Pénzügyi Szemle folyóirat archivált cikkek

A konszernelemzés szükségessége és sajátosságai

2017. szeptember 26. 12:45:01
Simon Szilvia
PhD, főiskolai docens, számvitel mesterképzési szak szakfelelős, Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számvitel Kar, Számvitel Intézeti Tanszék, Budapest

Kresalek Péter
mestertanár, Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számvitel Kar, Számvitel Intézeti Tanszék, Budapest

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2017/3. (p. 366-384.)

Összefoglaló: A hazai szakirodalomban gyakran megjelenik a vállalati gazdálkodás és különösen az egyedi számviteli beszámolók elemzési módszertana, az alkalmazható, értelmezhető és értékelhető mutatószámok számítása, az elemzés főbb szempontjai. Ezek ismeretében felmerül a kérdés, hogy a gyakran egészen eltérő tevékenységekkel rendelkező leányvállalatok kapcsán a konszernszintű teljesítmények vizsgálata, a vállalatcsoport tevékenységének elemzése során is alkalmazhatók-e, illetve milyen korrekciókkal ezek a mutatószámok. A konszernszintű elemzésekre - egyes piaci érdekhordozók, különösen a tulajdonosok, potenciális befektetők, hitelezők kapcsán - azért is szükség van, mert az egyedi vállalatok vizsgálata mellett a konszernszintű elemzések adnak lehetőséget olyan kockázatelemzésekre, amelyek az együttes pénzügyi adatok alapján készülhetnek, rámutatva a vállalatcsoport megbízhatóságára, gazdálkodásának színvonalára, s mindezek kapcsán a gazdasági folyamatok kockázatosságára. A kutatási kérdés megválaszolása érdekében - az élelmiszer-gazdaságban működő és konszolidációs körbe tartozó vállalkozások tekintetében végrehajtott korábbi kérdőíves felmérés tapasztalatainak felhasználásával - modell-vállalatcsoport került kialakításra. Az egyedi éves beszámolók adataiban a konszolidáció egyes lépéseinek végrehajtása miatt bekövetkezett változások vizsgálata a tradicionális mérlegelemzés módszertanának segítségével történt. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a vállalatcsoportok összetettsége miatt a legmarkánsabb változást a tőkekonszolidáció okozza az eszközök és a források összetételében, de erre az adósságkonszolidáció hatása is számottevő lehet. Az adósságkonszolidáció, a közbenső eredménykiszűrés és a bevétel-ráfordítás konszolidáció hatása jelentősen függ a vállalatcsoport-tagok közötti belső kapcsolatok összetettségétől és nagyságrendjétől. A közbenső eredmények kiszűrése és a bevétel-ráfordítás konszolidáció jellemzően a vertikális felépítésű vállalatcsoportoknál a jelentősebb és meghatározó jelentőségű változásokat okoz a vállalatcsoport saját tőkéjében.

Kulcsszavak: konszern, konszolidáció, konszernelemzés, konszerncontrolling

JEL-kód: M40

Töltse le a teljes cikket!