Tanulmányok, előadások

A gazdasági növekedés és a hitelezési volumen összefüggésének empirikus elemzése Magyarországon

2019. december 18. 08:00:01
A tanulmány vizsgálatának középpontjában az a kérdésfeltevés áll, hogy milyen tényezők határozzák meg a gazdasági növekedés ütemét és ezen okok között milyen helyet foglal el a hitelezés. A fő cél a hitelezés és a gazdasági növekedés közötti elméleti háttér bemutatása, amelyet a tanulmány empirikusan is elemez Magyarország esetében az 2000-2017 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgált időszakban a szerzők szignifikáns kapcsolatot találtak a magánszektor és az államháztartás hitelállományának növekedése és a kibocsátás növekedése között. Az empirikus elemzés alapján a vizsgált változók közül a bázishatás mellett a német gazdasági növekedés, a recesszió bizonyult szignifikánsnak. (Pénzügyi Szemle 2019/4.)

"A fejlődés és a válság egy tőről fakad."

Mérő László (2014) szavai kiinduló keretet adnak dolgozatunknak: a fejlődés és a válság általunk "megtalált" közös gyökere a hitelezés. A közgazdasági irodalom egyik - sokáig megingathatatlannak számító - alaptézise, hogy egy ország hitelezési aktivitása és gazdasági növekedése szoros, mégpedig szoros pozitív kapcsolatban áll egymással (Mérő, 2002). E tézist számos gazdaság fejlődésének empirikus adata támasztja alá, melyekből a világgazdaság legfontosabb szereplőjeként az USA a legrelevánsabb példa. Az USA az az ország, amely a hitelezés növelésével - mintegy előre menekülve - növeli a fogyasztási hajlandóságot, ezáltal a GDP mértékét.

A közvetlen kapcsolat egyrészt világos, ha azzal a megszorítással élünk, hogy a magánszektor és az államháztartás hitelfelvételének keresletnövelő hatását vizsgáljuk a gazdasági növekedésre.

A közvetett hatásokra azonban már korántsem ilyen evidenciával tekinthetünk. A sorozatos gazdasági válságok közepette felvetődik a kérdésnek az az oldala, miszerint a túlzott hitelezési aktivitás negatív hatásai túlsúlyba kerülnek. Annyira, hogy egyes szerzők - pl. King és Levine (1993), European Systematic Risk Board (2014) - szerint a hitelezési aktivitás alkalmas válság-előrejelző mutatóként funkcionál.

A gazdasági növekedés és a hitelezési volumen összefüggésének empirikus elemzése Magyarországon

Érdeklődésünk középpontjában az áll, hogy milyen tényezők határozzák meg a gazdasági növekedés ütemét és ezen okok között milyen helyet foglal el a hitelezés. A gazdasági növekedéssel kapcsolatos elméleti és empirikus kutatások meghatározó területei a közgazdaságtannak, melyet kiválóan fejez ki Marer gondolata: "A gazdasági növekedés nem csak azért lényeges, mert növekvő jóléthez vezet. A gyarapodó gazdaságú országokban lakó emberek általában boldogabbak és optimistábbak. Az anyagi fejlődés általános elégedettséghez vezet, a stagnálás és visszaesés nyomorhoz és pesszimizmushoz. A gazdasági növekedés azért is fontos, mert hiánya tartós munkanélküliséget és csökkenő életszínvonalat eredményez sokak számára." (Marer, 2013, 242. oldal).

Tanulmányunk fő célja, hogy bemutassuk a hitelezés és a gazdasági növekedés közötti elméleti hátteret, amelyet empirikusan is elemzünk Magyarországra vonatkozóan a 2000-2017. II. negyedéve közötti időszakra vonatkozóan.

Publikációnk a következő kérdésekre kíván választ adni:

- Miért megfelelő mutató a magánszektor GDP-arányos hitelállománya a pénzügyi fejlettség leírására vonatkozóan?

- Milyen a magyarországi hitelezés bővülése és a gazdasági növekedés kapcsolata? A hitelezés mennyiben tekinthető gazdasági növekedést serkentő tényezőnek és mennyiben a válságok okának?

- Mely csatornákon hat Magyarországon a magánszektor GDP-arányos hitelállományának növekedése a reálgazdaságra?

...

Varga József a Kaposvári Egyetem egyetemi docense, Elbegdorj Temuulen közgazdász, Bareith Tibor a Kaposvári Egyetem egyetemi tanársegéde

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra