Tanulmányok, előadások

A projektfinanszírozás kockázata - nemzetközi és hazai tapasztalatok

2018. március 13. 12:54:03
A projektfinanszírozás kockázatelemzése, ennek módszertana az elmúlt két évtizedben a volumenek ugrásszerű növekedésével párhuzamosan fejlődött. A tanulmány célja, hogy összefoglalja a projektek speciális kockázati szerkezetét, a kockázatelemzési megközelítéseket és piaci adatok alapján bemutassa a projektek kockázati jellemzőit és tanulságait. Nemzetközi empirikus elemzések, valamint a hazai, nyilvános, banki adatok feldolgozása alapján bemutatja és elemzi az elmúlt évek legfontosabb nemzetközi és magyar piaci tendenciáit, kockázati jellemzőit, csődstatisztikákat, megtérüléseket, a legfontosabb tanulságokat. (Pénzügyi Szemle 2017/4.)

Walter György

A projektfinanszírozás volumene az utóbbi két évtizedben óriási mértékben növekedett, és nagy jelentőséggel bír az általános vállalati hitelezésben és banki portfóliókban. Ez a növekedés a válság időszakában megtorpant, de az utóbbi években tovább folytatódott. A projektfinanszírozás számos tulajdonságában eltér a normál vállalati hitelezéstől, amellyel a bankok és szabályozók tudatában vannak, így számos modell, publikáció született ezen kockázatok kezelésére, mérésére, modellezésére. A saját modellekre épülő kockázatkezelés, csődelőrejelzés főként strukturált modellekkel, cash flow szimulációkkal dolgozik.

A projektfinanszírozás kockázati profilja több tanulsággal szolgál. A nemzetközi tapasztalatok alapján egy éppen befektetési kategóriába eső vállalati hitel és a spekulációs kategória körül van. A kockázatoknál élesen elkülönül a kivitelezési kockázat és a működési kockázat. Mindez világosan látszik a default, megtérülési statisztikákban az átlagos time to default értékekben. Ha egy projekt túl van az építési szakaszon és tényleg elindul, utána a defalult-valószínűség jelentősen csökken, és amennyiben bekövetkezik, akkor is jóval nagyobb a megtérülési esélye. Ugyanakkor az ismertetett strukturált modellek jellemzően nem hangsúlyozzák ki és nem választják szét a kivitelezési és a már megvalósulás utáni működési, üzleti kockázatot. A projektet egyben kezelik, pedig úgy tűnik, ez a megkülönböztetés döntő lehetne a kockázatok pontosabb méréséhez.

Véleményem szerint a jelenlegi cash flow szimulációs rendszerek inkább a működési szakasz kockázatának felmérésére szolgálnak. A kivitelezési szakasz kockázatának értékelésénél azonban előtérbe kellene kerülnie a váratlan, egyszeri események (például csalás, baleset, környezetvédelmi szempontok, mérnöki akadályok, kivitelezés minősége stb.) kockázatának elemzése. Vagyis a két szakasz elemzése két eltérő módszertant igényel, amit a bankok szisztematikusan - tudomásom szerint - jelenleg nem alkalmaznak. Ennek alátámasztására, kialakítására újabb kutatásokra van szükség, amely empirikus tapasztalatok alapján összehasonlítaná a két szakaszban bekövetkező csődök okát, kockázati hátterét.


Magyar adatok is alátámasztják a projektfinanszírozás nagyobb kockázatát. A hazai portfóliókban az elmúlt évtizedben a projektfinanszírozás nagy arányt képviselt és képvisel még mindig, ezen belül is az ingatlanfinanszírozás dominál. A válság során romló default-statisztikák a normál vállalati hitelekhez képest sokkal kedvezőtlenebb képet nyújtanak, amely ráadásul az átlagos default-statisztikákat is súlyosan lerontotta. További probléma, hogy a megtérülési időszak évekre elnyúlik, amely így hosszú távon "€žmérgezi" a portfóliókat. A magyar és nemzetközi piacon eltérő a tapasztalat a default-ba kerülő projektek megtérülésének hatékonysága és a default-ok alakulásának korrelációjáról. Ezt a jelenséget, illetve a megtérülési hatékonyságot - kivitelezési és működési szakaszt megkülönböztetve -fontos lenne részletesen elemezni és tovább kutatni.

Látva a nemzetközi volumeneket és a hazai piaci híreket, a magyar banki portfóliókban várhatóan továbbra is az ingatlanfinanszírozás fog dominálni. Érdemes lenne tesztelni azt a hipotézist, hogy a magyar ingatlanprojekteknél a kivitelezési szakasz csődstatisztikája hazánkban is lényegesen rosszabb-e, mint a működési szakasz statisztikái. Erre az elmúlt évek ingatlanprojektjei gazdag elemzési adatbázist nyújthatnak.

Végül, a kockázati statisztikákat vizsgálva, fontos kérdés a projekthitelek megfelelő kockázathoz igazodó árazási rendszerének (risk adjusted pricing) kialakítása. Egy áttekinthető rendszer felállítása - ennek folyamatos ellenőrzése -, hiteles számítások megakadályoznák az esetleges túlságosan alacsony ár melletti magas projektkockázatok felhalmozását. Minderre különösen annak fényében van szükség - látva a jelentős ingatlan és infrastrukturális beruházásokat -, hogy a projektfinanszírozás várhatóan a következő években újra nőni fog hazánkban is, remélhetően nem megismételve a már ismert hibákat.

...

Walter György a Budapesti Corvinus Egyetem docense

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra