Tanulmányok, előadások

A bizalomépítés a számvevőszékek fontos feladata

2017. november 22. 11:00:01
A számvevőszékeknek alapvetően kettős szerepük van. Egyrészt a közpénzek felhasználásnak ellenőrzése, másrészt a közbizalom erősítése, a hasznosságuk bemutatásán keresztül - erről is beszélt Brigitte Christ (képünkön), a svájci szövetségi számvevőszék alelnöke egy most megjelent interjúban. Mint mondta: általános európai jelenség, hogy csökken az államba vetett bizalom, ugyanakkor a legfőbb ellenőrző intézmények képesek lehetnek visszafordítani ezeket a folyamatokat, ha betöltik alkotmányos szerepüket és közérthetően be tudják mutatni az eredményeiket. Az Állami Számvevőszék felismerve a téma jelentőségét, az európai számvevőszékek szervezetén (EUROSAI) belül nemzetközi munkacsoportot hozott létre, amelynek a svájci számvevőszék is tagja. Mindemellett az ÁSZ aktív tagja a számvevőszékek világszervezete (INTOSAI) hasznosulási munkacsoportjának is.

Horváth Bálint - Hochbaum Dániel


A számvevőszéki munka hasznosulásának középpontba állítása és a számvevőszékek társadalmi szerepének hangsúlyozása fontos eleme a legfőbb ellenőrző intézmények működéséről szóló nemzetközi standardoknak. Alkotmányos és társadalmi szerepük betöltése érdekében a számvevőszékeknek munkájuk végső hasznosulására kell koncentrálniuk, azaz úgy kell dolgozniuk, hogy javítsanak az állampolgárok mindennapi életminőségén - akár közvetlenül, akár közvetve, a jó kormányzás elősegítésén keresztül.

A számvevőszékeknek egész tevékenységüket a hasznosulás szolgálatába kell állítaniuk, legyen szó az ellenőrzések megtervezéséről, lebonyolításáról, a jelentések utógondozásáról, "€žmenedzseléséről". A hasznosulási szemlélet egy nyitott szervezetet tételez fel, azaz egy olyan számvevőszéket, amely tartalmas és eredményes párbeszédet folytat munkájának különböző érintettjeivel, célcsoportjaival annak érdekében, hogy a független és hiteles számvevőszék munkája a lehető leghatékonyabban és legeredményesebben járuljon hozzá a közszféra fejlődéséhez.

A csökkenő közbizalom miatt egyre nagyobb szerep hárul a számvevőszékekre

Az Európai Számvevőszék (ECA) online lapjában jelent meg interjú a svájci szövetségi számvevőszék alelnökével. Brigitte Christ részletesen beszélt a számvevőszékekkel szemben támasztott összetett elvárásokról. Rámutatott: jellemző, hogy a társadalomban tévképzetek élnek a legfőbb ellenőrző intézmények tevékenységével és működésével kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy az európai számvevőszékek a végrehajtó hatalomtól függetlenül működő intézmények és az irántuk megnyilvánuló társadalmi bizalom általában magasabb az átlagosnál.

 

 

Brigitte Christ az interjúban rávilágított: általános tendencia Európában, hogy romlik a közintézményekbe vetett bizalom, a folyamatok visszafordításában pedig fontos szerep jut a számvevőszékeknek. Ezért különösen fontos, hogy az állampolgárok a számvevőszéki jelentéseket megbízható és hasznos információforrásként, a független ellenőrző intézményeket pedig a köz érdekében, a közvagyon védelmében fellépő intézményekként fogadják el. A svájci számvevőszék alelnöke arról is beszélt, hogy európai szinten is megkezdődött egyfajta párbeszéd a témában és fontos hogy a számvevőszékek nyitottan és önkritikusan reflektáljanak az őket érő kihívásokra.

A számvevőszékek feladata a közszféra tanulási folyamatinak elindítása

Az interjúban Brigitte Christ a közbizalom építés szempontjából másik fontos területre is ráirányította a figyelmet. Ez pedig a közpénzügyi ellenőrzések eredményeinek és hatásának bemutatása. Mint mondta: sok esetben a közzétett ajánlások eljutnak ugyan az ellenőrzöttekhez, azoknak implementálása, végrehajtása ugyanakkor már nem mindig törvényszerű. Ilyen esetekben kerülnek igazán nehéz helyzetbe a számvevőszékek - húzta alá a svájci szakember.

A svájci szövetségi számvevőszék alelnöke az ECA lapjában megjelent interjúban arról is beszélt, hogy a legfőbb ellenőrző intézmények szerepe nyilvánvalóan összekapcsolódik egy ország közszférájának helyzetével. Úgy fogalmazott, hogy a számvevőszékek a munkájukat az állampolgárok szolgálatában végzik, a közpénzek és a közvagyon védelme érdekében. Mint mondta: számvevőszékeknek nem csupán azzal kell foglalkozniuk, hogy ők maguk megbízhatóak legyenek, hanem azzal is, hogy a közszféra egészét elindítsák ezen az úton.

Brigitte Christ svájci alelnök az interjúban megfogalmazta a kérdést, hogy nincs-e ellentmondás abban, ha az egyre aktívabb számvevőszékek egyre több szabálytalanságot, visszaélést tárnak fel, ezzel adott esetben tehetetlennek láttatva a kormányokat a visszaélések tekintetében? Nem rombolja ezzel a számvevőszék az állammal szembeni közbizalmat? - vetette fel. A válasz nem olyan egyértelmű, mint gondolnánk - fűzte hozzá a svájci szakember - hiszen a fenti probléma csupán az érme egyik oldala.

 

 

Ha az állampolgárok maguk is azt látják, hogy a számvevőszékek által feltárt ügyekben a tetteknek következménye van, hogy a problémák felvetése után azok nyomon követése is zajlik, s mindebből hosszú távon kialakulhat a közintézmények, közpénzzel gazdálkodó szervezetek számára egyfajta tanulási folyamat, akkor a tevékenység összességében már bizalomépítő. Elszámoltathatóságra, nagyobb transzparenciára és a közszféra eredményes tanulási folyamatára, ezek szimbiózisára van szükség ahhoz, hogy előrelépést tapasztalhassunk az állami szektorba vetett állampolgári bizalom terén. Brigitte Christ ugyanakkor azt is felvetette, hogy minden demokráciában indokolt egyfajta alapvető állampolgári kritikusság jelenléte. Hiszen a demokráciákban az állami szektorba vetett bizalom nem korlátozódhat a kormányba vetett bizalomra, a közbizalom sokkal inkább jelenti a bizalmat a fékek és ellensúlyok rendszerének egészében. A számvevőszékek pedig ennek a rendszernek részei - így az állampolgári bizalmatlanság közege megalapozhatja a számvevőszékekbe vetett bizalom légkörét - hangsúlyozta Brigitte Christ az ECA lapjában megjelent interjúban.

Az Állami Számvevőszék is felismerte a bizalomépítés és hasznosulás jelentőségét

Mindezt az Állami Számvevőszék is felismerte, ezért az ÁSZ az elmúlt években proaktív kommunikációs rendszert dolgozott ki. Mindemellett az ÁSZ az európai számvevőszékeket tömörítő szervezet, az EUROSAI berkein belül létrehozott egy munkacsoportot, amelynek egyik célja a számvevőszéki munka mélyebb, hatékonyabb megismertetése a társadalommal. A projekthez a svájci szövetségi számvevőszék mellett több európai legfőbb ellenőrző intézmény csatlakozott.

A 2017 végén induló munkacsoportban a számvevőszéki munka teljesítményének fokozása, a társadalmi hasznosulás fejlesztése kerül középpontba. Az egy éves projektmunka során a számvevőszékek tudásmegosztásán alapuló jó gyakorlatokat gyűjtenek, amelyeket a későbbiekben beépíthetnek saját gyakorlati működésükbe. A tagok innovatív kommunikációs gyakorlatokat térképeznek fel, amelyek használatával eredményesebben kommunikálhatnak az állampolgárokkal, és törekszenek a feltérképezett hasznosulási szinteken objektív eszközöket, indikátorokat kifejleszteni, melyekkel nyomonkövethető lesz a közpénzügyi ellenőrzések társadalmi hasznosulása.

Az ÁSZ a számvevőszékek világszervezete (INTOSAI) keretein belül is aktívan közreműködik a társadalmi hasznosulás előmozdítása érdekében. A kölcsönös tudásmegosztás került a középpontba az INTOSAI "Számvevőszékek tevékenységének értéke és haszna" Munkacsoportjának 2017. szeptember 6-8. közötti éves ülésén, amelyen az Állami Számvevőszék is részt vett. A szakmai eseményen Domokos László elnök és Horváth Bálint kommunikációs és kapcsolattartási vezető egy nemzeti esettanulmány keretében mutatták be az ÁSZ proaktív kommunikációs módszereit és hasznosulási eredményeit.


A szeptemberi INTOSAI munkacsoportülésről itt olvashat részletesen. A Brigitte Christ, svájci számvevőszéki alelnökkel készült, az ECA lapjában megjelent, a cikkhez felhasznált eredeti interjút itt érheti el.


Horváth Bálint az Állami Számvevőszék osztályvezető főtanácsosa, Hochbaum Dániel az Állami Számvevőszék munkatársa

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra