2013. december 11. 10:31

A banki hitelek árazásának vizsgálata strukturális VAR-modell segítségével

Schepp Zoltán és Pitz Mónika, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense illetve tudományos munkatársa a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányukban a svájcifrank-alapú jelzáloghitel-kamatok alakulása mögött álló tényezőket vizsgálják. A szerzők megállapítják, hogy a fennálló lakáscélú hitelek törlesztőterheinek mérséklése érdekében a bankokat érő veszteségek és az országkockázat csökkentése, vagyis kiszámítható gazdaságpolitika lenne kívánatos. (Pénzügyi Szemle 2013/4)

Schepp Zoltán - Pitz Mónika

A lakossági devizaadósság kérdésének jelentősége annak hitelezést és gazdasági növekedést korlátozó, a gazdaságpolitika mozgásterét szűkítő hatásából adódik. A lakosság terhének nagyságát a devizaárfolyam mellett a kamatszint is nagymértékben meghatározza. Így fontos annak vizsgálata, hogy milyen tényezők állnak a hitelkamatok alakulása mögött.

A tanulmányban a szerzők a svájcifrank-alapú hitelek árazását alakító költségeket vizsgálják. A bankokat érő költségsokkok közé alapvetően a devizakamatok és a kockázati felárak változását, a hitelportfólió romlását, valamint a banki különadókat sorolják.

Tanulmányukban egy strukturális vektor-autoregresszív modell segítségével igyekeznek feltárni az egyes költségsokkok és a hitelek kamatai közötti kapcsolatot. Empirikus vizsgálataik eredményei alapján hangsúlyozzák, hogy a lakáscélú hitelek kamatainál mind a négy sokk meghatározó volt, vagyis a banki költségsokkok valóban tovagyűrűznek a hazai bankok által érvényesített kamatokba.

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Schepp Zoltán és Pitz Mónika a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense illetve tudományos munkatársa