Tanulmányok, előadások

A konszernelemzés szükségessége és sajátosságai

2017. november 27. 10:30:01
Simon Szilvia és Kresalek Péter tanulmánya megvizsgálja, hogy a vállalatcsoporthoz tartozás milyen mértékben képes befolyásolni a vagyon szerkezetét, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését, valamint, hogy a gyakran egészen eltérő tevékenységekkel rendelkező leányvállalatok kapcsán a konszernszintű teljesítmények vizsgálata, a vállalatcsoport tevékenységének elemzése során is alkalmazhatók-e, illetve milyen korrekciókkal az egyedi beszámolók elemzése során felhasználható mutatószámok. (Pénzügyi Szemle 2017/3.)


Simon Szilvia - Kresalek Péter


A vizsgálatok során kapott eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a vállalatcsoport tagjainak egyedi éves beszámolóiban kimutatott tételek olyan mértékű belső halmozódásokat okoznak, amelyek megkérdőjelezik ezen beszámolók alapján hozott - mérlegelemzésre alapozott - gazdasági döntések megalapozottságát. Ennek kapcsán egyértelműen javasolható a piaci érdekhordozóknak, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások a döntéseiket az egyedi éves beszámoló mellett mindenképpen a konszolidált éves beszámoló mérleg és eredménykimutatás adatainak figyelembevételével, annak értékelésével hozzák meg. Hiszen a halmozódások olyan vagyont, eredményt takarnak, amelyek nem tekinthetők valósnak, nem használhatók fel fedezetként, finanszírozási forrásként. Mindezek betartása esetén a mérlegelemzés reálisabb eredményei segítségével a piaci érdekhordozók kockázata csökkenthető.

A kutatás - többek között a - bemutatott eredményei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a konszernszintű elemzések sajátos helyzetet teremtenek, hiszen ebben az esetben közel sem arról van szó, hogy az egyedi beszámolók adatait, illetve az azok alapján képzett mutatószámokat összeadnánk, esetleg átlagolnánk. Az értékeléshez használható mutatók kiválasztása és számítása tehát sajátos szempontokat kell, hogy kövessen, legyen az a mutatószámok tartalmának meghatározása (ami tehát konszernszinten értelmezhető gazdasági kifejezés), illetve a mutató számításának technikája, ügyelve a konszolidálás módszertanára, az ebben megjelenő képzett számértékek meghatározására. Ezekkel együtt az is bebizonyosodott, hogy az egyedi beszámolók elemzése során felhasznált elemzési módszertan alkalmazható a vállalatcsoporthoz tartozó vállalkozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzésénél is.

Munkánk alapvetően a külső mérlegelemzés szempontjaihoz kapcsolódott. A külső mérlegelemzés mellett kiemelt jelentőségű lehet az egyedi vállalkozások és vállalatcsoportok belső mérlegelemzése is, azonban ennek végrehajtásához - mint ahogy azt láttuk - nem minden piaci érdekhordozó rendelkezik elegendő információval. Ilyen jellegű információkkal alapvetően a vállalkozás(ok) vezetői és bizonyos szinten a tulajdonosok rendelkeznek, így a belső mérlegelemzés elvégzése csak ezen érdekhordozók számára biztosíthatja a kockázatok értékelését és ezen keresztül azok csökkentését. A konszernvezetés folyamatos és megfelelő színvonalú érvényesülése ugyanakkor nem kizárólag a belső mérlegelemzés eredményeit hasznosítja, hanem lényeges mértékben kell, hogy támaszkodjon a jól kialakított és működtetett konszernkontrolling rendszerére, amely alapvetően decentralizált kontrolling formájában kell, hogy megvalósuljon. Ebből adódóan azonban a vizsgáltakhoz hasonló problémákat kell szem előtt tartani a kontrolling keretében elkészülő - leányvállalati és konszernszintű - beszámolók, jelentések értelmezésénél is (különös tekintettel például a követelések és a kötelezettségek, valamint a jövedelmezőség értékelésénél).

...

Simon Szilvia a Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docense, Kresalek Péter a Budapesti Gazdasági Egyetem mestertanára

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra