Domokos László: a pénzügyi tudatosság fontosságára a válságok hívják fel a figyelmet
Domokos László előadásában emlékeztetett, hogy az Állami Számvevőszék lassan tizenkét éve társadalmi felelősségvállalásának kiemelt területévé tette a magyar lakosság pénzügyi tudatosságának erősítését. Ennek megfelelően évek óta tevékeny és kezdeményező szerepet vállalunk a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, a pénzügyi ismeretek bővítésében, valamint a területen megfogalmazott célok megvalósulásának és eredményességének mérésében, értékelésében - mondta az ÁSZ elnöke.
Időről-időre tapasztaljuk, hogy a pénzügyi tudatosság fontosságára leginkább a válságok hívják fel a figyelmet. Így volt ez a 2008-as gazdasági válság esetében és így van ez most is, amikor a koronavírus-járvány okozta globális válsághelyzet drámai hatásaival küzdünk. Látni kell azonban azt is, hogy napjainkban nem csupán a világjárvány okozta gazdasági bizonytalanság jelent kihívást a lakosság számára. A digitalizáció, illetve a pénzügyi folyamatok robbanásszerű fejlődése, a fintech rendre szembesít minket azokkal a változásokkal, amelyek a digitális szolgáltatások használatát, illetve a megtakarítási és biztosítási lehetőségek, valamint a vásárlás és a szolgáltatások igénybevételének a módját érintik - mutatott rá Domokos László.
Szerencsére elmondható, hogy az elmúlt években egyre fontosabbá vált a pénzügyi tudatosság kérdésköre hazánkban. Ezt támasztja alá a Kormány 2017-ben indított "Pénzügyi tudatosság fejlesztése" címet viselő stratégiája is, amelynek küldetése az általános pénzügyi kultúra megalapozása, folyamatos fejlesztése és ápolása az iskolarendszerű oktatásban és azon kívül is. Az előadásról készült összefoglaló teljes egészében itt olvasható.
Vargha Bálint Tamás: háromszorosára nőtt a pénzügyi kultúra képzéseken résztvevők száma
Előadásában Dr. Vargha Bálint Tamás kifejtette, hogy az ÁSZ első ízben 2016-ban mérte fel és értékelte a hazai pénzügyi kultúra fejlesztését szolgáló kezdeményezéseket. A felmérés eredményei arra hívták fel a figyelmet, hogy a képzések igen rövidek voltak, a képzési tematika, a tananyagok rendelkezésre állása gyakran nem volt biztosított, elmaradt az eredményesség visszamérése. A kutatás eredményei nyomán számos állami kezdeményezés valósult meg, ami alapján indokolt volt, hogy az ÁSZ ismételten felmérje a pénzügyi kultúra fejlesztés jelenlegi helyzetét. A 2020. évi kutatás célja, hogy átfogó képet adjon az állampolgárok pénzügyi kultúrájának fejlesztését célzó kezdeményezésekről. Cél annak értékelése, hogy történt-e előrelépés a pénzügyi ismeretek oktatásában Magyarországon 2016 óta. A kutatás emellett fókuszba emeli a pénzügyileg sérülékeny csoportok érintettségét, a vállalkozói ismeretek, valamint a nyugdíjas évekre szóló stratégia megjelenését is az egyes képzésekben - hangsúlyozta előadásában a projektvezető.
Dr. Vargha Bálint Tamás hangsúlyozta: jelentős pozitív változás, hogy háromszor annyi honfitársunk részesült pénzügyikultúra-fejlesztő képzésben, mint azt megelőzően, a résztvevők száma 461 ezer főről egymillió 310 ezer főre ugrott 2016 és 2020 között. A képzésben résztevők csaknem 85 százaléka diák, míg 15 százaléka felnőtt volt a 2020-as felmérés alapján, továbbra is felülreprezentáltak tehát a diákok. Emellett a vizsgált időszakban a képzést folytató intézmények száma 70-ről 104-re, míg a képzési programok száma 40-ről 122-re emelkedett. Előrelépést jelent továbbá, hogy a képzések átlagos időtartama hosszabb lett, megjelentek a főleg felnőtteknek szóló, többnapos képzések. Az előadásról készült összefoglaló teljes egészében itt olvasható.
Németh Erzsébet: pénzügyileg tudatosabbak a felsőoktatásban tanuló fiatalok
A kutatók 2013 után 2020-ban azonos módszertannal mérték fel a felsőoktatásban tanuló fiatalok pénzügyi kultúráját. A kutatás célja, hogy képet adjon a felsőoktatás különböző tudományterületén tanulmányokat végző fiatalok (2557 válaszoló a 2020-as felmérésben) pénzügyi műveltségéről és tudatosságáról, illetve értékelje, hogy a hallgatók pénzügyi tudása, attitűdjei és viselkedése miként változott a témában végzett korábbi kutatást követő hét év alatt - ismertette Dr. Németh Erzsébet.
Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzügyi tájékozottság szintje nem változott a 2013-as, illetve a most elvégzett felmérés között - mutatott rá a kutatásvezető. Mindkét kutatás azt állapította meg, hogy a fiatal férfiak, a felsőoktatásban pénzügyi-gazdasági ismereteket tanulók, és azok, akik huzamosabb ideig külföldi éltek, tájékozottabbak a pénzügyekben. A hallgatók valós és vélt tudása között lényeges különbség mutatkozott. A kutatásokban használt úgynevezett Énkép Index azt méri, hogy a hallgatók mennyire vannak tisztában saját pénzügyi tudásszintjükkel. E szerint a hallgatók mintegy fele ítéli meg reálisan önmagát, miközben a tudásukat túlbecslők aránya 38,6 százalék, az alulbecslőké pedig 10,4 százalék. 2020-ban a hallgatók nagyobb mértékben értékelték túl saját pénzügyi-gazdasági ismereteiket 2013-hoz képest. Az előadásról készült összefoglaló teljes egészében itt olvasható.
Kovács Diána: szükség van a digitális pénzügyi tudatosság fejlesztésére
Előadásának első felében Dr. Kovács Diána bemutatta a pénzügyi sérülékenység és a pénzügyi tudatosság kapcsolatát a 2008-as világválságot követően és annak hatásait Magyarországon. Hangsúlyozta, hogy a válság hatására a pénzintézetek kockázatviselési hajlandósága erőteljes csökkenést, a hazai vállalkozások finanszírozási lehetőségei szűkültek és drágultak, a forint pedig gyengült, ami összességében jelentősen sérülékenyebbé tette a háztartásokat. Mindezekre válaszul kormányzat és az MNB több, kockázatokat és sérülékenységet mérséklő intézkedést léptetett életbe, az ÁSZ pedig meghatározó szerepet vállalt a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésében, amely lépések eredményeként sikerült csökkenteni a lakosság pénzügyi sérülékenységét.
Dr. Kovács Diána előadásában bemutatta a digitális fejlődést célzó stratégiákat, a fintech vállalatok szolgáltatásait és a közösségi finanszírozás (crowdfunding) fontosságát. Kitért a BigTech cégek - Google, Apple, Amazon, eBay, Facebook, Samsung - szolgáltatásaira, hangsúlyozva, hogy ezek a vállalatok pénzügyi szolgáltatások keretein belül elsősorban fizetési szolgáltatásokat kínálnak, ezen felül információ technológia, fogyasztási cikkek értékesítésével és hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. A projektvezető hangsúlyozta, hogy komoly kockázatokat hordoznak a fintech pénzügyi megoldások, nem rendelkeznek bankfiókokkal, ATM-ekkel és nem tagjai az OBÁ-nak sem. Az előadásról készült összefoglaló teljes egészében itt olvasható.