Tanulmányok, előadások

ÁSZ: Jó irány a lakossági állampapírok adómentessé tétele

2019. március 20. 09:20:01
Az idén június 1-je után kibocsátott lakossági állampapírok jövedelem adómentességéről szóló törvényjavaslatot tárgyal az Országgyűlés. Az Állami Számvevőszék az elmúlt években több elemzésében is felhívta a figyelmet a lakossági állampapír vásárlás élénkítésének további szükségességére. Domokos László, az ÁSZ elnöke, a Költségvetési Tanács tagja a Figyelő március 7-i számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: "Magyarország sérülékenysége az elmúlt években jelentősen csökkent. Ez főként annak köszönhető, hogy egyre kevesebb a külföldi hitelező, az adósságnak egyre nagyobb részét forintban tartjuk."

Horváth Bálint

A Pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlésnek, melynek két legdöntőbb eleme az idén június 1-jétől kibocsátott lakossági állampapírok esetében a jövedelem adómentessége, valamint a lakossági banki átutalásokra vonatkozó pénzügyi tranzakciós illeték kvázi megszüntetése - írja a Növekedés.hu oldal. Az Állami Számvevőszék - amelyek elnöke, Domokos László a Költségvetési Tanács tagja - az elmúlt években számos alkalommal hívta fel a figyelmet a lakossági állampapír vásárlás szükségességére, illetve annak pozitív makrogazdasági, az ország sérülékenységét csökkentő hatásaira.

A devizaadósság növekedésére, illetve a lakossági állampapír értékesítés csökkenésére figyelmeztetett az ÁSZ

Az ÁSZ az államháztartás központi alrendszerének adóssága és éven túli kötelezettségvállalásának ellenőrzéséről készült, 2012 augusztusában nyilvánosságra hozott jelentésében hangsúlyosan figyelmeztetett a devizaadósság dinamikus növekedésére. Az ÁSZ arra a megállapításra jutott, hogy az adósságkezelési stratégiában meghatározott 25-32%-os deviza részarány és az, hogy a forintban lejáró adósságot is részben devizakötvény kibocsátás finanszírozta hozzájárult a devizakitettség növekedéséhez. 2008-ban a devizafinanszírozás negatív hatásai jelentkeztek: növekedett az árfolyamkockázat, romlott a befektetői megítélés, a hitelminősítés.

Az ÁSZ jelentése arra a világított rá, hogy a lakossági értékesítés nagyságrendje és aránya a teljes finanszírozáson belül csökkent, annak ellenére, hogy az ÁKK Zrt. stratégiai célkitűzése volt a lakossági értékesítés stabilizálása. A lakossági termékek jegybanki alapkamat alatti, illetve a piaci kamatoktól lényegesen elmaradó hozamai nem segítették az értékesítés növelését. Az ÁKK Zrt. által kalkulált, a lakosság által elérhető hozamok - a 2009-ben bevezetett Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) kivételével - nem voltak versenyképesek - mutatott rá 2012-es jelentésében az ÁSZ.

2017-re már megfordult a trend, hasznosultak az ÁSZ megállapításai

Az ÁSZ a 2017-es költségvetés végrehajtásának makrogazdasági összefüggéseiről szóló, 2018. októberében publikált elemzésében kiemelte, hogy: a forintadósság részaránya a 2017. év végére elérte a teljes államadósság 77,4%-át, szemben 2016. év végi 72,5%-kal. A forintadósságon belül a legjelentősebb változás a lakossági állampapírok esetében következett be. A 2016-ról 2017. végére a forint lakossági államkötvények állománya 1651,7 milliárd forintról 2986,8 milliárd forintra nőtt. A lakossági állampapírok (forint-és devizakötvények, kincstárjegyek) aránya az összesített államadósságon belül a 2016. év végi 19,9%-ról 5,5 százalékponttal, 25,4%-ra emelkedett 2017. végére.

ÁSZ: Jó irány a lakossági állampapírok adómentessé tétele

 

A 2018. első félévi költségvetési folyamatokról szóló, a Költségvetési Tanács részére készített elemzésében az ÁSZ azt közölte, hogy folytatódott - az elmúlt években tapasztalható tendencia - a forintadósság részarányának növekedése. A lakossági állampapírok aránya az összesített államadósságon belül lényegében nem változott. Elemzésben az ÁSZ rámutatott: A lakossági állampapírok 2018. júniusi állománya 7203,6 milliárd forint volt. A lakossági ügyfelek által vásárolható, egy évnél hosszabb futamidejű állampapírok együttes állománya 2018. június végére 2833,5 milliárd forintra nőtt.

Emellett szintén emelkedett a kétéves futamidejű, fix kamatozású állampapír állománya (484,9 milliárd forint) is, június végéig 108,0 milliárd forinttal. Az éven belüli állampapírok állománya 3365,7 milliárd forint volt június végén, amely a forgalmazás során a bankokhoz került lakossági állampapírok visszavásárlása következtében 95,8 milliárd forinttal csökkent a 2017. év végi állományhoz képest. A visszavásárlás hozzájárult annak a célkitűzésnek a megvalósításához, hogy a lakossági állampapírok nem a bankok, hanem a lakosság kezébe kerüljenek - világított rá a 2018 augusztusában publikált elemzésében az ÁSZ.

Domokos László: kevesebb a külföldi hitelező, az adósságnak egyre nagyobb részét forintban tartjuk

Az elmúlt években elindult dinamikus trendet tovább erősítheti az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat. A Növekedés.hu cikke szerint: ha az állampapír adómentessé válik, két azonnali hatás mutatkozik: egyrészt kamatemelés nélkül is lényegesen nagyobb lesz az állampapírokon elért hozam, másrészt rendkívül komoly lélektani hatása lehet annak, ha egy befektetési forma adómentes: sokan önmagában ettől a ténytől úgy döntenek, hogy ezt választják. A két hatás együtt igen komoly összeget is megmozgathat, így optimális esetben az is elérhető, hogy az idén lejáró devizaadósság, valamint az idei államháztartási hiány (ennyivel növekszik a nominális adósság) nagy részét lakossági állampapírokkal lehessen finanszírozni.

Domokos László

Ezzel kapcsolatban Domokos László, az ÁSZ elnöke a Figyelő 2019. március 7-i számában megjelent interjúban azt emelte ki, hogy: "fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország sérülékenysége az elmúlt években jelentősen csökkent. Ez főként annak köszönhető, hogy egyre kevesebb a külföldi hitelező, az adósságnak egyre nagyobb részét forintban tartjuk. Devizatöbbletünk van a fizetési mérlegben, emellett nem szorulunk országon kívüli hitelekre. A teljes államadósság "forintosításával" tehát egyetértek" - szögezte le az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László az interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes a hosszú lejáratú állampapírokra helyezni a hangsúlyt, ami további növelheti a kiszámíthatóságot és a biztonságot, illetve csökkenti az országkockázatot.


Horváth Bálint Az Állami Számvevőszék Kommunikációs és Kapcsolattartási Osztályának osztályvezetője

Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra