Tanulmányok, előadások

A hazai egészségpénztárak tőkéjének vizsgálata - a nullaközeli kamatlábak világában

2019. december 27. 12:02:56
Tanulmányunkban az egészségpénztárak tőkéjére ható tényezőket vizsgáltuk. A minta az 1998 és 2018 közötti időszakra terjed ki, az éves gyakoriságú adatok valamennyi egészségpénztárat magába foglalják. A specifikus modellek szerint a taglétszám, a kötvénypiaci hozamok és a várható élettartam pozitív hatást generál az egészségpénztárak tőkefelhalmozására, ellenben az elérhető információk akár csökkenthetik is a befektetési kedvet. (Pénzügyi Szemle 2019/4.)

Tóth Balázs - Csiki Máté - Kiss Gábor Dávid

A tanulmány összefoglalta az egészségpénztári rendszer jellemzőit és a nemzetgazdaságban betöltött fontos szerepét, miközben az egészségpénztárakban felhalmozódó tőke változását vizsgáltuk különböző specifikus modellek segítségével. A pénztárspecifikus modell esetében a taglétszám növekedése növeli a tőke mértékét, azonban a befizetések negatív hatása már ellentmond az intuíciónak. Hasonlóképpen, ha az impulzus-válasz függvényeket vizsgáljuk, látható, hogy a taglétszám növekedése a tőke emelkedését eredményezte, a befizetett tőke 2 éves időtávon negatív hatással volt a tőke szintjére - lehetséges magyarázat: a magasabb kiadásokat megelőző nagyobb összegű befizetések. A modell szerint a magánbefizetések felé terelés pozitívan hat a tőke szintjének változására, így önmagában a cafeteria leépülése nem eredményezi a helyzet romlását. A variancia-dekompozíció alapján a taglétszám bír a legfontosabb súllyal.

A tőkespecifikus modell szerint az állampapírpiaci hozamok változása azonos, míg a forint gyengülése ellentétes hatást generál a tőkeváltozásra, miközben a globális pénzügyi válság negatív koefficienssel bírt. Az impulzus-válaszfüggvények azt mutatják, hogy a hozamnövekedésnek az első két évben még negatív hatásai vannak, azonban ezt követően előtérbe kerülnek a pozitívumok. A varianciadekompozíció a hozamok 20 százalékos súlyáról tanúskodik a devizaárfolyam által szimbolizált tőkeáramlási környezet lényegességének hangsúlyozása mellett.

A hazai egészségpénztárak tőkéjének vizsgálata - a nullaközeli kamatlábak világában

Az egészségpiaci környezetet leíró modell szerint a várható élettartam és a Google-keresések változása ellentétesen, míg az ágyszám változása azonos irányban hat a tőke felhalmozására. A Google-keresések impulzus-válasz függvénye szerint a magasabb keresésszám a tőke csökkenését eredményezi, azaz a modell szerint az ügyfelek nem tekintenek a tőkefelhalmozás eszközeként az egészségpénztárakra. Ráadásul a Google-keresések a variancia-dekompozíció szerint 20 százalékos súllyal rendelkeznek.

Összegezve elmondható, hogy a taglétszám, a kötvénypiaci hozamok és a várható élettartam pozitív hatást generál az egészségpénztárak tőkefelhalmozására. Miközben a befizetések és az informálódás változása szerint bizonyos szint fölé nem racionális emelni ezt a fajta előtakarékossági formát az ügyfelek portfóliójában.

Az egészpénztárak és a gazdaságpolitika kapcsolatának oldaláról kérdés, hogy a pénztárakra vonatkozó állami kedvezmények változtatása, tehát a meglévő és új tagbázis ösztönzése vagy a taglétszám bővítése bizonyulhat-e hatékonyabb eszköznek a növekedés ösztönzésére. Miközben megállapítható az, hogy a pénztárak államkötvényt preferáló befektetési politikája miatt az államkötvény-hozamok alakulása jelentős mértékben befolyásolja a pénztárak tőkefelhalmozásának változását, ezáltal a monetáris politika érdemben hatást tud gyakorolni az alapok működésére, azokat a nemzetgazdasági szempontokkal összhangban tudja befolyásolni. Emellett fontos szerep hárulhat az egészségpénztárakra az egészségügyi szektor kifehérítése szempontjából.

...

Tóth Balázs a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde, Csiki Máté a Szegedi Tudományegyetem PhD-hallgatója, Kiss Gábor Dávid a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docens

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra