Tanulmányok, előadások

A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében

2020. szeptember 1. 08:00:01
Tanulmányunk célja bemutatni a pénzügyisérülékenység-mutató megalkotásának hátterét és módszerét, valamint ez alapján feltárni azokat a demográfiai, szociodemográfiai, tudás-, viselkedés- és attitűdbeli tényezőket, amelyek szignifikáns összefüggést mutatnak a pénzügyi sérülékenységgel. Elemzésünk az OECD 2018-as adatain (1001 elemszámú reprezentatív minta) alapul. (Pénzügyi Szemle 2020/2.)

Ahogyan Poh és Sabri (2017) a pénzügyi sérülékenységről szóló összefoglaló tanulmányukban javasolják, a pénzügyi sérülékenységet többdimenziós fogalomként érdemes meghatározni. Ennek megfelelően jártunk el, amikor a 12 állításból kialakított pénzügyisérülékenység-mutatót létrehoztuk. Tudományos értelemben a pénzügyi sérülékenység mérését oly módon is továbbfejlesztettük, hogy a nemzetközi szakirodalomban használt (Yusof et al., 2015; Lewis és AV Lewis 2014; Guarcello et al., 2010) változókon túl a pénzügyi kultúra viselkedés- és attitűdbeli jellemzőit is bevontuk.

Elemzésünk élesen rámutat, hogy a jövedelem növekedése csökkenti ugyan a pénzügyi sérülékenységet, de a magasabb elkölthető összeg nem növeli a pénzügyi tudatosságot. A pénzügyi sérülékenység szempontjából jelentősége van a képzettségnek. A kutatás eredményei azt jelzik, hogy az általános iskolai végzettség hiánya súlyos veszélyeztető tényező, ezen kívül az átlagnál alacsonyabb sérülékenységhez a szakmával rendelkezés nem elég, fontos az érettségi megléte. Úgy tűnik, az érettségi biztosítja azokat az alapvető kultúrtechnikákat, kalkulációs és olvasási készségeket, amelyek szükségesek a tájékozott és számtanilag is helyes döntéshozatalhoz. További kutatást igényel a kalkulációs készségek terén mért romlás okainak feltárása.

A pénzügyi sérülékenység jellemzői a magyar lakosság körében az OECD 2018-as adatainak tükrében

A kutatás egyik legfőbb eredménye a pénzügyi attitűdök és a pénzügyi sérülékenység közötti összefüggések feltárása. Elemzésünk azt mutatja, hogy a pénzügyi sérülékenység kialakulásának hátterében az aktuális vágyak prolongálásának nehézsége jelentős tényező. A pénzügyileg sérülékeny csoportokra ugyanis nemcsak az jellemző, hogy megélhetési gondokkal küzdenek, hanem az is, hogy emellett nehézséget jelent számukra a pénzköltés kontrollálása is. Bár az érzelmek szintjén az aggódás és szorongás van jelen életükben, egyúttal hajlamosak költekezni. Alacsonyabb a képzettségük, a pénzügyi tudásuk, és jellemző rájuk, hogy nem tartják kézben pénzügyeiket, nem készítenek költségvetést. Ez a csoport nem magabiztos, sem pénzügyi tudását, sem jövőjét tekintve. A pénzügyi célok és az ehhez kapcsolódó stratégiakészítés hiánya szintén hozzájárul a pénzügyi sérülékenységhez. Ez az "Egyszer hopp, másszor kopp" szemlélet és az ismertetett jellemzők összességében pénzügyi sérülékenységet, kiszolgáltatottságot okoznak a mindennapi életvitelben.

A kutatás eredményei megerősítik a "pénzügyi tudatosság" stratégiában megjelölt célok és eszközök megalapozottságát. A stratégia rámutat, hogy az alapvető fogyasztói döntések meghozatalához is egyre szerteágazóbb és mélyrehatóbb tudásra és felkészültségre van szükség, azonban a lakosság pénzügyi műveltsége még korántsem megfelelő. Emellett egyre inkább jellemző az impulzív, nem átgondolt, körültekintés és összehasonlítás nélküli döntéshozatal. A demográfiai trendek is egyre fontosabbá teszik a pénzügyi tudatosságot, így a várható élettartam növekedése, az egészségügyi ellátással szembeni magasabb minőségi elvárások és lehetőségek bővülése, a prevenció előtérbe kerülése növeli az öngondoskodás fontosságát.

...

Németh Erzsébet a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi tanára, Zsótér Boglárka a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa, Béres Dániel a Budapesti Metropolitan Egyetem főiskolai docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra