Tanulmányok, előadások

Az eredményszemléletű számvitel bevezetésének problémái a zárszámadási ellenőrzés tapasztalatai alapján

2014. október 2. 09:15:01

A 2014. január 1-jétől hatályba lépett kormányrendelet (1) alapján sor került az államháztartás számviteli rendjének megújítására. Az eredményszemlélet elvére való áttérés, az arra épülő pénzügyi számvitel alkalmazása változást jelentett a költségvetési szervek beszámoló készítésének és könyvvezetésének gyakorlatában. Az új rendszerek bevezetésekor általában jelentkeznek átmeneti nehézségek. Az eredményszemléletű számvitelre való áttérés esetében azonban ezeket a nehézségeket messze túlszárnyalják azok az előnyök, amelyek az átállást követik. A cikk az ÁSZ eredményszemléletű számvitel témakörében indított sorozatának része, melynek elemzései itt olvashatók.

Pongrácz Éva, Kuszinger Andrea

Az eredményszemléletű számvitelben a gazdasági eseményeket a pénzügyi teljesítés időpontjától és módjától függetlenül felmerülésükkor veszik figyelembe az eredményre gyakorolt hatásuk alapján. A költségvetési és pénzügyi számviteli rendszer elkülönül egymástól. A költségvetési számvitel a megalapozott döntések biztosítását, illetve a költségvetési folyamatok mérését; a pénzügyi számvitel pedig a vagyon és az eredmény alakulásának meghatározását foglalja magába. A beszámolási kötelezettség költségvetési és pénzügyi beszámolót érintő része, valamint a számviteli elszámolás feltételrendszere is módosul. A beszámolási és zárlati időpontok szintén változnak.

Az eredményszemléletű elszámolás során az új Áhsz. alapján a bevételi és kiadási előirányzatok alakulása, a követelések, kötelezettségvállalások, valamint más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítése, továbbá a központi költségvetés Áht. (2) által meghatározott fejezetéből kapott támogatások felhasználása a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartásban jelenik meg. Az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei úgy kerülnek összeállításra, hogy a megbízható és valós összkép biztosított legyen.

A költségvetési szervek számviteli rendjének megváltozása az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységére is hatással van. A 2014. január 1-jétől történt eredményszemléletű számvitelre való áttéréssel összefüggésben már a 2013. évben megtörténtek az átálláshoz szükséges előkészületek. Ezzel kapcsolatban az Állami Számvevőszéknek is keletkezett feladata.

Az ÁSZ ellenőrzési tevékenységének részeként, törvényi kötelezettségének teljesítése során ellenőrizte Magyarország 2013. évi költségvetése végrehajtását. Az ellenőrzés célja volt többek között annak értékelése is, hogy a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét elősegítő eredményszemléletű államháztartási információs rendszerre való átállás miként valósult meg. Ennek keretében ellenőriztük, hogy a kialakítás előkészületei megtörténtek-e az egyes minisztériumoknál, szervezeteknél. Áttekintettük továbbá, hogy elvégezték-e az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltoztatásával kapcsolatos feladatokat. Az ellenőrzés kiterjedt a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletében (3) meghatározott feladatok végrehajtására is.

A 2013. évi zárszámadásról szóló ellenőrzéshez a korábbi évekhez hasonlóan a 2014. évben is kapcsolódnak további ellenőrzések. Az ÁSZ 2014. évi ellenőrzési terveiben szereplő egyes szervezeteket (Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Magyar Tudományos Akadémia egyes kutatóintézetei, a központi alrendszer egyes intézményei: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) a zárszámadási ellenőrzésre épülve, ún. egyablakos módszerrel ellenőrizzük. Eddig az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala működésének, gazdálkodásának és feladatellátásának ellenőrzése zárult le, azonban még csak a jelentéstervezet készült el, annak egyeztetési folyamata jelenleg zajlik. A további kapcsolódó ellenőrzések még folyamatban vannak.

Ebből adódóan a cikk keretében a 2013. évi zárszámadás ellenőrzése során szerzett, a témával kapcsolatos ellenőrzési megállapításokat, tapasztalatokat kívánjuk bemutatni, rávilágítva arra, hogy hol és milyen problémák jelentkeztek az átállás során.

A 2013. évi zárszámadás helyszíni ellenőrzésébe bevont szervezetek számát az alábbi grafikon szemlélteti:

1_20140929171048_41.jpg


Az ellenőrzés lefedte a központi alrendszer Kvtv. (4) szerinti bevételi főösszegének a 97,4%-át és a kiadási főösszeg 90,7%-át.

Az átállás előzményei

Az átállással kapcsolatos szabályozási hátteret többek között a kormányrendelet és az NGM rendelete teremtette meg. Az eredményszemléletű nyilvántartásra való áttérés érdekében a Magyar Államkincstárnál szükségessé vált az ügyviteli rendszerek megújítása. A korábban alkalmazott kincstári tranzakciós kódokat felváltotta az egységes rovatazonosító. Informatikai tájékoztatók kerültek kiadásra az elektronikus adatforgalmazáshoz, a csoportos átutaláshoz, az egységes rovat azonosító bevezetésével kapcsolatos file szerkezethez és a kincstári belső és külső fejlesztésű alkalmazások módosításához kapcsolódóan.

Az eredményszemléletű államháztartási információs rendszer kialakításával kapcsolatosan a szervezetek többsége teljesítette az előírásokat, néhány szervezet esetében azonban a kitűzött határidőhöz képest csúszás jelentkezett. Az ellenőrzött szervezetek 17%-a alapvetően a kialakított informatikai rendszer hiányosságai miatt nem tudta tartani az előírt 2014. március 31-i határidőt. Az NGM az átállás során jelentkező problémákra reagálva, körlevelet adott ki a fejezetek részére, amelyben indokolást kért a határidőcsúszásokkal kapcsolatban.

Az ellenőrzött szervezetek által 2014. március 31-éig elkészítendő rendező mérleg határidőre történő elkészítésének alakulását a következő grafikon mutatja:

2_20140929171128_47.jpg


Az áttérés tapasztalatai

Az NGM rendelete szerint az áttéréshez szükséges rendező mérleg elkészítéséhez 2013. december 31-ei mérleg fordulónappal meg kellett történnie valamennyi eszköz és forrás, valamint kötelezettségvállalás teljes körű leltározásának. Az ÁSZ-nak ezzel összefüggésben szükséges volt értékelnie, hogy ezt az ellenőrzött szervezetek végrehajtották-e. Mindennek részét képezte, hogy a szervezetek elvégezték-e a rendező mérleg elkészítését megelőző feladatokat, elszámolták-e a rendező, technikai tételeket. Szükséges volt ellenőrizni továbbá, hogy határidőre és az NGM rendelet szerinti formában és tartalommal készültek-e el a rendező mérlegek.

A szervezetek három intézmény kivételével a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletében meghatározottak szerint, 2013. december 31-ei mérleg fordulónappal valamennyi eszközt és forrást, valamint a kötelezettségvállalásokat teljes körűen felleltározták a rendező mérleg elkészítéséhez. A rendelet 3. § (l) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a rendező, technikai tételeket elszámolták.

A három intézmény esetében hiányosságként jelentkezett, hogy a leltár az egyik intézménynél nem tartalmazta teljes körűen a kötelezettségvállalásokat. A másik intézménynél a leltározás megtörtént, de nem készült el a leltár kiértékelése és az arról szóló záró jegyzőkönyv az ellenőrzés befejezéséig. A harmadik intézmény esetében egyes leltáreltérések kiértékelése és számviteli rendezése nem valósult meg az ellenőrzés végéig sem.

A Magyar Államkincstár a beadási határidő napján tette közzé a rendező mérleghez kapcsolódó informatikai felületen és azt követően értesítette az intézményeket, hogy a negyedéves mérlegjelentés leadási határidejére megváltozott. Ezzel egyidejűleg azonban az NGM rendeletben nem került sor a határidő módosítására.

Az NGM rendeletben rögzített határidőt követően került sor 17 intézmény, 7 fejezeti kezelésű előirányzat, 6 egészségügyi intézmény, az uniós támogatásokkal foglalkozó szervezet és egy fejezet vonatkozásában a rendező mérleg elkészítésére. A módosult határidőre a 17 intézményből 8 elkészítette a rendező mérleget, 9 azonban ezt a határidőt sem tudta betartani.

3_20140929171218_78.jpg


Három rendező mérleg az ÁSZ ellenőrzés befejezéséig sem készült el, amely technikai, személyi okokra egyaránt visszavezethető. Egy intézménynél a szükséges számviteli szoftverek nem álltak rendelkezésre időben, amelynek hiányában a rendező mérleg, valamint a 2014. évi nyitóállomány generálása nem volt végrehajtható. A másik intézmény rendezőmérlegét a számviteli feladatokat ellátó személyek kapacitáshiánya és leterheltsége miatt nem tudták elkészíteni. A harmadik esetben a 2013. évi beszámoló elkészítésének elhúzódása miatt nem teljesítették a rendeletben előírt kötelezettséget.

A fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában egy rendező mérleg készült el a módosított határidőre. A további hat fejezeti kezelésű előirányzat esetében a módosított határidőt követően történt meg a teljesítés. Egy minisztérium a fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében nyilatkozatban rögzítette, hogy a kincstári program hiányosságai miatt a dokumentumok véglegesítése nem volt végrehajtható. A program használhatóságával kapcsolatban többször jelezte észrevételeit, illetve megküldte a hibajegyzéket a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium részére egyaránt.

Az elkülönített állami pénzalapok közül 3 alap határidőben elkészítette a rendező mérleget, 4 alap, valamint a TB Alapok a rendelet által előírt 2014. június 30-ai határidő betartásához szükséges előkészületeket és intézkedéseket az előírásoknak megfelelően megtették.

4_20140929171257_43.jpg


Az ellenőrzési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy elsősorban az informatikai rendszer hiányosságai jelentettek nehézséget az átállás során. A zárszámadási ellenőrzés során tapasztalt átállással járó nehézségek, problémák ellenére az eredményszemléletű számvitel hozzájárul a pontosabb elszámoláshoz, megteremti az üzemgazdasági elszámolás lehetőségét a költségvetési szervek körében. Emellett javítja a közpénzzel és a közvagyonnal kapcsolatos átláthatóságot és elszámoltathatóságot, ami a közbizalom növelésével tovább segíti a jobb közpénzügyi gazdálkodást.

A 2014. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során már a megváltozott számviteli rend szerint fogja az ÁSZ a zárszámadás ellenőrzését lefolytatni. Mindez változást jelent az ellenőrzés módszertanában is.

Jegyzetek:

(1) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: új Áhsz.)

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)

(3) Az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet (a továbbiakban NGM rendelet)

(4) Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.)

...

A cikk szerzője Pongrácz Éva, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője és Kuszinger Andrea, az Állami Számvevőszék számvevője


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra