Pénzügyi Szemle folyóirat aktuális szám

A hazai kisvállalkozások megerősítése a neoglobalizáció kihívásaival szemben

2018. december 17. 15:13:01
Árva László
a közgazdaságtudományok kandidátusa,
a francia ESSCA budapesti professzora (2009-2013)

Csath Magdolna
az MTA doktora (DSc), professzor emeritus,
Szent István Egyetem, GTK, kutató professzor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Giday András
a közgazdaságtudományok kandidátusa,
óraadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Doktori Iskola

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2018/4. (p. 537-555.)



Összefoglaló: Azt a kérdést tettük fel, hogy a félperiféria országaiban a helyi kkv-k miként tudnak létezni a nemzetközi vállalatok, a tnv-k árnyékában. A 20. század végén kialakult sajátos neoglobalizáció történelmi mozgatórugóinak feltárása mellett a bérszint kérdéseit jártuk körbe. A hazai piacra termelő kkv-k az alacsony vásárlóerejű belső piac miatt nem képesek emelni áraikat, és ezért nem képesek arra sem, hogy sokkal magasabb bért fizessenek dolgozóiknak. Ezzel szemben a gazdag centrumországokba (is) exportáló nemzetközi vállalkozások szükség esetén (például munkaerőhiány során) akár jelentősen meg tudják emelni a dolgozóik bérét a perifériatérségekben. A sajátos neoglobalista üzleti modelljük révén keletkező extraprofitjuk ugyanis lehetővé teszi a béreik emelését (a perifériaországokban olcsón termeltetik meg a termékeket, amelyeket drágán adnak el a gazdag centrumországokban). Mivel ebben a modellben a multik alapvetően abban érdekeltek, hogy a jövedelmi különbségek fennmaradjanak a centrum- és a perifériaországok között, ezért kívánatos a hazai piacra termelő (és persze később akár nemzetköziesedő) kis- és középvállalatok állami felkarolása. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy a vállalati mérethez igazított társadalombiztosítási elvonások és speciális kkv-hitelek nem jelentenének piactorzítást.

Kulcsszavak: vállalatiméret-függő adózás, speciális kkv-hitelek

JEL-kódok: F23, H20, H50, L53, O43, R58



Töltse le a teljes cikket!