Tanulmányok, előadások

A számviteli szempontból érzékeny, nem kamatjellegű adócsökkentő eszközök és a befektetési lehetőségek közötti kapcsolat elemzése

2019. március 11. 10:51:32
A tanulmány célja, hogy empirikusan igazolja - a pakisztáni tőzsdén jegyzett vállalatok vonatkozásában - a számviteli politika változása, a befektetési lehetőségek, a számviteli politika szempontjából érzékeny, nem kamatjellegű adócsökkentő eszközök, az idegen tőke aránya, a méret és nyereségesség közötti összefüggést, és ebből következtetéseket vonjon le a mérettel és a tőkeáttétellel kapcsolatos hipotéziseket illetően. (Pénzügyi Szemle 2018/4.)


Mobeen Ur Rehman - Muhammad Arsalan Butt - Muddasar Ghani Khwaja - Muhammad Kashif

Empirikusan igazoltuk a kapcsolatot a vállalatok számviteli politikájának változása, nem kamatjellegű adócsökkentő eszközei és befektetési lehetőségei, mérete, nyereségessége és idegen tőkéjének aránya között. Eredményeinket a következőkben foglaljuk össze.

Első megállapításunk, hogy a nagyobb méretű vállalatok inkább eredménycsökkentő számviteli döntéseket hoznak. A vállalatméret és az értékcsökkenési leírást illető döntések közötti kapcsolat szorossága empirikusan viszont kevésbé igazolható. Azok a vállalatok, amelyek esetében magas az idegen tőke aránya, inkább eredménycsökkentő készletértékelési és értékcsökkenés-elszámolási politikát használnak.

Második megállapításunk, hogy az eredménynövelő számviteli eljárást alkalmazó vállalatoknak a többi vállalathoz képest több, nem kamatjellegű adócsökkentő eszköz áll rendelkezésére. Azok a vállalatok, amelyek esetében magas az idegen tőke aránya, inkább eredménynövelő eljárásokat alkalmaznak, és inkább kihasználják az NDTS-ben rejlő lehetőséget. Másik hasonló esetben a befektetési lehetőségekre képzett proxy-változók és a nem kamatjellegű adócsökkentő eszközökre képzett változók kapcsolata közvetett.

A rendelkezésre álló adatok másfelől arra engednek következtetni, hogy a választott értékcsökkenési és készletértékelési politika korrelál a befektetési lehetőségekre képzett proxy-változókkal. Ez a korreláció viszont közepesen erős és megfelel a korábbi tanulmányoknak. Más megállapításokból arra lehet következtetni, hogy a nagyobb eszközállományú vállalatok inkább eredménycsökkentő számviteli eljárásokat választanak, ami nem igazolja Skinner (1992) hipotézisét. A jelen tanulmány eredményei általánosságban bővítik a vállalatok választott számviteli politikája és befektetési lehetőségei közötti összefüggéssel, valamint az azzal kapcsolatos ismereteket, hogy miként hatnak ezek a változások az adómegtakarítások kihasználására.

Tanulmányunk a jelenlegi számviteli gyakorlatok ismertetésével járul hozzá a szakirodalomhoz. A korábbi tanulmányok csak spekulációkat és bizonytalanságot említenek a befektetési lehetőségekkel kapcsolatban, mi viszont - nagy vállalatminta alapján - empirikus bizonyítékot szolgáltatunk. Megállapításaink szerint a befektetési lehetőségek nem elhanyagolhatók - szemben a korábbi megállapításokkal, amelyek szerint nem magyarázzák a méretet, tőkeáttételt és az eszközarányos megtérülést, és ezért a változó kihagyása miatti torzulást eredményeznek. A befektetési lehetőségek képesek szisztematikusan befolyásolni a vállalatokat a számviteli eljárás megválasztásában.

...

Mobeen Ur Rehman, Muhammad Arsalan Butt, Muddasar Ghani Khwaja és Muhammad Kashif a Shaheed Zulfikar Ali Bhutto Tudományos és Technológiai Intézet (SZABIST) közgazdászai

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra