Kosztopulosz Andreász - Kiss Gábor Dávid

Amennyiben egy ország engedélyezi a tőke szabad áramlását és a valutája szabadon lebeg, a monetáris trilemma nyomán a monetáris politika autonómiáját fogjuk tapasztalni, ami sérül, ha külső sokk hatására a piaci együttmozgás szignifikánsan csökken (divergencia) vagy nő (fertőzés).

A tanulmány célja megvizsgálni, mennyiben befolyásolják az eurózóna kötvénypiaci hozamainak és devizájának napi változásai, valamint az Európai Központi Bank (ECB) monetáris politikai lépései a cseh, magyar és lengyel kötvénypiaci hozamok és devizák napi változását 2002 és 2011 között.

A vizsgált tőke- és pénzpiacok hatékonyságának elvetését követően az egyes piacpárokra dinamikus feltételes korrelációt illesztettek a szerzők. Ezek szignifikáns különbözőségét az eurózóna indikátorainak extrém és normál mértékű napi elmozdulásai mentén vizsgálták. Adott elmozdulás extrémitását a tapasztalati elmozdulásnak a rá vetített elméleti normál eloszlás alól történő „kilógása" mentén értelmezték.

Bár a kelet-közép-európai országok monetáris politikájának célfüggvénye nagyrészt követi az Európai Központi Bankét, az eltérő fundamentális jellemzőik nyomán az extrém napokon fellépő kollektív cselekvések a kockázati felár növekedésével jártak.

Mindez azt jelenti, hogy az eurózónában bekövetkező változások közül a kedvezőtlenek sokkal inkább sújtották a kelet-közép-európai piacokat, miközben az ECB likviditásbővítő lépései nem feltétlenül gyűrűztek be. Kérdéses azonban, hogy az euró bevezetése e kedvezőtlen jelenségek megszűnését eredményezné.

...

A tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.

Kiss Gábor Dávid tanársegéd a Szegedi Tudományegyetemem, Kosztopulosz Andreász egyetemi docens a Szegedi Tudományegyetemem.