2013. március 29. 13:16

A magyar igazságügyi rendszer és az EU - tények, számok, összehasonlítások

Mennyire hatékonyak a magyar bíróságok? Gyorsan működik-e a hazai igazságszolgáltatás nemzetközi összevetésben? Átlagosan mennyi ideig tart, míg az igazságügyi rendszer lezár egy peres ügyet? Az Európai Bizottság felmérése többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az adatok alapján ideje leszámolnunk néhány téves beidegződésünkkel a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban, amely az erős középmezőnybe tartozik az Európai Unión belül.

Pénzügyi Szemle Online

Az igazságügyi rendszer működése és hatékonysága a gazdaság egyik alapvető fundamentuma, amely nem csak az egyes polgárok életére lehet hatással, de a befektetések és beruházások terén is fontos tényezőnek számít. Egy beruházási döntés során is kiemelt helyen vizsgálják a célországok igazságügyi rendszerét, azaz egy gyorsan és hatékonyan működő rendszer a szó legszorosabb értelmében - beruházásokban, munkahelyekben és jövedelemben mérve - aranyat érhet. Az intézményi közgazdaságtan alaptézise szerint - Douglas C. North Nobel-díjas közgazdász ismert mondását idézve -: "institutions matter".

A fentiekből adódóan kiemelkedően fontos nemzetgazdasági és uniós cél a jogállamiság erősítése, a gyorsan és hatékonyan működő igazságszolgáltatási rendszer biztosítása. Ehhez kapcsolódva készítette el az Európai Bizottság azt az uniós tagországokra kiterjedő felmérést, az európai igazságügyi eredménytáblát, melynek célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal szolgáljon az Európai Unió 27 tagállamának igazságszolgáltatási rendszeréről.

A 2013. évi európai igazságügyi eredménytábla a peres eljárások lefolytatásához szükséges időre, a lezárt ügyek arányára, a függő ügyek számára, az elektronikus eszközök eljárások keretében történő használatának gyakoriságára, az alternatív vitarendezési módok igénybevételére, valamint a bírák által igénybe vehető képzésekre és a bíróságok anyagi forrásaira vonatkozóan nyújt adatokat. Cikkünkben az általunk legérdekesebbnek ítélt grafikonokat mutatjuk be, a cikk alján csatolt linken a teljes anyag letölthető és megtekinthető.

Peres eljárások gyorsasága, függő ügyek

Az első és legfontosabb kérdés egy adott ország igazságügyi rendszere kapcsán, hogy átlagosan mennyi ideig tart, míg a bíróság lezár egy-egy adott ügyet. „Az idő pénz" mottónak megfelelően a lenti grafikon a peres eljárások lezárásához szükséges átlagos időtartamot mutatja, napokban mérve.

Peres ügyek lezárásához szükséges idő (napban mérve)

g1_20130329112010_36.jpg

Közigazgatási ügyek lezárásához szükséges átlagos idő (napban mérve)

graf-2-kozigazgatasiugy_20130329112356_70.jpg


Magyarország a peres ügyek lezárásoz szükséges idő tekintetében az EU élmezőnyében helyezkedik el, átlagosan megközelítőleg 160 nappal. Ez első ránézésre ez talán nem tűnik kevésnek, de az olasz 500 naphoz, vagy épp a máltai több mint 800 naphoz viszonyítva már kimondottan jónak mondható. A közigazgatási ügyek tekintetében negatív csúcstartó Málta egészen megdöbbentő módon átlagosan több mint 2500 (!) napos várható idővel rendelkezik, ami mellett valósággal eltörpül a magyar peres ügyek megközelítőleg 200 napja.

Peres ügyek lezárási aránya (százalék)

graf-3_20130329115323_12.jpg

A fenti grafikon azt mutatja meg, hogy az adott évben az esedékes ügyek hány százalékát sikerül lezárnia bíróságoknak. A 100 százaléknál magasabb arány azt jelenti, hogy a függőben lévő ügyek száma csökken, a 100 százaléknál alacsonyabb értékek pedig azt, hogy az ügyek torlódnak, azaz kevesebb ügyet sikerül lezárni, mint amennyi új ügyként jelentkezik. Magyarország ebben a tekintetben 100 százalék fölötti értékkel rendelkezik, azaz a függőben lévő peres ügyek száma ha lassan is, de fogy.

Költségvetés, bírók száma, ügyvédek száma

A luxemburgi igazságszolgáltatás nem csak a peres ügyek lezárási arányában listavezető (lásd fenn), hanem az igazságszolgáltatásra fordított források tekintetében is - feltételezhető, hogy a két első helyezés nem független egymástól. A bíróságok költségvetése terén Magyarország a középmezőny alsó felében kapott helyet.

Bíróságok átlagos költségvetése (egy lakosra jutó költség, euróban mérve)

graf-4-figure20-budget_20130329112900_85.jpg

Bírók száma (100 000 lakosra vetítve)

graf5-f21-birok_20130329113253_28.jpg

Ügyvédek száma (100 000 lakosra vetítve)

graf6-f21-ugyvedek_20130329113417_60.jpg

Az adatok szerint hazánkban 100 ezer lakosra megközelítőleg 33 bíró és 120 ügyvéd jut, ami európai összevetésben nem kimagasló érték (bár a bírók száma átlagon felüli).

Mennyi idő telik el a csőd és a kifizetés között?

A lenti grafikon évben kifejezve mutatja azt az időt, ami egy vállalati csőd bejelentése és a követelések kifizetése között átlagosan eltelik. Magyarország átlagosan 2 évvel az európai középmezőnyhöz tartozik, míg a szomszédos Szlovákia a maga 4 évével a sor végére került (az éltanuló ebben a tekintetben Írország, kevesebb mint féléves "várakozási idővel").

graf-3-csodeljaras_20130329120340_75.jpg

A magyar igazságszolgáltatás az erős középmezőnybe tartozik

Az európai igazságügyi eredménytábla módszeres áttekintést ad a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek működéséről, és arra mindenképp alkalmas, hogy leszámoljunk a magyarországi rendszerrel kapcsolatban sokakban élő tévhitekkel és téves beidegződésekkel. A statisztikák alapján ugyanis kijelenthető, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer egyáltalán nem tekinthető átlagon alulinak sem a hatékonyság, sem a gyorsaság, sem pedig a rendelkezésre álló erőforrások tekintetében - sőt, bizonyos területeken a gazdagabb, nyugat-európai tagállamoknál is jobb teljesítményt nyújt.

...

Az Európai Bizottság által készített felmérés teljes terjedelemben itt érhető el.