Tanulmányok, előadások

A köztulajdonú társaságok 2018. évi integritási helyzetéről

2019. március 20. 10:00:01
Az elmúlt években mind hazai mind nemzetközi színtéren nagy hangsúlyt kap a korrupció megelőzése. Egy gazdasági társaság szervezeti integritásának megerősítésével növelheti ellenálló-képességét a korrupciós veszélyekkel szemben. Az Állami Számvevőszék felmérésének adatait feldolgozó tanulmány bemutatja a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok integritását fenyegető veszélyek gyakoriságát, és azt hogy miként védekeznek ezekkel szemben. A tanulmány az ellenálló-képesség megerősítésének eszközei közül a szervezeti integritás kultúrája megteremtésének fontosságát emeli ki.

Dr. Pulay Gyula - Lucza Anikó - Kovács Kolos

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2018-ban már harmadik éve végzett integritás felmérést a többségi állami és önkormányzati tulajdonú (a továbbiakban: köztulajdonú) társaságok körében. A felmérésben - amelynek lebonyolítására 2018. november-december hónapokban került sor - összesen 1193 társaság vett részt. Ez 58,6 %-os növekedést jelent a 2017. évi felmérésben résztvevők számához képest.

A felmérés és az ennek adatai alapján készült tanulmány kettős célt szolgált. Egyrészt feltárta, hogy az előzetes kockázatelemzés során azonosított integritást veszélyeztető tényezők milyen gyakorisággal vannak jelen a köztulajdonú társaságok működésében, valamint, hogy milyen tényezők, körülmények mentén válnak gyakoribbá. Ezáltal segíti az egyes társaságok tulajdonosait (tulajdonosi joggyakorlóit) és menedzsmentjét az adott társaság integritását veszélyeztető tényezők, körülmények tudatosításában. Másrészt a felmérés számszerűsítette, hogy az integritási kockázatok megelőzésére és kezelésére alkalmas kontrollokat a felmérésben résztvevő társaságok milyen arányban építették ki. Ez megmutatta mennyire tették társaságukat ellenállóvá a korrupcióval és az egyéb integritás-sértésekkel szemben. A veszélyeztető tényezők gyakoriságának és a kontrollok kiépítettségének a szembeállítása pedig rámutatott a legsürgősebb teendőkre a köztulajdonú társaságok szervezeti integritásának megerősítése terén. A tanulmány bemutatja, hogy a veszélyek a társaságok mely jellemzői mentén válnak gyakoribbá, azaz hol szükséges leginkább a kontrollok számottevő erősítése. Továbbá, hogy mely kontrollok kiépítésének (vagy éppen elhanyagolásának) van tovagyűrűző hatása a társaságok integritása szempontjából.

A több tízezer empirikus adatot feldolgozó tanulmány útmutatást ad az állami tulajdonú társaságok tulajdonosi joggyakorlói, a területi önkormányzatok, a társaságok menedzsmentje, valamint a jogszabályokat előkészítő szervezetek számára a szervezeti integritás megerősítése érdekében tervezett intézkedéseik megtételéhez.

A felmérés módszertana

A tanulmány az integritási veszélyeztetettséget két indexszel, a kontrollok kiépítettségét egy indexszel számszerűsíti. Az eredendő veszélyeztetettségi (EVT) index azt fejezi ki, hogy az előzetesen meghatározott eredendő veszélyeztetettségi tényezők közül hány százalék jellemzi az adott társaságot, csoportot, illetve a sokaság egészét. A veszélyeztetettséget növelő tényezők tekintetében a VNT index mutatja ugyanezt. A kontrollt erősítő tényezők (KET) indexe pedig azt mutatja meg, hogy a kérdőívben felsorolt kontrollok közül a társaság hány százalékot épített ki. Egyszerű számtani átlagolással az indexet meghatároztuk a társaságok különböző csoportjaira, illetve a résztvevők teljes sokaságára nézve is. A felmérés kérdőíve 102 kérdést tartalmazott, melyből 11 kérdés az eredendő veszélyeztetettségi tényezők, 33 kérdés a veszélyeztetettséget növelő tényezők, 58 kérdés a kontrollt erősítő tényezők beazonosítását, kiépítettsége szintjének mérését szolgálja.

Az elemzés főbb megállapításai


A közfeladatot ellátó és/vagy közszolgáltatást nyújtó (a továbbiakban együtt: közszolgáltató) társaságok átlagos veszélyeztetettsége magasabbnak bizonyult a csak piaci szolgáltatást végző társaságokhoz képest, mivel a közszolgáltatással gyakran együtt járnak olyan körülmények (pl. vagyonkezelés, hatósági jellegű feladat ellátása, pénzügyi támogatás), amelyek az integritási veszélyeztetettséget növelik. A magasabb veszélyeztetettséget a közszolgáltatást nyújtó társaságok kevesebb, mint fele esetében ellensúlyozza az átlagosnál erősebb kontrollrendszer. Ennek következtében a közszolgáltató szervezetek átlagos kontrollszintje alig haladja meg az eredendő kockázatok átlagos szintjét (lásd az 1. számú táblázatot).


Általános tendencia, hogy a társaságok méretének (ami a mérlegfőösszeg alapján mértünk) növekedése együtt jár veszélyeztetettségük növekedésével, mivel a méret növekedésével párhuzamosan újabb veszélyeztetettségi tényezők (pl. több vezetési szint, bonyolultabb szabályozás) is megjelennek. A kontrollok kiépítettsége a társaságok méretével párhuzamosan szintén emelkedik (lásd a 2. számú ábrát). Ez az összefüggés azonban nem általános. A tanulmány arra a következetésre jutott, hogy a nagyobb vállalati méret szinte mindig együtt jár az integritási veszélyek gyakoribbá válásával, de a magasabb kontrollszint megteremtése nem automatikus, az tudatos intézkedéseket igényel.


A felmérés adatai azt mutatják, hogy a vállalatcsoporthoz tartozás csak csekély mértékben emelte meg a társaságok veszélyeztetettségét, amelyet csoportszintű kontrollok alkalmazásával jól lehetett kompenzálni. Megállapítható, hogy célszerű vállalatcsoport szintjén is speciális kontrollokat alkalmazni a nagyobb veszélyeztetettség kiegyenlítése érdekében.

Az integritás helyzetét a köztulajdoni hányad szerint vizsgálva a tanulmány azt tárta fel, hogy a kontrollok kiépítettségének átlagos szintje azoknál a társaságoknál a legmagasabb, amelyeknél a 100 %-os köztulajdont több tulajdonos együttesen éri el. Ezt követik a többségi köztulajdonban lévő, azaz magántulajdonossal is rendelkező társaságok. A sort pedig az egy állami vagy önkormányzati tulajdonos kizárólagos tulajdonában álló társaságok zárják. Mindez arra figyelmeztet, hogy a vállalatirányítás kontrolljai teljes körű kiépítésére egy köztulajdonos esetén is szükség van.

A felmérés kiemelt figyelmet fordított az önkormányzati tulajdonú társaságokra. E társaságok átlagos veszélyeztetettsége a vállalati méret szerint képzett legtöbb csoportban magasabb az állami tulajdonú társaságok átlagos veszélyeztetettségénél. Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy az önkormányzati társaságok gyakrabban nyújtanak közszolgáltatást, és ehhez kapcsolódóan gyakrabban látnak el hatósági jogkört, vonnak be alvállalkozókat, mint az állami tulajdonú társaságok. A tulajdonos önkormányzatoknak különösen oda kell figyelniük, hogy közszolgáltatást nyújtó társaságaik kontrollrendszerének kiépítése lépést tartson a közszolgáltatással együtt járó gyakoribb integritási kockázatokkal.

Az integritási veszélyeket növelő tényezők gyakoribbá válnak a közbeszerzésekkel kapcsolatosan is. Tendenciájában igaz, hogy a közbeszerzési kockázatokkal gyakrabban szembesülő társaságok kontrollrendszere kiépítettebb (lásd a 3. számú táblázatot). Ugyanakkor ez nem általános: a számottevő közbeszerzési kockázatot hordozó csoport tagjainak 5 %-a a gyenge közbeszerzési kontroll-kiépítettségű csoportba tartozott. Az előbb említettek alapján indokolt, hogy a közbeszerzésekkel járó integritási kockázatok kezelésére minden érintett társaság erős kontrollrendszert építsen ki.


A szervezeti integritás mind a hat fő funkciójához rendeltünk egy jellemző kontrollt. Az ezek mindegyikét kiépítő társaságok kimagasló, 81% feletti átlagos kontrollszintet értek el. (lásd a 4. számú táblázatot) Ez a kontrollkiépítettség azonban összesen 43 társaságra volt jellemző. Ez azt támasztja alá, hogy a legfontosabb kontrollok esetében indokolt lehet a kontroll kiépítésének előírása a köztulajdonú társaságok számára a tulajdonos (tulajdonosi joggyakorló) által vagy jogszabályban.


A felmérés adatai azt mutatják, hogy vannak olyan kontrollok, amelyeknek a megléte jelentős pozitív hatást gyakorol a szervezet egészének a kontrollszintjére. Ilyen a kockázatelemzésre alapozott belső ellenőrzés, a kockázatelemzés és a kockázatkezelés, a vezetői információs és kontrollrendszer kiépítettsége, valamint az összeférhetetlenség szabályozása. Fejlődési lehetőség a független belső ellenőrzés, a kockázatelemzés és kockázatkezelés, a kontrolling, valamint az összeférhetetlenség további szabályozása. A tanulmány kiemelte, hogy nem csak a törvényi előírások segítenek az integritás kialakításban, hanem az ún. "€žlágy", azaz a jogszabályban kötelezően nem előírt, a társaság által önként bevezetett kontrolloknak is óriási szerepük van.

A tanulmány figyelemre méltó megállapítása, hogy azok a társaságok, amelyek a legalacsonyabb kontrollkiépítettséggel bírtak, nem értékelik a társaság hatékonysága és eredményessége tekintetében megfogalmazott célok teljesülését, valamint nem rendelkeznek állampolgári/ügyfél bejelentési vagy panaszkezelő rendszerrel. Ezek alapján, ha az alacsony kontroll-kiépítettségű társaság tulajdonosa (tulajdonosi joggyakorlója) gyors javulást akar elérni, akkor a társaság hatékonysága és/vagy eredményessége tekintetében fogalmazzon meg célokat, és rendszeresen kövesse nyomon azok teljesülését. Emellett követelje meg panaszkezelési rendszer megfelelő működtetését, hiszen ez adhat gyors visszajelzést az esetleges integritássértésekről.

Az elemzés eredményei megerősítik, hogy az integritás megteremtése szorosan összefügg a szervezeti kultúrával, a vezetésnek a szabályosság és az átláthatóság iránti elkötelezettségével. A társaságok jelentős részére igaz, hogy ha az átlagosnál magasabb kontrollszintet mutatott fel az integritásnak egy kiemelt területén, akkor az átlagosnál jobb volt az összes többi kiemelt területen is. Ez elsősorban a társaság menedzsmentje integritás iránti elkötelezettségétől függ, nem a külső körülményektől vagy környezettől.

A részvétel a felmérésben hozzájárult a kontrollok szélesebb körű kiépítéséhez, mivel a 2017. és a 2018. évi felmérésben egyaránt résztvevő 627 társaság több kontroll tekintetében jelentős fejlesztést hajtott végre és csak kettő kontroll esetén tapasztalható visszaesés. 2018-ban kontrolljaik átlagos kiépítettségi szintje szignifikánsan magasabb volt, mint a felmérésben elsőként résztvevő társaságoké.


Az ÁSZ elemzése a következő linken olvasható teljes terjedelemben.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra