Rábírhatók-e a globális digitális szolgáltatók a méltányos közteherviselésre?

Teski Norbert
számvevő,
Állami Számvevőszék

Pulay Gyula
PhD, habilitált egyetemi docens, intézeti tanszékvezető, Miskolci Egyetem,
számvevő igazgató, Állami Számvevőszék

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2021/1. Különszám (p. 7-23.)



Összefoglaló: A digitális szolgáltatások megjelenése, gyors bővülése és globális méretűvé válása jelentős mértékben átformálta a világgazdaságot. A globális digitális szolgáltatók, azaz a világ számos országában digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégek térnyerése a méltányos közteherviselés szempontjából is új kihívást jelent. A jelenlegi adószabályok szerint a fizikai jelenlét biztosít jogalapot az egyes országok adóztatási jogkörének gyakorlására. A digitális szolgáltatáshoz azonban nincs szükség fizikai jelenlétre. Ezt kihasználva a globális digitális szolgáltatók a nyereségük után nem ott adóznak, ahol azt megtermelik, hanem ott, ahol az adózási feltételek a legkedvezőbbek. Ebből adódóan nyereségük arányában sokkal kisebb mértékben járulnak hozzá a közteherviseléshez, mint a hagyományos gazdaság szereplői, és az érintett országok többsége jelentős adóbevételektől esik el. E méltánytalan helyzet orvoslására több nemzetközi szervezet is megoldást keres, azonban megállapodás még nem született. A megoldást nehezíti annak meghatározása, hogy a nyereséget eredményező értékteremtés földrajzilag hol történik. Nem magától értetődő az sem, hogy a digitális szolgáltatás során miként keletkezik az érték, és az hogyan mérhető. A cikk ezekre a kérdésekre adható válaszokat tekinti át.

Kulcsszavak: digitalizáció, méltányos közteherviselés, digitális értékteremtés

JEL-kódok: D63, E62, F20, F62, H2, H26

DOI: https://doi.org/10.35551/PSZ_2021_k_1_1



Töltse le a teljes cikket!