Tanulmányok, előadások

A jövedelemeloszlást meghatározó tényezők, fejlődő országok empirikus elemzése

2020. január 6. 09:01:01
A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányzat és az intézmények szerepe a jövedelemeloszlás alakulásában mélyreható elemzést kíván, különösen a fejlődő országokban. A kutatás ezen hiányosságot kívánja orvosolni azzal, hogy a jövedelemeloszlást meghatározó fiskális, intézményi és makrogazdasági tényezőket vizsgálja 50 fejlődő országban. (Pénzügyi Szemle 2019/4.)


Farah Naz Ata - Shaista Alam - Noman Saeed

A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja, a fiskális mutatók és az intézményi eredményesség hogyan befolyásolják a jövedelemeloszlás három mutatóját. A Gini-együtthatót vesszük függő változónak az 1. modellben a jövedelmi egyenlőtlenségek felmérésére. A jövedelemeloszlás dimenzióinak minél mélyebb megértéséhez a legalacsonyabb jövedelmi szintű csoportot vizsgáljuk. A tanulmány elsősorban a szegényekre, nem a gazdagokra koncentrál, hogy olyan szakpolitikákat lehessen kialakítani, amelyek segítik a rászorulók felemelkedését és csökkentik az egyenlőtlenségeket.

Az eredmények azt mutatják, hogy a kormányzat fogyasztási kiadásai, amelyek folyó kiadások, jellemzően negatívan hatnak az egyenlőtlenségre, a legszegényebbek jövedelmére és a szegénységi résre. Annak ellenére, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségre gyakorolt hatása nem szignifikáns, ez azt jelzi, hogy a kormányzati kiadások jellemzően elvonják a forrásokat a társadalmi felemelkedést célzó kiadásoktól. Fontos költeni a szociális védelemre, mivel az eredmények azt mutatják, hogy az ilyen célzott kiadások szignifikánsan csökkentik az egyenlőtlenséget és segítik a legszegényebb csoportok felemelkedését. Hasonló módon az adórendszer is segíti a szegénység csökkentését és a legszegényebbek jövedelmi viszonyainak javulását. Bár nincs szignifikáns hatása a jövedelmi egyenlőtlenségre, ez a hatás mutathatja a szegényeknek biztosított, ajánlatos adókedvezmények meglétét.

 

A jövedelemeloszlást meghatározó tényezők, fejlődő országok empirikus elemzése

 

A tanulmány azt is megállapította, hogy a fejlődő országokban az általános iskola befejezése nincs hatással az egyenlőtlenségekre és nincs pozitív hatása a szegény rétegekre. Lehet, hogy a felsőoktatásban való részvétel segítheti az ilyen célok elérését, de az adatok hiánya miatt ezt nem tudjuk vizsgálni. A kormányzati eredményesség - amely a bürokrácia minőségének fejlődését illeti - negatívan hat mindhárom jövedelemeloszlási változóra. Ezek az eredmények hasonlóak a más, fejlődő országokat vizsgáló tanulmányok megállapításaihoz. Mivel a kormányzati kiadások jellemzően a szegénység és az egyenlőtlenség mérséklése ellenében hatnak, logikus, hogy a bürokrácia minőségének javulása az ilyen kormányzati intézményekben hasonló hatással jár.

A korrupció ellenőrzése a jelek szerint negatívan befolyásolja a legalacsonyabb jövedelmű 20 százalék jövedelmét és a Gini-együtthatót is. A szegénység mérséklésére ugyanakkor pozitív, bár nem szignifikáns hatással van. A PRS Group korrupciódefiníciója szerint a választott korrupciós mutató valószínűleg a fejlődő országokban egyébként is virágzó feketegazdaság létrejöttéhez vezet. Ez azt jelezheti, hogy az ilyen feketepiacok segítik a jövedelem termelését a szegényeknél és a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségének csökkentését. Az infláció szignifikáns pozitív hatása a szegénység mélységének mérséklésére és a legszegényebb 20 százalék jövedelmének növelésére további megerősítés a feketepiac meglétére vonatkozóan. A feketepiac akkor virágzik, mikor infláció van, mert a vásárlók olcsóbb megoldásokat keresnek a feketepiacon, az eladók pedig sokkal többet keresnek.

A kontrollváltozóként vett makrogazdasági mutatók közül a munkanélküliség szignifikáns negatív hatással van a jövedelmi egyenlőtlenségre és a legalacsonyabb jövedelműek csoportjára. Így a fejlődő országokban a kormányzatoknak törekedniük kell a munkanélküliség problémájának kezelésére. Mivel a munkanélküliségi tényező ilyen jelentős hatással bír, ez magyarázhatja, hogy a szociális kiadásokban megnyilvánuló kormányzati segítség miért ilyen nagymértékben járul hozzá a jövedelmi egyenlőtlenség csökkenéséhez és a szegények jövedelmének növekedéséhez. A fejlődő országokban az egy főre jutó GDP (mint a gazdasági növekedés mérőszáma) és a kereskedelem nyitottsága a várakozások szerint befolyásolja a legszegényebb kvintilis jövedelmét. A szegények - ezek szerint - nem részesei a fejlődési folyamatnak és nem élvezik annak előnyeit.

Ezeknek a megállapításoknak a fényében a tanulmány azt javasolja, hogy a fejlődő országok kormányai további szociális támogatást tervezzenek a szegények felemelkedésének és a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésének érdekében. Ezt azért javasoljuk, mert ha az államháztartás forrásai másfelé terelődnek, a kormányzati eredményesség, illetve a korrupció ellenőrzésének javulása nem fogja segíteni a szegények felemelkedését. A kormányzati kiadásoknak az újraelosztás irányába kell hatnia, különösen a fejlődő országok esetén tapasztalt jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a tanulmányban a használt mutatókra vonatkozó elérhető adatok becslések. Ez azért van, mert a fejlődő országokban végzett felmérések hiányosak, különösen a szegénységi mutatók vonatkozásában. Így az eredmények lehet, hogy nem pontosan tükrözik a valóságot, hanem a valós helyzet becslését adják.

...

Farah Naz Ata a Karacsi Egyetem PhD-hallgatója, Shaista Alam a Karacsi Egyetem docense, Noman Saeed a Karacsi Egyetem adjunktusa

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra