Pénzügyi Szemle folyóirat archivált cikkek

Az IMF és az ESM összehasonlítása, az euróövezet kötvénypiaci felárainak példáján

2019. június 4. 14:03:01
Kiss Gábor Dávid
PhD, habil., egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem

Csiki Máté
PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem

Varga János Zoltán
tudományos segédmunkatárs, Szegedi Tudományegyetem

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2019/2. (p. 281-296.)



Összefoglaló: A 2008-ban kezdődő globális pénzügyi turbulencia több európai uniós tagország esetében vezetett bank- és/vagy államadósság-válsághoz. Az Európai Unió nem rendelkezett dedikált eszközökkel a kialakult helyzet kezelésére, és világossá vált, hogy az IMF által nyújtott, illetve eseti kormányközi hitelek sem jelentenek kielégítő megoldást. Ez motiválta az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) felállítását. Jelen tanulmányban összehasonlítjuk az IMF és az ESM hitelezési tevékenységét és annak intézményi hétterét, majd dinamikus panelregresszió alkalmazásával megvizsgáltuk havi kötvénypiaci adatokon, hogy miként befolyásolták a német benchmarkhoz mért hozamprémium változását az EFSF-ESM-források kiutalása. Eredmények: az ESM-program a kötvénypiaci divergencia ellenében hatott, a hozamprémium lecsökkent és együttmozgásuk növekedést mutatott - amely feltétele egy teljes övezetre kiterjedő monetáris politikának. Ezzel az intézkedéscsomaggal fenntarthatónak bizonyult az eurózóna alapját jelentő csődbemenés tilalma, ami az optimális valutaövezet elméletében is megfogalmazott szolidaritás pénzügyi manifesztációja - miután az EFSF-ESM-kötvények után az eurózóna-tagállamok garanciát vállalnak.

Kulcsszavak: monetáris politika, nemzetközi kötvénypiac, nemzetközi hitelezés és adósság probléma, panelregresszió

JEL-kódok: C23, E52, F34, G15



Töltse le a teljes cikket!