A program során mintegy 2500 rászorulónak garantál a tartomány havi 1320 kanadai dollár jövedelmet - közel 300 ezer forint -, ami mintegy háromnegyede a jelenlegi alacsonynak definiált jövedelemnek. A havi juttatás akkor sem vész el, ha a kísérletben résztvevő időközben talál munkát és extra jövedelemhez jut. A közgazdászok számos kérdésre várnak választ, például hogy hogyan hat a foglalkoztatásra és a munkavállalási kedvre az alapjövedelem, mire költik az "ingyen pénzt", hogyan hat a családok életére a garantált jövedelem.

Ha az eredmények pozitívak, akkor a tartomány hivatalosan is bevezetné az alapjövedelmet, választ adva ezzel korunk egyik legmarkánsabb gazdasági tendenciájára, a gépesítés által gyorsan változó munkarőpiacra. A technológiai fejlődés ugyanis egyre inkább átírja a munkaerőpiac játékszabályait - erről egy érdekes elemzés elérhető itt -, a képzett munkaerőre egyre növekvő, míg a képzetlen munkaerőre egyre csökkenő a kereslet, ami a munkanélküliség emelkedésével fenyeget.

Eközben a termelékenység és a hatékonyság javul - a témáról egy érdekes tanulmány elérhető itt -, vagyis tulajdonképpen elméletileg semmi akadálya annak, hogy a gépek által termelt jövedelem egy részét az állam kiossza a munka nélkül maradók között. Hogy ennek milyen hatásai lesznek/lehetnek a gyakorlatban, az hamarosan kiderülhet, Ontario tartomány mellett ugyanis Kaliforniában, sőt Finnországban és Hollandiában is szerepel a tervekben az alapjövedelem bevezetése. Koránt sem biztos ugyanakkor, hogy az alapjövedelem a kívánt irányba tereli az arra jogosultakat, mint ahogyan egy korábbi tanulmány alapján bemutattuk, könnyen lehet, hogy a kísérletek eredményei negatívak lesznek.


Az eredeti elemzés itt érhető el.