Tanulmányok, előadások

A Fed hatása az állampapírkamatra

2018. február 19. 12:51:01
Az olyan jelentős államadóssággal küzdő országok számára, mint a 2000-es években eladósított Magyarország, komoly mozgásteret jelent, ha az adósság kamatain meg tud takarítani. Azonban a kis, nyitott gazdasági státuszból következő világgazdasági függőség az államkötvénypiacon is kiszolgáltatottá teszi a gazdaságpolitikát. Számos területen tapasztalhatjuk, hogy ha az Egyesült Államok "tüsszent", a feltörekvő gazdaságok "megfáznak". A többszörösen igazolt feltevést jelen tanulmány a megváltozott világgazdasági környezetben teszteli tizenegy országra - köztük Magyarországra -, nevezetesen azt, hogy a Fed kamata befolyásoló erővel bír a feltörekvő gazdaságok államkötvénykamatára. (Pénzügyi Szemle 2017/4.)

Füzesi Krisztina - György László - Kutasi Gábor

A tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy a Fed-kamattal szorosan együtt mozog-e a kiválasztott országok államkötvénykamata. A hipotézist már számos korábbi tanulmány tesztelte, ugyanakkor a megváltozott világgazdasági környezet alkalmat adott arra, hogy újszerű megállapításokat tegyünk a kiválasztott felemelkedő gazdaságokra vonatkozóan. Elemzésünk fókuszában a magyar, a lengyel, a cseh, a horvát, a román, a török, az orosz, a chilei, a kolumbiai, a dél-afrikai és a mexikói államkötvénykamat - mint függő változó - 2000- 2004 időszakban kezdődő és 2015. októberig/ novemberig tartó idősorát vizsgáltuk. A t-1 időszaki Fed-kamat mint determináns szerepelt az összefüggésben.

A nemzetközi irodalom áttekintés eredményeképpen vázoltuk azokat az eredményeket és különféle módszertani megközelítéseket, amelyek igazolják a jelenség létezését, nevezetesen, hogy a Fed kamatdöntései befolyásolják a feltörekvő piacok államkötvénykamatait, illetve a helyi irányadó monetáris kamatokat. A nemzetközi kamattranszmisszió fogalomkörébe helyeztük a hipotézisünkben felvázolt empirikus összefüggést. Bemutattuk a szakirodalom következtetéseit a feltörekvő piacok sebezhetőségére vonatkozóan és ajánlásaikat a devizatartalékok növelésére és az államkötvények devizaarányának csökkentésére.

Az empirikus regresszióelemzés arra irányult, hogy kimutassa a Fed kamatának determinációs hatását a vizsgált országok államkötvénykamataira. A regresszióelemzés kimutatta, hogy alapvetően a Fed-kamat meghatározza a kamattrendeket, de az egyes országoknál és időszakoknál változó erősségű nemzetközi transzmisszióval. Továbbá arra is találtunk példát, hogy bizonyos esetben teljesen ellentétesen mozognak a kamatszintek. Óvatosan kezeltük azonban azt, hogy a regresszióelemzés a Fed-kamat és a vizsgált országok államkötvénykamatai között a legtöbb esetben 99 százalékos szinten szignifikáns kapcsolatot állapított meg.

A Fed-kamattranszmisszió ereje térben és időben változott. Erős kapcsolatot tudtunk kimutatni a török és a cseh államkötvénykamatra. Az erős Fed-hatás a lengyel és a chilei esetben is megállapítható, amely a logaritmikus becslés eredményeképp látszik igazán. Mexikó, Oroszország, a Dél-Afrikai Köztársaság és Kolumbia esetében is viszonylag erősen determinálja a Fed hosszabb távon az államkötvénykamatokat, viszont ezeknél jelentősebb a nem magyarázható eltérés (hibatag) szórása, ami gyengíti a becslés pontosságát, továbbá a Granger-teszten is elbuktak ezek az eredmények. Magyarország és Románia esetében viszonylag gyengébb determináltság figyelhető meg a vizsgált összefüggésben. A horvát kamatnál figyeltünk meg ellentétes irányú mozgást.

Az elemzést szűkebb időtávra is elvégezve (2008. október - 2015. október) arra a megállapításra jutottunk, hogy a legtöbb vizsgált országban gyengült a Fed kamattranszmissziós ereje. Csehországnál, Lengyelországnál, Törökországnál, Oroszországnál, Chilénél és a Dél-Afrikai Köztársaságnál mind a kapcsolat szorossága (Béta), mind a becslőfüggvény illeszkedésének jósága sokat romlott. Azonban itt is vegyes a kép. A magyar, román, kolumbiai és mexikói kamatokra erősebben kezdett hatni a Fed kamatdöntése a pénzügyi válságtól kezdve, mint azelőtt. Mindezen állítások többsége szintén eleget tett a 99 százalékos szignifikanciaszintnek, azonban az ok-okozati kapcsolat a szakirodalom alapján megkérdőjelezhető, ezért erre vonatkozó tesztet végeztünk el, a Granger-kauzalitást vizsgálva.

A teljes adatsoron végzett Granger-teszt eredménye az, hogy jóval szűkebb körben állapítható meg összefüggés a Fed kamata és a vizsgált államkötvénykamatok között az adott időszakban (lásd 1. ábra). Így csak a török, a cseh, a chilei és a lengyel idősoroknál állíthatjuk biztosan azt, hogy a Fed-kamat determinálja az államkötvények hozamát. A többi országnál a Granger-teszt nem igazolja a regresszióelemzés szignifikáns eredményét. Éppen ezért a nem szignifikáns Granger-teszteredményeknél óvatossággal kell kezelni a lineáris regresszió eredményét, míg a négy szignifikáns (török, cseh, chilei, lengyel) esetben viszont megerősítve látjuk a feltételezésünket, miszerint ezen államkötvénypiacokra hatással van a Fed-kamat változása.

A Fed kamattranszmisszióját számos eszközzel téríthetik el vagy erősíthetik fel a jegybankok és a kötvényforgalmazók. Részben ezek is magyarázhatják az ok-okozati összefüggés gyengeségét vagy erősségét. Ezeket azonban nem teszteltük az elemzés során. (Például jegybanki devizatartalék, kommunikáció, jegybanki kötvények, tartalékráta, kereskedelmi banki szabályozás, államadósságkezelő, bruttó adósságállományt mérséklő, illetve lassabban növelő portfólióstratégiája, a deviza-összetétel, az árfolyamkockázat hatékony fedezése, fedezett kamatarbitrázsok kihasználása, piaci/befektetői hangulat és a nemzetközi pénzpiacok likviditásbőségének kihasználása, másodlagos kötvénypiaci műveletek, azaz a kötvények lejárat előtti lecserélése, visszavásárlása, hazai és külföldi jövedelmi csoportok célzott kiválasztása marketingkampánnyal és road showval, a véges időhorizontú befektetők számára optimális futamidők kialakítása.)

...

Füzesi Krisztina a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatója, György László a Neumann János Egyetem docense, Kutasi Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra