt hiányosságokra, szabálytalanságokra. Rámutatott: a megyei múzeumok közül mindössze egy volt, amelynél a vezetői irányítási rendszer összesített értékelése az ellenőrzött időszak egészében szabályszerű volt. Továbbá a három központi költségvetési intézményként működő fővárosi múzeumból kettő esetében a múzeumigazgató által kialakított belső irányítási rendszer nem biztosította a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást. Domokos László előadásáról bővebben itt olvashat.

Pető Krisztina: fejleszteni kell a múzeumok vezetési rendszereit

Pető Krisztina, az ÁSZ felügyeleti vezetője aláhúzta: a múzeumokra vonatkozó jogszabályi alapokat az Alaptörvény határozza meg. Az Alaptörvény kimondja, hogy a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Hozzátette: a múzeumok feladatellátásának, pénzügyi és vagyongazdálkodásának alapvető rendeltetése a kulturális örökséghez tartozó javak védelme, őrzése és a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele.

 

 

A Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatait ismertetve az ÁSZ felügyeleti vezetője emlékeztetett: az ÁSZ mind a 19 megyei hatókörű városi múzeum gazdálkodását ellenőrizte a 2011 és 2014 közötti évekre kiterjedően. Mindegyik múzeumnál sorozatos szabálytalanságok voltak a korrupció ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében - hangsúlyozta Pető Krisztina. Jellemző hiányosság volt, hogy nem rendelkeztek számviteli politikával, leltározási szabályzattal, önköltség-számítási szabályzattal, valamint közbeszerzési szabályzattal. A szervezeti és működési szabályzatban pedig több múzeumnál előfordult, hogy nem tüntették fel a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyeket, ezáltal nem intézkedtek a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése érdekében - részletezte a felügyeleti vezető. Folytatta: gyakori volt az is, hogy nem gondoskodtak a belső ellenőrzés kialakításáról, ezáltal nem teremtették meg a gazdálkodás szabályszerűségének, a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát, átláthatóságát. Pető Krisztina előadásáról bővebben itt olvashat.

Závogyán Magdolna: erősíteni kell a jogalkalmazási gyakorlatot

Előadásában Závogyán Magdolna az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkára részletes áttekintést adott a múzeumi intézmények működésének és gazdálkodásának jogszabályi kereteiről. Mint mondta: a múzeumi intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodásának alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. Ez magában foglalja a kulturális örökséghez tartozó javak védelmét és őrzését, illetve a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételt. A kormányzati célkitűzéseket is e kettős cél határozza meg - hangsúlyozta a kultúráért felelős helyettes államtitkár az ÁSZ székházában. Bemutatta az EMMI által ezidáig megtett intézkedéseket, melyek az ÁSZ jelentéseiben foglaltakkal összhangban állnak. Hangsúlyozta: a jelentésekben feltárt szabálytalanságokat még nagyobb hangsúllyal kezelik, így került sor több új jogszabály megalkotására is, többek között a kulturális javak kölcsönzésének, nyilvántartásának területén. Kiemelte: a jogszabályok felülvizsgálata folyamatos, ugyanakkor a jogszabályokon túlmenően a jogalkalmazási gyakorlatot is szükséges megerősíteni.

 

 

Előadása összegzéseként Závogyán Magdolna rámutatott: a kitűzött feladatok megvalósítása középtávon mérhető elmozdulást hozhat a kulturális javak vagyongazdálkodása terén. A legfontosabb célkitűzések közül kiemelte a jogalkalmazási gyakorlat megerősítését, a nyilvántartások rendezését, valamint a feldolgozatlan állomány nyilvántartásba vételét. Ennek eredményeként az állami tulajdonú műtárgyak állományvédelmi helyzete rendezetté és a kulturális javak hozzáférhetősége széles körűvé válik - hangsúlyozta az EMMI helyettes államtitkára. Zárásként hozzátette: ezen eredményekkel megvalósul a rendezett, átlátható vagyongazdálkodás és biztosítottá válik a kulturális alapellátás feltételrendszere. Závogyán Magdolna előadásáról bővebben itt olvashat.

Szekeres Antal: indokolt a folyamatos fenntartói ellenőrzés

Szekeres Antal Debrecen Megyei Jogú Város címzetes főjegyzője emlékeztetett: 2012. január 1-jén törvénymódosítás alapján állami tulajdonba és fenntartásba kerültek a megyeszékhely megyei jogú városok területén lévő megyei múzeumok. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata ezt követően, 2013. január 1-jétől vette át a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága fenntartását, mellyel párhuzamosan a nem megyeszékhely megyei jogú város területén lévő múzeumi egységei kiváltak, és a székhely szerint illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerültek. Így jött létre megyei hatókörű múzeumként a Déri Múzeum, és önálló működési engedéllyel rendelkező tagintézménye a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás - ismertette a főjegyző.

 

 

Szekeres Antal ezt követően évekre bontva mutatta be a Déri Múzeum gazdálkodását segítő, javító fenntartói intézkedéseket. Mindenekelőtt kiemelte: az intézmény átvételkori helyzetét rögtön egy ellenőrzéssel tárták fel, mely meghatározta, hol és milyen módon van szükség a további lépések megtételére, ezzel is segítséget nyújtva az intézmény újonnan kinevezett igazgatójának, az új felállású gazdasági szervezetnek, valamint a fenntartónak is. A 2013-as, átvételkor zajló ellenőrzés már javasolta többek között a múzeum vezetőjének a teljes szerződésállomány felülvizsgálatát, a nem közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseknél szükség esetén árajánlatokkal dokumentáltan alátámasztott új szerződések megkötését - ismertette a debreceni főjegyző. Hozzátette: az ellenőrzés a múzeum személyzeti és bér- és foglalkoztatáspolitikájának, pótlékrendszerének teljes átgondolását, a fenntartó által elfogadott szervezeti és működési szabályzatával, az engedélyezett létszámával való összhangjának megteremtését tartotta első lépésben szükségesnek. Szekeres Antal előadásáról bővebben itt olvashat.

Csókay Ákos: a tudásmegosztás hatalom

Előadása kezdetén Csókay Ákos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kabinetfőnöke felvázolta, milyen kihívások álltak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. előtt, mikor egy 2015-ös törvény értelmében az MNV feladata lett a megyei hatókörű múzeumok állami tulajdonú kulturális vagyonelemeinek nyilvántartása. A feladat ellátását nagymértékben megnehezítette, hogy a múzeumok nyilvántartása korábban papíralapú volt, és nem létezett országos hatókörű jegyzék. Az MNV kabinetfőnöke szerint további nehézséget jelentett, hogy a leltárkönyvekben nem volt biztosított a műtárgyak azonosíthatósága, a múzeumok az országban széttagoltan helyezkedtek el, nem volt mindenütt egységes színvonalú informatikai rendszer, valamint a múzeumok nem rendelkeztek gyakorlattal a vagyongazdálkodási feladatok terén.

 

 

A felmerülő kihívásokra az MNV a Nemzeti Kulturális Vagyon Lenyomat Program segítségével ad választ. Ennek célja, hogy a létrejöjjön az elektronikus vagyonbejelentés feltételrendszere, digitális archívum készüljön a már meglévő nyilvántartásokból és a jegyzékek elektronikusan elérhetőek legyenek. A program indulása óta lezajlott a kulturális kincsek digitális feltérképezésének első szakasza, és 2016 áprilisa óta a kezdeményezés hatásköre már az egész országra kiterjed. Ennek eredményeképp napjainkig befejeződött a digitalizáció és a műtárgyfotózás, illetve lezajlott a rendszerfejlesztés és kiépültek az e-vagyonjelentés feltételei. Csókay Ákos előadásáról bővebben itt olvashat.