Tanulmányok, előadások

A világ legegyszerűbb és egyben legbonyolultabb pénzügyi kérdése

2019. február 6. 10:51:14
Akkor működik jól a pénzügyi rendszer, ha bízunk benne és mindig annyi pénz áll rendelkezésre, amennyire épp szükség van, azaz se nem kevesebb, se nem több. A pénzügyi stabilitás és az árstabilitás a bizalomépítés két fontos pillérét jelentik, de inkább tekinthetők "hálótársaknak, mint tökéletes partnereknek". Legalábbis a BIS-es Claudio Borio szerint, akinél az alapkérdés ilyen egyszerű: mi a pénz? A válasz pedig szintén elég sommás: minden pénz adósság, amihez kötelezettségek társulnak. Az MNB Tanszék Blog cikke.


A jól működő pénzügyi rendszer alapfeltétele a bizalom, mégpedig több szinten is. Egyrészről bizalom abban, hogy a pénzként funkcionáló eszköz általános elfogadása biztosított lesz, azaz a fizetéseket végre lehet hajtani az eszközön keresztül. Másrészről pedig bizalom abban, hogy a pénzügyi rendszer biztosítja a pénzügyi és árstabilitást. Márpedig a bizalom kiépítése nehéz feladat, és erős intézményeket kíván, különös tekintettel az ebből a szempontból kiemelkedően fontos jegybankokra és felügyeleti hatóságokra.

Claudio Borio, a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) közgazdasági és monetáris főosztályának vezetője két aspektusból vizsgálta meg, mire is épülhet a pénzügyi rendszer legfontosabb tartópillérének tekinthető bizalom. Az egyik szint a mindennapi működés szintje, ahol az a legfontosabb, hogy a pénzforgalom zavartalanul bonyolódjon. Ehhez a kereslethez rugalmasan reagáló végső fizetési eszközre (jegybankpénzre), illetve kereskedelmi banki pénzre van szükség. Miért fontos ez?

1, A rugalmas kínálatú jegybankpénz két szempontból is fontos. Egyrészről ezzel képes a jegybank igény esetén a kereskedelmi bankok számára fontos bankközi piacra likviditást juttatni, ami a bankok közötti elszámolások, illetve a készpénzhez jutás, azaz a pénzforgalom alapfeltétele. Ezen felül a jegybankpénz mennyisége, ha nem is egyedüli változóként, de érdemben befolyásolja a bankközi kamatokat. Ez utóbbi azért fontos, mert a klasszikus gondolkodásban kiemelt szerepet játszó pénzmennyiséggel (monetáris bázis, illetve pénzmultiplikátor) szemben a monetáris politika fő eszköze valójában a pénz (likviditás) ára, azaz a kamatláb.

2, Ugyancsak kritikus a bankszámlapénz rugalmassága. A kereskedelmi bankok ugyanis szintén képesek pénzt teremteni, jellemzően hitellel szemben, illetve valamilyen eszközvásárlás ellenoldalaként. Bankszámlapénz nélkül - ha nem is elképzelhetetlen, de - jóval nehézkesebb lenne a gazdaság működése, hiszen pénz nélkül a gazdasági tranzakciók egyszerűen nem, vagy csak jóval kisebb volumenben jönnének létre a felek között (minden tranzakciónak két lába van, az áru és az áru ellenértékét jelentő pénz mozgása, a hitel pedig azt biztosítja, hogy ez a két láb szinkronizáltan kerüljön teljesítésre, minimalizálva ezzel a tranzakciós hitelkockázatot.)

Boriónál az az alapkérdés, hogy mit is jelent pontosan a pénz. Szerinte gyakori hiba a pénz és a hitel fogalmainak túlzott szétválasztása - hiszen végső soron minden pénz adósság ("money is debt"), ami túlmutat azon a tézisen, hogy a pénz (jellemzően) adóssággal szemben keletkezik. Borio ezzel egyértelműen az adósság-jellegű pénzfelfogás mellett teszi le a voksát, elvetve például a részesedés jellegű megközelítést, amely szerint a pénz leginkább az adott társadalom által megtermelt javak nettó jelen-értékéből való jogos részt és a kapcsolódó vásárlóerőt reprezentálja.



A cikk teljes egészében itt olvasható.


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra