Pénzügyi Szemle folyóirat aktuális szám

Ergodikus versus bizonytalan pénzügyi folyamatok - II. rész

2018. január 10. 16:47:01
II. rész

Neoklasszikus és intézményi közgazdaságtan




Móczár József
az MTA doktora, professzor emeritusz
Budapesti Corvinus Egyetem

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2017/4. (p. 476-497.)


Összefoglaló: A közgazdaság-tudománynak az emberiség boldogulására és jólétének növelésére kell koncentrálnia a kutatását, amiben prioritást élvez az egyensúly elérése, a jövedelem elosztása és a jövő megismerése. Céljai között szerepel a társadalom, valamint a gazdaság harmonikus fejlődését elősegítő javaslatok kidolgozása a gazdaságpolitika számára. Már a 17-18. században a merkantilisták és a fiziokraták között vita folyt a piac és az állam szerepéről, ami napjainkig kérdéses. A klasszikus közgazdászok a piac szerepét fatalista intuícióval magyarázták: a piaci mechanizmusok hosszú távon automatikusan kialakítják az egyensúlyt, függetlenül a kezdeti feltételektől. A 19. században hasonló elvet fogalmazott meg Boltzmann a termodinamikában: az ergodikus hipotézist. Az ergodicitás a pénzelméletben című projektben elért kutatási eredményeimet a cikk I. részében közöltem. A II. rész elemzi a neoklasszikus és az intézményi közgazdaságtan kialakulását, iskoláit, különbözőségeit az ergodicitás kezelésében. A neoklasszikus közgazdászok tovább bővítették irreális feltevéseiket, először Samuelson, majd Black és Scholes, végül Lucas és Sargent építette be modelljébe az ergodikus hipotézist, tagadva az állam szerepét. Velük szemben az intézményi közgazdászok, élükön Keynessel tagadták, hogy 'a jelen és a múlt adatainak tükörképe a jövő', mivel a pénzügyi folyamatok inhomogének, előre jelzésük bizonytalan, az állam szerepe jelentős. Elemzéseim modernizálják, kiegészítik Samuelson-Nordhaus közgazdasági családfáját. A neoklasszikus és az intézményi közgazdaságtan Nobel-díjasai idézettségét egy módosított Bass-modellel elvégzett számítások alapján elemzem és összehasonlítom a főbb klasszikusokéval. Végül Piketty elemzései következményeként javaslom a gazdaság és az etika újbóli integrálását mind az elméleti közgazdasági kutatásokban, mind a társadalmi-gazdasági életben, javaslom továbbá a tulajdonjogok változását követő új jövedelemelosztás-elmélet kidolgozását.

Kulcsszavak: ergodikus hipotézis, fatalista intuíció, ergodikus sztochasztikus pénzügyi folyamatok, neoklasszikus közgazdaságtan, intézményi közgazdaságtan

JEL-kódok: A1, C1, E2, E5, E6, G1, N0



Töltse le a teljes cikket!