Tanulmányok, előadások

ÁSZ-elemzés az MNB monetáris politikájának hatásairól

2018. február 7. 11:33:23
2012 és 2016 között a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája kedvező hatással volt az államadósság finanszírozási költségeinek csökkenésére, illetve azon keresztül a költségvetési egyenlegre és az államadósság alakulására, csökkentve ezzel a költségvetési kockázatokat - erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék elemzése. A tanulmány ugyanakkor figyelmeztet a költségvetési térítési kötelezettség felmerülésének hosszú távú kockázatára, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben szükséges felkészülni az árfolyameredmény-csökkenés és a kamatkülönbözet negatív hatásának kezelésére.


Az Állami Számvevőszék által készített "€žA monetáris politika hatása a költségvetési kockázatok csökkentésére" című elemzés a korábban készített ÁSZ-tanulmánnyal érintett - a korábbi elemzésről írt összefoglaló itt olvasható - időszak óta eltelt 5 év tapasztalata alapján elemzi a monetáris politika 2012-2016. évek közötti költségvetési kapcsolatait, eredményének alakulását, a kockázatok csökkentésének hatását.

A jegybanki intézkedések eredményeképpen a 2012-2016. évek között a monetáris politika költségvetési kockázatai jelentősen csökkentek, a központi költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett, tekintettel arra, hogy a 2013-2016. években a jegybank nyereséget realizált, a 2012. évi veszteségének összege pedig nem haladta meg az eredménytartalék összegét.

 

 

Az MNB irányadó eszközei (jegybanki kötvény, jegybanki betét) megváltoztatásával, az új nem konvencionális eszközök (pl. az önfinanszírozási program, lakossági devizahitelek forintosítása) bevezetésével hozzájárult az állampapír-kereslet és ezáltal az államadósság belső finanszírozási arányának növekedéséhez, mely csökkentette az ország külső sérülékenységét, devizakitettségét, biztosabbá vált az államháztartás finanszírozhatósága, a pénzügyi rendszer stabilitása.

A kereskedelmi bankok jegybank által befogadott likvid eszközállománya az irányadó eszköz mennyiségi korlátozása miatt folyamatosan csökkent, miközben a kereskedelmi bankok államadósságon belüli finanszírozási részaránya a 2012. évi 500 milliárd forintról 2016. évre 6 750 milliárd forintra nőtt. Az államadósság devizaaránya a 2012. évi több mint 40%-os mértékről 2016. évre 25% alá mérséklődött. Ezen kívül a jegybanki alapkamat csökkentése az állampapírokat terhelő kamatokat és ezen keresztül az adósságfinanszírozási költségeket is csökkentette.

 

 

A 2013. évben kifizetett kamatokhoz képest 2016-ban az ÁSZ szerint mintegy 250 milliárd forint megtakarítás jelentkezett a kamatkiadásokban. Az MNB a Növekedési Hitelprogram keretében a hitelezés élénkítése, a gazdasági növekedés érdekében növelte a gazdaságban lévő jegybankpénz mennyiségét. Az NHP programok következtében 2015-ben átmenetileg közel 1 500 milliárd forint jegybankpénz áramlott a gazdaságba. Figyelemmel az inflációs célt követő magatartására, az MNB az önfinanszírozási program végrehajtásával csökkentette ezt a pénzmennyiséget.

A monetáris politika maastrichti konvergencia kritériumok teljesített mutatóira gyakorolt hatását elemezve éles vonal húzható az ÁSZ korábbi és a jelen elemzéssel érintett időszakok közé. Az MNB 2013. évi jegybanki eszközeinek megújításával támogatta a fiskális politikát a maastrichti kritériumok teljesítésében. Az MNB eredményének alakulását az elemzett időszakban a hazai alapkamat, a forintárfolyam, a forint- és a deviza befektetéseken elérhető hozamok, a tartalékok nagysága határozta meg. Nyereségének a 2013-2016. évek között stabil eredménytényezője volt a devizaárfolyamok alakulásából származó pozitív eredmény, ami szintén mérsékelte a költségvetési kockázatot.

 

 

Az MNB az éves eredményét minden évben eredménytartalékba helyezte, mely a 2013-2016 között többszörösére nőtt, biztosítva a későbbi esetleges veszteségek fedezetét. Ez alól a 2015. évi eredmény kivételt jelentett, melyből 2016. évben 50 milliárd forint osztalékot fizetett a jegybank a központi költségvetésbe, mely befizetés csökkentette a költségvetés finanszírozási igényét és az államadósságot.

Mindezekből levonható az a következtetés, hogy az elemzett időszakban folytatott monetáris politika kedvező hatással volt az államadósság finanszírozási költségeinek a csökkenésére, azon keresztül a költségvetési egyenlegre és az államadósság alakulására, csökkentve ezzel a költségvetési kockázatokat. A költségvetési térítési kötelezettség felmerülésének hosszú távú kockázatát azonban nem lehet kizárni a monetáris politikai eszközök kapcsán. A következő időszak monetáris eszközeinek meghatározása során további figyelmet kell fordítani az árfolyameredmény-csökkenés és a kamatkülönbözet negatív hatásának a kezelésére való felkészülésre.

 

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra