
1. Milyen szemléletű az államháztartás beszámolási rendszere, az egyes országokban az államháztartás egyes alrendszerei (központi, önkormányzati, stb.) milyen szemléletű számvitelt alkalmaznak.
2. Teljesen megvalósította-e az államháztartás, illetve annak egyes alrendszerei az eredményszemléletre történő átállást? Ha igen, milyen időszakra? Milyen időigényű volt az átállás?
3. Folyamatban volt-e eredményszemléletre történő átállás az államháztartás bármilyen alrendszerével kapcsolatban? A megvalósulás mely időszakra várható?
4. Milyen szerepet játszott a nemzeti számvevőszék az eredményszemléletre történő átállásban?
A felmérés szükségességét az adta, hogy kevés volt a naprakész, megbízható információ a feltett kérdésekkel kapcsolatban. Nemzetközi összehasonlítások sem álltak nagyszámban rendelkezésre. A partnerszámvevőszékektől beérkező válaszokon kívül az ÁSZ áttanulmányozott és feldolgozott további, témába vágó, elérhető nemzetközi szakirodalmat. A feldolgozott információk alapján összehasonlító nemzetközi elemzést készített a fenti kérdéskörre vonatkozóan, felvázolva a nemzetközileg megfigyelhető trendeket, az egyes országok tapasztalatait. A felmérésnek nem volt célja az eredményszemléletű számvitel bevezetésének célszerűségi kérdéseivel foglalkozni az eredményszemlélet bevezetését érintően a közszférában, továbbá a költségvetési tervezésnek eredményszemléletre történő átállása csak érintőlegesen szerepelt a felmérés eredményeit rendszerező összefoglalóban. A felmérés eredményének részletei megtalálhatóak a számvevőszéki uniós együttműködés adatbázisában (CIRCA) is.
A közszféra egyes alrendszereinek az eredményszemléletű beszámolásra, számvitelre való átállása és az átállás időpontja tekintetében az országok jelentős különbségeket mutattak. Az elemzés készítésének időpontjában egyes országok már sikerrel bevezették és az államháztartás mindegyik alrendszerének számvitele, beszámolása eredményszemléletű volt, azonban nem mind alkalmazzák az eredményszemléletű költségvetés tervezést és nyomon követést. Más országokban - ideértve Magyarországot is - az államháztartás minden szintjében megmaradt a pénzforgalmi vagy módosított pénzforgalmi szemlélet és nem volt átállási reform folyamatban, konkrét határidő, ütemterv megjelölésével. A többi megkérdezett országban megkezdték az áttérést, folyamatban volt a központi/szövetségi szint átállása, egyes országokban pedig vegyes megoldást alkalmaztak.
A felmérés alapján a számvevőszékek lehetséges szerepe az eredményszemléletre való áttérés során a következők szerint foglalható össze:
- Jogszabály-tervezetek, szakmai (számviteli, költségvetési) szabályozások, standardok tervezeteinek véleményezése;
- Részvétel az átállást szakmailag előkészítő, szervező bizottságokban, testületekben;
- Az átállás témakörének tárgyalása a számvevőszéki megállapításokban, javaslatokban;
- Kísérleti jellegű eredményszemléletű beszámolók ellenőrzése, véleményezése;
- Egyéb, pl. indirekt eszközök alkalmazásával.
A Visegrádi országok, valamint Ausztria és Szlovénia legfőbb ellenőrző intézményei vezetőinek találkozóján, 2012 szeptemberében, az ÁSZ bemutatta az Állami Számvevőszék által az államháztartásban használatos elszámolás alapjával kapcsolatban végzett nemzetközi felmérés eredményeit. Ismertette, hogy a számvevőszékek jelentős része aktív szerepet vállal az eredményszemléletű számvitelre történő átmenetben. Az elemzésbe vont országok közül néhány például részt vett olyan közintézmények éves elszámolásának ellenőrzésében, amelyeknél kísérleti jelleggel bevezették az eredményszemléletű számvitelt.
Dr. Bathó Ferenc, 2012-ben még az ÁSZ szervezeti keretei készített, Pénzügyi Szemle 2012/4 számában megjelent tanulmánya („Melyik úton, merre tovább? Az eredményszemléletű számvitelre történő áttérés elvi programja") Magyarország eredményszemléletű államszámvitelre történő átállására figyelembe vette az összegyűjtött nemzetközi vonatkozású adatokat. A Pénzügyi Szemle 2012. évi példányában a szerző kiemelte, hogy az államháztartás gazdálkodása szempontjából „A ma működő rendszer legnagyobb hátránya, hogy a pénzügyi helyzetet sem lehet egzakt módon megítélni, illetve nem lehet pontosan megállapítani, hogy valójában mi mennyibe kerül. Az Európai Bizottság és az OECD évek óta szorgalmazza és ajánlja az eredményszemléletű számvitel alkalmazását, mivel ez fokozza a pénzügyi beszámolók áttekinthetőségét, biztosítja az elszámoltathatóságot és jobb, biztosabb alapot teremt a tervezés, többek között a bevételbeszedés és a kiadáscsökkentés, ezen belül is az irányítási célok megvalósításához. Az eredményszemléletű számvitel olyan modern rendszer, amely a gazdasági ügyleteket keletkezésükkor könyveli el. Az eredményszemlélet kezeli a tárgyi eszközök elhasználódásának problémáját, javítja az erőforrás-allokációt, naprakész információt ad a szállítói tartozásokról, bemutatja a jelenlegi és jövőbeni kötelezettségvállalásokat". Szorgalmazta a változások szükségességét, a közszférát érintően egy új szabályozás kialakítását, részletezte az államháztartás alrendszereinek átalakításával összefüggő teendőket.
Az EU Kapcsolattartó Bizottsága által Párizsban megrendezett 2013. márciusi szeminárium a Nemzetközi Költségvetési Számviteli Standardok (IPSAS) szerepét és a vonatkozó európai standardok uniós számvevőszékek által történő kidolgozásának lehetőségeit értékelte. A szemináriumon elhangzottak az ÁSZ számára hasznosítható információt adtak az eredményszemléletű számvitelre történő 2014. évi áttéréshez.
Kiemelkedő jelentőségű volt a vonatkozó svájci tapasztalatok tanulmányozása 2013. szeptember végén kétnapos bilaterális konzultáció keretében, amelyen az eredményszemléletű svájci zárszámadás felépítését és ellenőrzési gyakorlatát is megismerték az ÁSZ munkatársai az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium szakértőivel együtt. A svájci eredményszemléletű rendszer bevezetése megszervezésének megismerése, illetve az eredményszemléletű rendszer alkotóelemeinek, és azok működésének megismerése hasznos tapasztalatot, támpontot jelent az ÁSZ számára egy jól működő eredményszemléletű rendszerre vonatkozóan. A megismert információk alapján Svájcban a szövetségi eredményszemléletű zárszámadást a számvevőszék egyedi ellenőrzési megközelítéssel, módszerrel vizsgálja, amely az ÁSZ számára érdekes analógiát szolgáltatott.
Az EU Kapcsolattartó Bizottsága keretében külön számvevőszéki munkacsoport foglalkozik az EPSAS (Európai Költségvetési Számviteli Standardok) standardokkal, a munkacsoport 2014. február végi ülésén az ÁSZ képviselője részt vett. A megbeszélés célja volt a résztvevők informálása a legújabb EU-s fejleményekről, továbbá az eredményszemléletű számvitel és az EPSAS témákban az általános álláspontokkal, valamint a nemzeti vélemények tartalmával kapcsolatos véleménycsere. Az EPSAS munkacsoport ülése biztosította az ÁSZ számára, hogy aktuális információkat szerezzen az EPSAS kialakításának folyamatáról, a számvevőszékeknek a folyamatban történő részvételéről, valamint lehetőséget biztosított kapcsolatépítésre más számvevőszékekkel, tapasztalatot cserélni az eredményszemléletű számvitelre való átállásról és az abban való számvevőszéki szerepről, feladatokról.
Eredményszemléletű számvitel és az ÁSZ
Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11) kormányrendelet 2014. január elsejével lépett hatályba, előírásai fokozatos bevezetés nélkül, valamennyi államháztartási szervezetre vonatkoznak. A kormányrendelet az eredményszemléletű bevételek és költségek, ráfordítások bevezetésével jelentős lépést tett az említett EU irányelv megvalósítása érdekében.
Az ÁSZ mint költségvetési gazdálkodó szervezet felkészült a kormányrendelettel kapcsolatos változások bevezetésére. A költségvetési szervek számviteli rendjének megváltozása azonban ennél hangsúlyosabb módon az ÁSZ ellenőrzési tevékenységére is hatással van. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. § (4) bekezdése alapján az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését. A kormányrendelet hatálybalépésével az ÁSZ ellenőrzési tevékenysége során egyrészt a kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódó jogszabályváltozásokra, jogharmonizációra irányuló javaslatokkal, másrészt a végrehajtás szabályosságának ellenőrzésével tud a számviteli változások eredményes átállásához hozzájárulni. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (6) bekezdése rögzíti, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását.
Az ÁSZ hazai és nemzetközi közreműködése az eredményszemléletű számvitelre történő áttérésben összhangban van az Állami Számvevőszék Stratégiájában foglaltakkal, mely szerint az ÁSZ folyamatosan fejleszti és ápolja a szakmai szervezetekkel fenntartott kapcsolatokat, továbbá figyelemmel kíséri az ellenőrzés nemzetközi szervezeteiben folyó szakmai tevékenység tartalmi, módszertani változásait, és részt vesz a szakmai műhelyek munkájában. Az ÁSZ célja, hogy a nemzetközi téren és az ellenőrzések során szerzett tapasztalataival előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, a közpénz és a közvagyon szabályos, hatékony és célszerű felhasználását, valamint a „jó kormányzást.
...
Szappanos Júlia az Állami Számvevőszék munkatársa
Belépés az oldalra