Pénzügyi Szemle folyóirat aktuális szám

Gazdasági kitettség és válságállóság exogén sokk esetén

2020. szeptember 30. 14:09:19
A Covid-19-járvány rövid távú gazdasági hatása az EU-ban



Czeczeli Vivien
tanársegéd, kutató,
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

Kolozsi Pál Péter
PhD, tudományos főmunkatárs,
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

Kutasi Gábor
PhD habil. egyetemi docens, intézetvezető,
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

Marton Ádám
tanársegéd, kutató,
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2020/3. (p. 323-349.)



Összefoglaló: 2020 tavaszán érkezett meg Európába a koronavírus-járvány, ami a gazdasági aktivitás jelentős visszaesését okozta. Jelen tanulmány 25 európai ország esetében vizsgálja, hogy milyen összefüggések láthatók egyes országok makrogazdasági, sebezhetőségi, kitettségi karakterisztikája és a Covid-19-járvány okozta gazdasági válság alatti teljesítménye, az elszenvedett gazdasági sokk mértéke között. A kutatás során klaszterelemzéssel hét csoportra bontottuk az országokat a fiskális és szociális helyzetük, illetve külső sebezhetőségük alapján. Ezt követően az országcsoportok sajátos mintái kerülnek feltárásra a válság alatti termelési, munkaerőpiaci, mobilitási és kockázati felármutatók értékében és alakulásában. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy mindössze az államháztartási állapot és a pénzügyi kockázat indikátora között lehet egyértelműen kapcsolatot igazolni a klaszterek viselkedését vizsgálva. Minden klaszterre igazolást nyert, hogy a mobilitás visszaesése leginkább az ipari termelés lassulásával mutatott együttmozgást, a munkanélküliséggel ugyanakkor nem, ami a munkahelyek megtartását célzó gazdaságpolitikai intézkedések hatását mutathatja. Az eredmények igazolják azt a kezdeti elvi feltevést, hogy egy nem gazdasági jellegű, exogén sokk által okozott gazdasági válságban a rövid távú hatások tekintetében a gazdasági sérülékenység és a kiinduló makrogazdasági-társadalmi állapot magyarázó ereje jóval kisebb, mint a gazdasági okokra visszavezethető krízisek esetében.

Kulcsszavak: Covid-19, fiskális politika, válság, klaszterelemzés, EU

JEL-kódok: C38, E60, H12, H60, J60

DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2020_3_1



Töltse le a teljes cikket!