Tanulmányok, előadások

Az állami beruházások és a hosszú távú gazdasági növekedés közötti kapcsolat feltárása

2020. július 15. 08:00:01
A tanulmány megkísérli megvizsgálni az állami beruházások Pakisztán gazdasági növekedésére gyakorolt hatását az 1973-2015 közötti időszakra vonatkozó éves adatsor felhasználásával. Az eredmények megerősítik az állami beruházások és a pakisztáni gazdasági növekedés közötti hosszú távú kapcsolatot. Ezenkívül a hosszú távú és rövid távú becslések azt mutatják, hogy az állami beruházások nagy mennyisége csökkenti a gazdasági növekedést. A magánberuházások nagyobb aránya azonban elősegíti a gazdasági növekedést. Ezzel szemben a pakisztáni munkaerő-állomány növekedése hosszú távon csökkenti a gazdasági növekedést. (Pénzügyi Szemle 2020/2.)


Amna Sohail Rawat - Lubna Khan

A jelen tanulmány az állami beruházások hatását vizsgálta Pakisztán gazdasági növekedésére az 1973-2015 időszakra vonatkozóan. A modell tesztelése előtt meggyőződtünk minden változó idősoros adatainak stacionaritásáról a bővített Dickey-Fuller (ADF) teszt és a Zivot Andrews egységgyök/strukturális törés teszt segítségével. Az ARDL intervallumhatár-teszt alapján az állami beruházások és a gazdasági növekedés erősen kointegráltak hosszú távon. Ezenkívül az ARDL-modell hosszú és rövid távú becslései azt mutatják, hogy az állami beruházásoknak inverz de szignifikáns hatása van a gazdasági növekedésre Pakisztánban. Ez az empirikus eredmény konzisztens néhány korábbi tanulmány megállapításaival (Gauthier és Zeufack, 2011; Tabova és Baker, 2011; Gupta et al., 2014; Ramireez, 2009), amelyek következtetései szerint a nem hatékony állami beruházások, a gyenge intézmények és a nem megfelelő kormányzati munka eltéríti a forrásokat a produktív felhasználásoktól és kiszorítja a magánberuházásokat, ami a gazdasági növekedés ütemének csökkenéséhez vezet. Ugyanakkor a magánberuházások hatása a gazdasági növekedésre pozitív és szignifikáns.

Korábbi tanulmányok alátámasztják ezeket a megállapításokat (többek között Erenburg, 1993; Khan és Reinhart, 1990), amelyek szerint a magánberuházások növelik a reáljövedelmet a gazdaságban. Ezzel szemben a munkaerő szignifikánsan negatív kapcsolatban van a gazdasági növekedéssel Pakisztánban. Hosszú távon a képzetlen munkaerő növekedése jelentősen csökkenti az ország gazdasági növekedését.

A tanulmányban bemutatott empirikus eredményeknek számos fontos szakpolitikai következménye van. Az állami beruházások és a gazdasági növekedés között feltárt negatív kapcsolat alapján Pakisztánban az állami hatóságoknak olyan szakpolitikát kell kialakítani és megvalósítani, amelyek a kormányzati beruházások hatékonyságát növelik. Pakisztán kormányának a közpénzeket az oktatásra, infrastruktúrára, kommunikációra és közlekedésre kell fordítania, amelyek a magánberuházások hatékonyságát növelik, ezáltal javítják az ország gazdasági teljesítményét.

A kormánynak arra kell fókuszálnia, hogy a kormányzati beruházásokat produktív projektekre fordítsa. Ez nagyon fontos, számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy a nem megfelelő kormányzati munka és a nem megfelelő színvonalú intézmények a források nem megfelelő elosztásához vezetnek. Az elosztható összegeket mind olyan projektekre kell fordítani, amelyek hozzájárulnak a gazdasághoz és javítják a teljesítményt. Pakisztánnak többek között olyan területekre kell irányítani a forrásait mint a textilipar, az infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy, hogy pozitív externáliákat hozzon létre és ösztönözze a magánberuházásokat. Ez azt jelenti, hogy a releváns területen befektetett közpénz nagyobb valószínűséggel generál magánberuházásokat és segíti a gazdasági növekedést.

Annak ellenére, hogy a tanulmány fontos következtetéseket fogalmaz meg a szakpolitikák számára, bizonyos korlátai miatt újabb irányokat jelöl ki későbbi tanulmányok számára. A jelen tanulmány alapvetően az állami beruházások hatását vizsgálta Pakisztán gazdasági növekedésére. Ez a kapcsolat a jövőben regionális szinten is kutatás tárgya lehet. Emellett több, a gazdasági növekedésre hatással levő kontrollváltozót lehet beépíteni a modellbe, többek között a kormányzati munka indikátorát, a politikai stabilitást vagy a beiskolázottságot.

...

Amna Sohail Rawat és Lubna Khan az IQRA University kutatási munkatársa

...

A teljes tanulmány itt olvasható, a Pénzügyi Szemle legújabb száma itt érhető el.



Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra