A reziduálisjövedelem-modell újbóli megjelenése a vállalatok és a beruházási projektek értékelésében

2021. január 25.

Tanulmányok, előadások

A reziduálisjövedelem-modell újbóli megjelenése a vállalatok és a beruházási projektek értékelésében

2020. november 20. 08:00:01

A reziduális jövedelemre alapozott értékelés korábban már ismert volt az értékelési elméletben és gyakorlatban, azonban az utóbbi évtizedekben újra erősödő figyelmet kapott. A tanulmány a diszkontált cash flow módszer és a reziduálisjövedelem-modell egybevetésével arra keresi a választ, hogy az elméleti különbözőségnek milyen gyakorlati alkalmazásbeli következményei vannak. A szakirodalomban és a nemzetközi gyakorlatban továbbra is igen nagy népszerűségnek örvend a diszkontált cash flow módszer, de bizonyos helyzetekben kifejezetten hibás eredményt adhat. A tanulmány konkrét vállalati példák segítségével világít rá arra, hogy ilyen esetekben a RIM-modell segítségével mérsékelhetők az alul- vagy túlértékelés kockázatai. (Pénzügyi Szemle 2020/3.)

Cziglerné Erb Edina

A tanulmányban bemutatott elméleti háttér és a példákban ismertetett számszaki összefüggések összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy bár a szakirodalomban és a nemzetközi gyakorlatban továbbra is igen nagy népszerűségnek örvendnek a diszkontált cash flow módszerek, bizonyos helyzetekben kifejezetten hibás eredményt adhatnak.

Az FCF-módszer esetében a hiba legfőbb oka a modell azon jellemzője, hogy a jövőbeli nyereségtermelést megalapozó jelenbeli beruházásokat értékcsökkentő tényezőként veszi számításba. A reziduálisjövedelem-modell legnagyobb előnye a DCF-típusú megközelítéssel szemben, hogy az érték tisztán jövőből történő származtatása helyett jelentős szerepet ad a már ismert, jelenben meglévő könyv szerinti értéknek, továbbá a jövőből számított komponenst nem könyvelési szabályok, hanem a gazdaság profitelve alapján határozza meg, ahol az elért nyereség megítélése a tőkeköltséggel való összevetésből ered.

A két bemutatott vállalati példa rávilágít arra, hogy előfordulhatnak speciális helyzetek még olyan világszerte ismert nagyvállalatok esetében is, mint az amerikai Apple vagy T-Mobile, amikor egy adott időpontban a DCF-típusú módszerek nem tükrözik a vállalat reális értékét. Ennek legfőbb oka a beruházások kezelése, amellyel korrigálni szükséges a DCF-modellek esetében.

...

Cziglerné Erb Edina a Pécsi Tudományegyetem PhD-hallgatója

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.