Tanulmányok, előadások

A közszféra hatása a versenyképességre

2018. október 10. 18:45:02
A cikk elsősorban a versenyképesség gazdasági fenntarthatóságával foglalkozik, azzal, hogy a kormányzati politika miként tudja kezelni a gazdasági növekedés sérülékenységének kockázatait. Ismerteti a magyar kormányzati intézkedéseket, de a mondanivaló illusztrálására a magyar adatok mellett azt is bemutatja, hogy a gazdasági növekedés és az egyensúly ismert mutatói miként alakultak a másik három visegrádi országban, illetve Romániában.

Domokos László - Pulay Gyula

Az egyes országok versenyképességét a versenyben elért eredmények mellett az minősíti, hogy mennyire rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek révén hosszútávon is helyt tudnak állni a világpiaci versenyben. Ebből kiindulva a Világgazdasági Fórum bevezette a fenntartható versenyképesség fogalmát, amelyet az ország termelékenységét hosszútávon meghatározó intézmények, politikák, tényezők összességeként definiál, amelyek biztosítják a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot is egyben. E definíciót elfogadva, lényeglátónak tartjuk azt a megfogalmazást, miszerint a ma versenyképessége a holnap GDP-je. Ezt továbbgondolva azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a GDP mai elosztása a holnap versenyképessége, vagyis az, hogy mire és milyen módon (például eredményesen, hatékonyan) költjük el a felosztható nemzeti jövedelmet, nagyon nagymértékben befolyásolja egy ország jövőbeni versenyképességét.

Magyarországon a GDP közel 50 százalékát az állam újra elosztja, következésképpen igen lényeges szerepe van az állami újraelosztás mértékének, minőségének és szerkezetének Magyarország jövőbeni versenyképességének alakításában. A következő táblázat bemutatja, hogy a visegrádi országokban és Romániában a magyarországinál alacsonyabb az állami újraelosztás aránya, de azért éppen elég ahhoz, hogy az elosztás minősége igen jelentős hatást gyakoroljon az ország versenyképességére.

1. táblázat: A kormányzati szektor kiadásai a GDP százalékában (újraelosztási ráta) Romániában és a V4 országokban

Elsősorban a versenyképesség gazdasági fenntarthatóságával foglalkozunk, azzal, hogy a kormányzati politika miként tudja kezelni a gazdasági növekedés sérülékenységének kockázatait. Konkrétan a magyar kormányzati intézkedéseket ismertetjük, de a mondanivaló illusztrálására a magyar adatok mellett azt is bemutatjuk, hogy a gazdasági növekedés és az egyensúly ismert mutatói, miként alakultak a másik három visegrádi országban, illetve Romániában.

Kezdjük a gazdasági növekedéssel (lásd 1. ábrát)!

1. ábra: A reál GDP éves növekedési üteme 2015-2017 között Romániában, a V4 országokban és az Európai Unió átlagában

Forrás: Eurostat Database

Az ábra azt mutatja, hogy 2015-2017 között az öt ország mindegyikében, minden évben dinamikusabban nőtt a gazdaság, mint az uniós átlag. 2015-ben Csehországban, 2017-ben Romániában a növekedés üteme meghaladta az 5, illetve a 6 százalékot. A magyar növekedés hullámzását elsősorban az uniós források felhasználásának ciklikussága okozta. 2015-ben ugyanis gőzerővel használtuk fel az előző pénzügyi ciklus megmaradt uniós forrásait, ami élénkítette a gazdaságot, míg 2016-ben még alig-alig indultak el az új pénzügyi ciklus fejlesztései. 2017-re azonban - többek között az uniós források hazai költségvetésből történő megelőlegezésének eredményeként - újra sikerült felpörgetni a gazdaságot. Ez a hullámzás a többi vizsgált országot is jellemezte, egyedül Romániában volt töretlen a növekedés.

Milyen módon érintette az országok sérülékenységét a dinamikus növekedés? Erre a kérdésre a költségvetési egyensúlyra, illetve a külkereskedelmi mérleg egyensúlyára gyakorolt hatás bemutatásával adunk választ. Nézzük elsőként a költségvetési hiányra vonatkozó adatokat (2. ábra)!

2. ábra: A kormányzati szektor egyenlege a GDP százalékában 2015-2017 között Romániában, a V4 országokban és az Európai Unió átlagában

Forrás: Eurostat Database

Az ábra azt mutatja, hogy egyik vizsgált ország sem lépte át az EU alapszerződésében előírt 3 százalékos hiányt, azaz nem próbálta a gazdaságát költségvetési túlköltekezéssel élénkíteni. Külön kiemelkedik Csehország, amely 2016-2017-ben pozitív egyenleget ért el. Lengyelországban és Szlovákiában az uniós átlaghoz hasonlóan folyamatosan, és jelentős mértékben csökkent a hiány, azaz a kedvező világgazdasági konjunktúrát a költségvetési egyensúly javítására használták fel. Ez nem mondható el sem Magyarországról, sem Romániáról. Mi már azt is jelentős eredménynek tartjuk, hogy sikerült tartósan kikerülnünk az EU fokozott hiány-eljárása alól, ahol közel 10 évet töltöttünk.

A dinamikus gazdasági növekedés és a túlköltekezést kerülő fiskális politika eredményeként mind az öt országban mérséklődött az állam eladósodottsága, amint azt a 3. ábra mutatja.

3. ábra: A kormányzati szektor adóssága a GDP százalékában 2015-2017 között Romániában és a V4 országokban

Forrás: Eurostat Database

Fontos hangsúlyozni, hogy a holnap versenyképessége nagymértékben attól függ, hogy mennyire adósodunk el a jelenben, azaz mennyi terhet tolunk át a máról a holnapra. Magyarország esetében még nehezebb a helyzet, a tegnap és a tegnapelőtt (még a szocializmus időszakában) keletkezett eladósodottságot is mérsékelni kell ahhoz, hogy a következő generációknak ne kelljen erejüket meghaladó terheket cipelniük. Örömmel állapítjuk meg, hogy jó úton járunk.

A csökkenés ellenére a magyar államadósság még mindig magas (több mint 10 százalékponttal meghaladja az Unió által kívánatosnak tartott 60 százalékos mértéket), ami a magyar gazdaság egyik legérzékenyebb pontját jelenti. Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy az adósságon belül a 2015. évi 31,3 százalékról 2017-re 21,6 százalékra csökkent a devizaadósság részaránya, ami számottevően mérsékelte az adósságkezelés sérülékenységét. Általában is igaz, hogy Magyarország külföldi eladósodottsága jelentősen csökkent, amint azt a 4. ábra adatai mutatják. Kisebb mértékben, de szintén kedvezőbbé vált Lengyelország és Románia külső eladósodottsága, míg Szlovákiában fennmaradt a GDP 30 százalékának megfelelő külső adósságszint. Csehország a teljes időszakban nettó hitelezői pozícióban volt.

4. ábra: A nettó külső adósság alakulása 2015-2017 között Romániában és a V4 országokban

Forrás: Eurostat Database

Ezzel elérkeztünk a külső egyensúly kérdéseihez, amelyet legátfogóbban a folyó fizetési mérleg egyensúlya jellemez (lásd az 5. ábrát).

5. ábra: A folyó fizetési mérleg egyenlegének alakulása 2015-2017 között Romániában és a V4 országokban

Forrás: Eurostat Database

Az ábra azt mutatja, hogy Magyarország az elmúlt években igen kedvező fizetési mérleg pozíciót ért el, többlete 2017-ben már elérte a GDP 4 százalékát. A cseh folyó fizetési mérleg szintén pozitív egyenlegű volt, a lengyel egyenleg pedig folyamatosan javult. Ezzel szemben Szlovákiában és Romániában a folyó fizetési mérleg egyenlege folyamatosan romlott a három vizsgált év folyamán. Mindez aláhúzza azt az ismert tényt, hogy a dinamikus, de jelentős részben a belső felhasználás bővülésére épülő gazdasági növekedés könnyen a külső egyensúly megbomlásához vezet.

Magyarországon a fegyelmezett költségvetési politika és a dinamizálásra törekvő gazdaságpolitika közötti egyensúly megteremtésének egy fontos eszköze volt az ún. fenntartható kifehérítés. Ennek lényegét a 6. ábra szemlélteti. Magyarországon az adóelkerülés ellen nagyon szigorú, korszerű elektronikával támogatott eszközök kerültek bevezetésre, amelynek következtében jelentősen nőttek az adóbevételek, ez azonban lehetőséget teremtett az élőmunkát és a nyereséget terhelő adók kulcsainak érzékelhető mérséklésére. Ez pedig tovább javította az adófizetési hajlandóságot, azaz az adóbevételek.


A közszféra egyfelől azáltal tud hozzájárulni a gazdaság versenyképességéhez, hogy ő maga is eredményesen és hatékonyan működik. Ennek érdekében minden egyes adóforint - Romániában adólej - elköltése elé célt, eredménykövetelményt kell állítani, és a célok elérését mérni kell. A mérés a szükséges, de nem elégséges feltétele az eredményes gazdálkodásnak. Ehhez arra is szükség van, hogy minden forint/lej elköltésének legyen személyi felelőse, aki elszámoltatható a közpénz szabályos és eredményes elköltéséért. Természetesen a közpénzek elköltését rendszeresen ellenőrizni kell. Ez nemcsak a számvevőszéknek a feladata, hanem minden közpénzt használó szervezetnek rendelkeznie kell független, és a magas szakmai színvonalon működő belső ellenőrzéssel.

Másfelől az állami szerveknek kiszámítható környezetet kell teremteniük a vállalkozások számára. Ennek érdekében a költségvetési gazdálkodásban olyan tartalékokat kell képezni, amelyek révén az állam képes rugalmasan - a gazdaság rángatása nélkül - reagálni a gazdaság évközi hullámzásaira. Emellett a kormányzati szektor egészében - ideértve a köztulajdonú gazdasági társaságokat is - olyan fejlesztéspolitikát célszerű folytatni, amely a képes reagálni a gazdaság középtávon mutatkozó ciklikus hullámzásaira.

Kié lesz a 21. század? Természetesen a győzteseké. Kik lesznek a győztesek? Elsősorban azok, akik a 21. század legjelentősebb erőforrását, az információt képesek lesznek a legeredményesebben, a gazdasági és a társadalmi fejlődésüket a leginkább szolgáló módon hasznosítani. A cél elérése érdekében a közszférának is sok a teendője. E szektornak nemcsak lépést kell tartania a versenyszféra digitális fejlesztéseivel, hanem több területen katalizátor szerepet kell játszania. Kiemelt feladat a digitális gazdasághoz szükséges tudás megteremtése, valamint azoknak a társadalmi csoportoknak a segítése, akik támogatás nélkül kimaradnának a digitális kultúrából.

Természetesen az információ mellett más fontos erőforrások is vannak. Ilyen a tiszta víz, a tiszta levegő. Az erre épülő turizmus szintén a győztesek között lehet. Nem feledkezhetünk meg az idősebb generációkról sem, hiszen ők a fogyasztók egyre népesebb táborát alkotják. Az egészségben töltött éveik számát gyarapító szolgáltatások biztosan boldogulnak majd a következő évtizedekben. A felsorolásból is látszik, hogy ha ezeket az adottságokat kihasználjuk, akkor régiónk országai is a 21. század nyertesei lehetnek.

...

A cikk a Romániai Magyar Közgazdász Társaság "€žVersenyképesség 2020 - Kié lesz a 21. század" című konferenciáján (Sepsiszentgyörgy, 2018. október 6.) elhangzott előadás szerkesztett változata


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra