Tanulmányok, előadások

A közkiadások osztályozása a Szovjetunió utódállamaiban és néhány OECD-tagállamban

2017. december 6. 09:51:01
A jelen tanulmány a közkiadások kezelését az OECD egyes tagállamaira és néhány szovjet utódállamra vonatkozóan vizsgálja. A kutatás fő célja a vizsgált országok fiskális politikáinak jellemzése és a párhuzamok felállítása, ezen belül a gazdasági ügyekre fordított kiadások és a GDP alakulása közötti korreláció vizsgálata. A rendelkezésre álló adatok elemzése alapján megállapítható, hogy a közkiadások megoszlása és GDP-n belüli aránya a különböző gazdasági ágakban a meghatározó gazdasági tevékenységeknek megfelelően diverzifikálódik. A korrelációelemzés alapján az elmúlt évtizedben valamennyi kiválasztott országnál pozitív lineáris kapcsolat mutatható ki a gazdasági ügyekre fordított kiadások és a GDP alakulása között. (Pénzügyi Szemle 2017/3.)


Nijat Huseynov


A jelen kutatás a bruttó kibocsátás és a közkiadások lehetséges kapcsolatát vizsgálja a kiválasztott országok mindegyikében, amelyek a következők. OECD-tagállamok: Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország; a Szovjetunió utódállamai: Lettország, Litvánia, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Moldova, Oroszország, Ukrajna, Üzbegisztán; mindkét csoportba tartozik: Észtország. A tanulmány további kulcsszempontja a GDP-arányos közkiadások alapján történő klaszterképzés. Ehhez a szerző az IMF és a Világbank 2000-2014 közötti adatait vette alapul.

Egyes európai országok a 2008. évi pénzügyi világválságot követően inkább a közkiadások csökkentése mellett döntöttek. A korrelációelemzés eredményei alapján azonban erős, illetve tökéletes pozitív lineáris kapcsolat mutatható ki a gazdasági ügyekre fordított kiadások és a GDP alakulása között. Ennek megfelelően a klaszteranalízissel az országok két csoportba sorolhatók. Megállapítható, hogy a két klaszter között nincs túlságosan nagy távolság. Ennélfogva közös jellemzőjük, hogy 2013-ban a szociális ügyekre (lakás- és kommunális szolgáltatásokra, egészségügyre, szabadidőre, kultúrára, hitéletre, oktatásra, szociális védelemre) fordított kiadások valamennyi országban kiemelt fontosságúak voltak.

A kiadások legnagyobb hányadát Oroszország, Magyarország és Fehéroroszország fordította általános közszolgáltatásokra. Ezzel szemben a közkiadásokon belül a gazdasági ügyekre, valamint a védelemre, közrendre, közbiztonságra és környezetvédelemre fordított kiadások együttes aránya Azerbajdzsán és Grúzia esetében volt a legnagyobb. Összességében a gazdasági ügyekre fordított közkiadások megoszlása az egyes országok eltérő gazdasági potenciáljának megfelelően változó. A klaszteranalízis eredményeképpen az első klaszterbe Litvánia, Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán, Oroszország és Üzbegisztán, a második klaszterbe Észtország, Lettország, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Lengyelország, Fehéroroszország, Moldova és Ukrajna tartozik.

 

 

A második klaszterrel összevetve az első klaszter fő jellemzői a szociális ügyekre fordított kiadások kisebb mértéke (Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország), valamint a védelemre, közrendre és közbiztonságra, környezetvédelemre fordított kiadások nagyobb aránya (valamennyi országban). A vizsgált országok között a fő olaj- és gázexportőrök Azerbajdzsán, Kazahsztán és Oroszország, így a fentiek fényében az olajból és gázból származó bevételek rendkívüli mértékben hatnak fiskális politikájukra. Ennek megfelelően az azeri kormányzat az összkiadások 43,2 százalékát (a GDP 15,6 százalékát) fordította gazdasági ügyekre, ezen belül - az olaj- és gázágazattól való függőség miatt - különösen a bányászatra, továbbá a feldolgozó- és építőiparra. Emellett Oroszország az összkiadások 22,6 százalékát (a GDP 9,5 százalékát) fordította általános közszolgáltatásokra a rendkívül magas adminisztratív költségek miatt.

A második klaszterben a szociális ügyekre (Lettország, Szlovénia, Ukrajna), a védelemre, közrendre és közbiztonságra, továbbá környezetvédelemre (Észtország, Lettország, Ukrajna), valamint a gazdasági ügyekre (Szlovénia, Magyarország, Lettország) fordított kiadások GDP-aránya meghaladta a többi ország hasonló értékeit. Figyelemre méltó módon a magyar kormányzat az összkiadások 20,9 százalékát (a GDP 10,4 százalékát) fordította általános közszolgáltatásokra.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a kiválasztott országok - néhány kivétellel - többet költöttek szociális ügyekre, valamint a GDP alakulása és a gazdasági ügyekre fordított közkiadások között erős kapcsolat mutatható ki. Ugyanakkor egyes országoknak (különösen Azerbajdzsánnak, Kazahsztánnak és Grúziának) az általános közszolgáltatásokra fordított közkiadások csökkentése mellett növelniük kell a gazdasági ügyekre és a szociális ügyekre fordított kiadások arányát, továbbá az olaj- és gázkitermelőknek (Azerbajdzsánnak, Kazahsztánnak és Oroszországnak) hatékony fiskális politikával kell diverzifikálniuk gazdaságukat.

...

Nijat Huseynov a Szent István Egyetem PhD-hallgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra