Pénzügyi Szemle folyóirat aktuális szám

Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok

2017. szeptember 26. 11:55:01
I. rész

Ergodikus hipotézis és bizonytalanság a pénzügyelméletben


Móczár József

a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Budapesti Corvinus Egyetem

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2017/3. (p. 275-293.)


Összefoglaló: A közgazdaság-tudománynak az emberiség hasznára és jólétének növelésére kell koncentrálnia. Már a 17--18. században vita folyt a merkantilisták és fiziokraták között a piac és az állam szerepéről, ami napjainkig kérdéses. A klasszikus közgazdászok a piac szerepét fatalista intuícióval magyarázták: a piaci mechanizmus hosszú távon automatikusan kialakítja az egyensúlyt, függetlenül a kezdeti feltételektől. A 19. században hasonló elvet fogalmazott meg Ludwig Boltzmann a termodinamikában: az ergodikus hipotézist. Az ergodikus rendszer homogén, állapotában nincs különbség múlt és jövő között, az idő analitikus. Nem ergodikus esetben múlt és jövő között szimmetriatörés van, az idő történelmi. Megmutatjuk, hogy Paul A. Samuelson a klasszikus közgazdászok fatalista intuícióját követte, amit félreérthetően ergodikus hipotézisként jelölt. Paul Davidson ellenvetései ezen a félreértésen alapulnak. John M. Keynes viszont a pénzügyi folyamatokat nem tekintette ergodikusnak, nála a jövő bizonytalan, az állam jelentős. Frank P. Ramsey kritikája alapján vizsgáljuk Keynes valószínűségi logikáját, amely az 'Általános elmélet'-et fátyolként borító bizonytalanság és a hosszú távú várakozás elméletének tudományos módszere a kockázatelemzésében.

Kulcsszavak: ergodikus hipotézis, fatalista intuíció, valószínűségi logika, bizonytalanság, kockázatelemzés

JEL-kódok: A1, C1, E6, G1



Töltse le a teljes cikket!