Dedák István
PhD, főiskolai tanár

Megjelenés: Pénzügyi Szemle 2013/1 (p. 75-93.)

Összefoglaló: A cikk az adósságválság és az adósságfinanszírozás néhány makrogazdasági kérdésével foglalkozik. A szerző arra a megállapításra jut, hogy valamennyi gazdasági szereplő nem építheti le egyidejűleg az adósságát recessziós helyzetben. Éppen ezért a válság sújtotta fejlett országokban - az alacsony kamatláb mellett - differenciáltan ugyan, ám összességében mégis expanzív fiskális politikára lenne szükség a mérlegalkalmazkodási válságból való kitöréshez. Az általános költségvetési szigort és az államadósság erőteljes lefaragását középpontba helyező gazdaságpolitikának csak a gazdaságok határozott élénkülését követően szabadna jönnie. A szerző a fiskális multiplikátort vizsgálva bemutatja, hogy a multiplikátor érteke likviditási csapdában és globális válságban jóval nagyobb, mint normál konjunkturális helyzetben, s meghökkentő módon a multiplikátor annál nagyobb, minél nagyobb az átlagos adókulcs. Tekintettel a hazai gazdaságpolitikai vitákra, a tanulmány kiemelten foglalkozik az adósságfinanszírozással, különösen a jegybanki finanszírozás és a nemzetközi hitelből való finanszírozás összehasonlításával. Az elemzés során arra jut, hogy ha a nemzetközi hitelkeret a hazai valutában denominált adósság refinanszírozására szolgál, akkor az IMF-hitel semmivel sem olcsóbb, semmivel sem jelent kisebb inflációs kockázatot, mint a jegybanki finanszírozás, és lényegében véve semmi olyannal nem tud szolgálni, amivel a jegybanki mennyiségi lazítás ne szolgálhatna.

Kulcsszavak: mérlegalkalmazkodási válság, fiskális politika, multiplikátor-hatás, mennyiségi lazítás, IMF-hitel

Journal of Economic Literature (JEL) kód: B22, E58, E62, H63

Töltse le a teljes cikket! (pdf)