Pénzügyi Szemle folyóirat archivált cikkek

Közepes jövedelmi csapda vagy fejlettségi csapda és a költségvetési hatások

2019. március 13. 12:59:01
Csath Magdolna
az MTA doktora (DSc), professzor emeritus,
Szent István Egyetem, GTK,
kutató professzor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2019/1. (p. 29-48.)



Összefoglaló: Az utóbbi időben vitatémává vált, hogy a magyar gazdaság a közeljövőben belekerülhet-e az úgynevezett közepes jövedelmi csapdába. Egyesek amellett érvelnek, hogy ennek veszélye nő. Mások inkább azt elemzik, egyáltalán létezik-e ez a veszély, és ha igen, miként lehetne elkerülni. Mit is értünk közepes jövedelmi csapdán? Ez nincs tisztázva sem az itthoni, sem a nemzetközi szakirodalomban. Már önmagában az is kétséges, hogy egy gazdaság és társadalom sikerét lehet-e azokkal a jövedelemnövekedési mutatókkal mérni, amelyeket általában a kutatók a csapdahelyzet érzékelésére használnak, vagy inkább a fenntartható fejlődés mutatóinak alakulását kellene górcső alá venni. A témakörnek különös jelentőséget ad, hogy a költségvetés egyensúlya szempontjából fontos a bevételi források egyenletes és megbízható létrejötte, ami pedig, az éves növekedési ütem mellett, a kiegyensúlyozott fejlődéstől is függ. A cikk elemzi, mit is ért az irodalom közepes jövedelmi csapdán és amellett érvel, hogy az ennek mérésére használt mutatók alapján nem lehet meggyőző módon bizonyítani a fejlődés esetleges megtorpanását. Ezért újabb, a fejlődést is mérő mutatókat vezet be, és nemzetközi adatokra támaszkodva vizsgálja több ország helyzetét és fejlődési útját ezen mutatók segítségével. Befejezésként azt állapítja meg, hogy a magyar gazdaság fejlődési ütemét elsősorban a gazdaság tudásszerkezetének korszerűsítésével, a nagy hozzáadott értéket, tudást és innovációt tartalmazó tevékenységek arányának növelésével lehetne gyorsítani.

Kulcsszavak: gazdasági szerkezet, tudásalapú tevékenységek, innováció, termelékenység, versenyképesség

Jel-kódok: O33, O38, O47



Töltse le a teljes cikket!