Tanulmányok, előadások

A magyar függő gazdaság kapitalizmusmodellje a visegrádi országokkal való összevetés tükrében

2019. április 23. 11:05:42
Nölke és Vliegenthart 2009-ben létrehozta a függő gazdaságok kategóriáját, amely alatt elsősorban a visegrádi országokat értették. E kapitalizmus működési mechanizmusainak megkülönböztetett meghatározója a külföldi tőke. Nölke és társa azonban nem veszi figyelembe, hogy Magyarország a függő gazdaságok csoportján belül a politikai rendszerváltoztatás utáni első húsz évben kivételes helyzetben volt, hiszen korábbi, gyorsabb és átfogóbb privatizációt hajtott végre, mint a térségbeli országok. A tanulmány saját szempontrendszeren keresztül mutatja be, hogy a magyar gazdaság 2008 előtt a függő gazdaságok egy speciális, szélsőséges esetének tekinthető. (Pénzügyi Szemle 2019/1.)


György László - Oláh Dániel

Bár a 2009-ben Nölke és Vliegenthart által létrehozott függő piacgazdaság kategóriája rámutatott a visegrádi országok átalakulásának korábban mellőzött tényeire - a külföldi tulajdon társadalmi-gazdasági-intézményi struktúrákat meghatározó jellegére -, a magyar gazdaság jelentősen eltérő időzítéssel és gyakorlatokkal hajtotta végre az átmenetet a többi visegrádi országhoz képest. Ez a különutas gazdaságpolitika, amely túl korán, túl nagy mértékben, túl kevés stratégiai szemlélettel és szabályozással hajtott végre privatizációt, felelőssé tehető azért, hogy a magyar gazdaság függővé vált és 2008- ban a visegrádi országok között egyedüliként szorult nemzetközi segítségre. A bankrendszer a térségben különleges módon a kockázatokat kezelő és allokáló intézményrendszer helyett a kockázatok fő előidézőjévé vált.

 

Nettó külföldi eszközök aránya

 

A függő gazdaság fogalma arra is utal, hogy a magyar gazdaság egy alacsony hozzáadott értékű, alacsony bérekre épülő modell, amely a nyugati országok alárendeltjének tekinthető az értékláncokban is, de az adósságra építő növekedési dinamikája miatt is. Tanulmányunkban rámutattunk a pénzügyi változók és a duális reálgazdaság közötti kapcsolódási pontokra, mint a függő gazdaság két dimenziójára: előbbi válsága elmélyítette a hazai tulajdonú reálgazdaság válságát, leszorítva a bérarányt.

A hazai és a nemzetközi szervezetek, illetve a szakirodalmak sok esetben a térséghez képest jobb vélekedéssel voltak a magyar átalakulásról, miközben a gazdaság külső sérülékenysége és gazdaságszerkezeti problémái ellenkező képet mutattak. Ez az ellentmondás teszi szükségessé egy új fogalom, a függő gazdaság bevezetését Magyarország esetére. Magyarország 2010 után a visegrádi országokhoz képest sokkal nehezebb helyzetből indulva kísérelheti meg egy új kapitalizmusmodell intézményrendszerének létrehozását, hiszen a magyar függő gazdaság a függő gazdaságok speciális, szélsőséges esetének tekinthető. Szakpolitikai következtetésként felmerül a kérdés, hogy miként lehetséges a függő gazdaság szuverenitását növelve a V3-ak függő gazdaságaihoz való intézményi konvergencia. Ez azonban már részben politikatudományi kérdés is, mivel a függő gazdaság növekedési modelljének elhagyása mellett az államépítés kilencvenes években elmaradt feladata is szükséges.

...

György László a Neumann János Egyetem egyetemi docense, Oláh Dániel a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra