Magyarország versus Szingapúr

György László
PhD, egyetemi tanársegéd, Budapesti Műszaki Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Pénzügyek Tanszék

Veress József
DSc, egyetemi tanár, Budapesti Műszaki Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Pénzügyek Tanszék

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2013/1 (p. 53-74.)

Összefoglaló: A 2008-as pénzügyi válság óta eltelt időszak külső finanszírozási nehézségei rávilágítottak Magyarország pénzügyi sebezhetőségére. Jelen tanulmányban a külső pénzügyi sebezhetőség azon okainak feltárására törekszünk, amelyek a gazdaságpolitika eszköztárával kezelhetők. Ebben lesz segítségünkre Szingapúr gazdaságpolitikájának elemzése. A külső finanszírozással kapcsolatos problémák elsősorban a fizetési mérleg liberalizáltságának minőségével és ehhez kapcsolódóan a dereguláció és a privatizáció milyenségével függnek össze, de tágabb értelemben idekapcsolhatók az államháztartás nemzetközi versenyképességet meghatározó direkt és indirekt eszközei is (oktatáspolitika, klasztermenedzsment stb.). Szingapúr példáján keresztül igazolható, hogy azok a világgazdasági nyitottsághoz kapcsolódó elméleti előnyök (legfontosabbak: piacokhoz jutás, menedzsmenttudás, technológia, know-how, munkahelyteremtés), amelyeket Magyarország is meg kívánt szerezni a gazdasági transzformáció során, a pénzügyi sebezhetőség sokkal alacsonyabb szintje mellett is elérhetők. Szingapúr kicsi, nyitott és a globalizációs indexek alapján a világ élmezőnyébe tartozó országként jó összehasonlítási alapnak tekinthető Magyarország számára.

Kulcsszavak: pénzügyi sebezhetőség, privatizáció, állami vállalatok, liberalizáció, dereguláció, monetáris politika, Szingapúr

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E5, E52, L33

Töltse le a teljes cikket! (pdf)