Pénzügyi Szemle folyóirat archivált cikkek

A tőzsdei bevezetések árfolyammozgásai a részvényeladási tilalom időszaka alatt

2019. június 4. 13:30:01
Kecskés András
PhD, habil., egyetemi docens, tanszékvezető, Pécsi Tudományegyetem
ÁJK, Gazdasági és Kereskedelmi Jogi tanszék

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2019/2. (p. 226-243.)



Összefoglaló: A tanulmány fő kérdésfelvetése, hogy az innovatív iparágakban a kezdeti nyilvános részvénykibocsátások, vagyis a tőzsdei bevezetések sikeressége és az onnan számított első hat hónapban tapasztalható árfolyammozgások között található-e összefüggés. Kiindulási pont a hatékony piacok elméletének vizsgálata, valamint a másodlagos stabilizációs eszközök típusainak elemzése. A vizsgált adatok körét a 2017 augusztusát megelőző, már legalább hat hónapja a NASDAQ-ra bevezetett és ott forgalmazott hetven elsődleges kibocsátás képezi. A vizsgálat időszaka azért mindössze hat hónap, mert ez a hat hónap volt az úgynevezett lock-up időszak időtartama. A kutatás középpontjában az állt, hogy a vizsgált minta esetében az IPO nem mindig volt sikeres - a hozamok és árfolyamok alakulásának tükrében. A szerző első hipotézise, hogy az IPO-ár meghatározó hatással bír a későbbi hozamszintek alakulására. Második hipotézisként azt fogalmazta meg, hogy az ágazati jellemzők befolyásolják az IPO sikerességét, a vizsgált ágazatok vonatkozásában szignifikáns különbség van a hozam- és árfolyammutatóknál ágazatonként. A leíró statisztikai vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy a vállalkozások jelentős részének nem volt sikeres a tőzsdére lépés, hiszen a befektetők és tulajdonosok számára a részvények negatív hozamot generáltak, valamint az árfolyam alapján a tulajdonosok vagyona 60 százalékban csökkent a kezdeti befektetés értékéhez képest. Az első hipotézisnél részben sikerült összefüggést feltárni, de döntő hányadában nem befolyásolja az IPO-ár a későbbi hozamot. Az azonban igazolást nyert, hogy a teljesítmények egy irányba mozognak, vagyis a hozamszintek korrelálnak egymással, és amelyik vállalkozás jó teljesítményt nyújt az első harminc napban, az valószínűleg a további időszakban is sikeresnek tekinthető a hozamok vonatkozásában. A második hipotézist részben sikerült alátámasztani, csak néhány esetben mutatható ki az ágazat és az árfolyam vagy a hozam közötti differencia. Fontos kiemelni azonban, hogy az első tőzsdén eltöltött félév nem tud megfelelő iránymutatást adni a társaság jövőjéről, mint ahogyan azt a Facebook-részvények példáján keresztül is látni lehet.

Kulcsszavak: IPO, NASDAQ, tőkepiac

JEL-kódok: K22, D53



Töltse le a teljes cikket!