Tanulmányok, előadások

Az eredményszemléletű számvitellel kapcsolatos tapasztalatok az ÁSZ-nál

2014. június 18. 09:35:17
Magyarországon 2013-ig az államháztartási számvitel alapvetően a pénzforgalmi elvre épült, a 2013-2016. évi konvergencia programnak megfelelően azonban 2014-től új államháztartási számviteli rendszer lépett hatályba. Az Állami Számvevőszék az eredményszemléletű államszámviteli rendre való áttérés folyamatát minden eszközzel segíti, részt vesz a szakmai műhelyek munkájában, javaslatokat tesz a kormányrendelet végrehajtásához kapcsolódó jogszabályváltozásokra, jogharmonizációra, valamint ellenőrzi a végrehajtás szabályosságát. Az eredményszemléletű számvitel témakörében indított cikksorozatunk elemzései itt olvashatók.

Kátai-Krizsán Katalin

A számviteli szemléletnek két fő típusa van, a pénzforgalmi és az eredményszemléletű. A pénzforgalmi szemléletű számviteli módszer lényege, hogy a gazdasági eseményeket a pénzforgalomra gyakorolt hatásán keresztül közelíti meg, tehát a tényleges bevételi tételek minősülnek bevételnek, a ténylegesen kifizetett tételek minősülnek kiadásnak. Az egyes bevételi és kiadási tételek a pénzáramlást befolyásolják, az eredmény szempontjából azonban nem csak ezek relevánsak. E szemlélettől eltérően az eredményszemléletű számviteli módszer a gazdasági eseményeket az eredményre gyakorolt hatásuk szerint veszi figyelembe, azok felmerülésekor, függetlenül a pénzügyi teljesítés időpontjától és módjától. Magyarországnak a hosszú távú fenntartható fejlődése megalapozásához több átalakítást kellett elindítania, az államszámviteli rendszer újragondolása egyike volt ezen átalakítási feladatoknak.

Az új számviteli előírások következtében - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek gazdálkodásának körében - 2014. január 1-jétől jelentősen megváltozott az államháztartási számviteli rendszer. A korábbi módosított pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést felváltotta az eredményszemléletű számvitel, amelynek során elkülönült a költségvetési és pénzügyi számviteli rendszer, változott a beszámolási kötelezettség költségvetési és pénzügyi beszámolót érintő része, módosultak a számviteli elszámolás feltételrendszerei (egységes rovatrend, egységes számlatükör, egységes számlarend, mérlegszámlák, eredményszámlák, nyitó- és záró rendező tételek), valamint módosultak a beszámolási és zárlati határidők is.

Mindezek következtében szükségessé vált a gazdálkodás kontrollkörnyezetének felülvizsgálata, a számviteli alapelveket is érintő változások miatti számviteli politika és kapcsolódó mellékleteinek, valamint az értékelések szabályozásának módosítása.

Az eredményszemléletű számvitel bevezetésének következtében, illetve azzal párhuzamosan nélkülözhetetlenné vált a költségvetési tervezés, végrehajtás, beszámolás, analitikus és szintetikus nyilvántartások vezetésének, a Magyar Államkincstárnak (továbbiakban Kincstár) és más szervezeteknek jogszabályi kötelezettség alapján teljesített adatszolgáltatások újragondolása és újraszabályozása.

A felkészülés

A felkészülés időszakában (2013-ban folyamatosan), a Kincstárnál történő minél zökkenőmentesebb átállás érdekében nélkülözhetetlenné vált az ügyviteli rendszerek megújítása. 2013. II. félévében a Kincstár az elektronikus adatforgalmazás, csoportos átutalás, az egységes rovat azonosító bevezetésével kapcsolatos file szerkezetről, valamint a kincstári belső és külső fejlesztésű alkalmazások módosításához adott ki informatikai tájékoztatókat. A tájékoztatók figyelembe vételével a szoftvercégeknél megkezdődhetett a fejlesztés az érintett szervezetek által használt ügyviteli rendszerek 2014. januári éles indulása érdekében.

Az egységes rovat azonosítókat (a továbbiakban ERA) új Áhsz. 15. melléklete tartalmazza a költségvetési bevételekhez és kiadásokhoz. Az ERA a kincstári tranzakciós kódokat (a továbbiakban KTK) váltotta fel. Az egységes rovatrend a korábbi KTK rendszerhez képest mélyebb alábontású. Erre kiváló példa a 131 (136) - 132 (137) dologi és egyéb folyó kiadások KTK kódok. Az egyes pénzforgalmi műveletek végrehajtása (valamint a kötelezettségvállalások bejelentése, módosítása, szabad előirányzat ellenőrzés) ERA kódok szempontjából 2014. évtől kettő helyett 19 (és 19 visszarendezés) azonosítóval történik.

Az adatszolgáltatások tartalma

Az ERA rendszer bevezetésével teljesen megváltozott a költségvetési tervezés és beszámolás rendje, tartalma. A kincstári költségvetés kincstári bevételi és kiadási előirányzatonként tartalmazza az érintett szerv költségvetését (kiemelt ERA szinten). Az egyik legjelentősebb változás az elemi költségvetés űrlap garnitúrájában (darabszámában) következett be. A 2013-ban még 9 űrlapot kellett elkészíteni az elemi költségvetés összeállítása során. 2014. évre az ÁSZ-nak az elemi költségvetése összesen 7 űrlapból állt, amelyek közül a 2. űrlap tartalmazza az előirányzatok ERA kód szerinti tagolását.

Az új Áhsz. 5. § (1) bekezdése alapján a beszámolási kötelezettség keretében éves költségvetési beszámolót kell készíteni, a féléves költségvetési beszámoló készítési kötelezettség 2014. évtől megszűnt. Az elemi költségvetéssel összhangban az éves beszámoló űrlapgarnitúrája is redukálódott. Kivezetésre került többek között a korábbi 23. Előirányzatok egyeztetése űrlap. A belső információs igények teljesítéséhez, az eseti és rendszeres vezetői információs igényekhez azonban indokolt lehet a könyvelésben az előirányzat-módosítások hatáskörök szerinti elkülönített gyűjtése.

Annak érdekében, hogy az államháztartás központi alrendszerében nyomon követhetőek legyenek a pénzmozgások főbb jogcímei, az Áhsz. 8. § (1) bekezdése szerinti költségvetési jelentést kell készíteni, az I. negyedév kivételével havi rendszerességgel, az adatok Kincstár általi közzétételét követő 15 napon belül. A költségvetési jelentés egyetlen űrlapja ERA megbontásban tartalmazza az eredeti és módosított előirányzatot, a kötelezettségvállalást (költségvetési évben, azt követően esedékes, végleges és nem végleges megbontásban), valamint a teljesítést. A költségvetési jelentésben kerül összehasonlításra az intézményi analitika és az éves költségvetés végrehajtásának kincstári nyilvántartása, amely az eltérések kimutatásával az időbeli rendezést szolgálja. Az adatszolgáltatás véglegesítését követően a kincstárhoz be kell nyújtani az eltérések rendezését tartalmazó bizonylatokat. Kiemelendő a főkönyvi kivonattal való kötelező alátámasztása, hiszen már elegendő az analitikus nyilvántartásokkal való egyezőség (egyeztetés).

Az Áht. 108. § (2) bekezdése alapján időközi mérlegjelentést kell készíteni az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, főkönyvi kivonattal alátámasztva (tárgynegyedévet követő hónap 20-ig, gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő 40 napon belül, éves jelentést a beszámolóval egyidejűleg). Az eredményszemléletű számvitel bevezetésével az eddigi tőkeváltozással szembeni könyvelés megszűnt. Az új szemlélet figyelembe vételével kell a mérlegjelentést elkészíteni.

Az eseti adatszolgáltatások közül meg kell említeni, hogy az intézményi (EG03I) és irányítószervi (EG03F) előirányzat módosításokat az e-Adat rendszeren keresztül rovatrend szerinti megbontásban kell bejelenteni.

A jogalkotó alapvetően nem változtatott az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveket (kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatok) érintő bruttó 5 millió Ft-ot elérő kötelezettségvállalások bejelentési rendjén sem (Ávr. 7. melléklet 16. pont). A kötelezettségvállalások bejelentését, módosítását ERA kódonként kell megtenni. Ugyanakkor jelentős többletmunkát igényel a nettó és áfa külön-külön soron való bejelentése, módosítása.

Megjegyzendő, hogy a 2013. december 31-ig bejelentett és nyitott kötelezettségvállalásokat a Kincstár 2014. január 1-jével teljes egészében törölte. A költségvetési szerveknek a bejelentéseket újra végre kellett hajtania, a sokkal mélyebb ERA kódonkénti bontásban.

Költségvetési és pénzügyi könyvvezetés


Az Áhsz. 3.§-a alapján az államháztartás számvitele költségvetési számvitelből és pénzügyi számvitelből áll. Az új rendszer gyakorlati alkalmazásáról 2014. január-május időszakra vonatkozóan szerzett, jelentősebb tapasztalatok az alábbiak.

A költségvetési számvitel keretében történik a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és ezek teljesítésének, valamint a Kvtv. IX. fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartás vezetése. Leegyszerűsítve megfogalmazható, hogy a jogalkotó a 2013. december 31-ig alkalmazott pénzforgalmi szemléletű könyvvezetés jelentős részét a költségvetési számvitelbe ültette át. Számlakeret-tükör szempontjából az eddig is a 0-s számlaosztályban kimutatatott bevételi (követelések) és kiadási kötelezettségvállalások mellett az előirányzatokat és azok teljesítését is szerepelteti.

Az eredményszemléletű számvitel bevezetésével a részletező nyilvántartások kötelező minimális tartalma újrafogalmazásra került (Áhsz. 14. melléklet), továbbá az Ávr.-ben pontosították az utalványrendelet kötelező tartalmi elemeit. Az operatív jogkörök gyakorlása során az érvényesítésnél ellenőrizni kell az utalványrendelet kötelező tartalmi elemei meglétét (59. § (1) bekezdés szerint a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti száma és megnevezése, a terheléssel, jóváírással, kifizetéssel, bevételezéssel érintett pénzeszköz Áhsz. szerinti könyvviteli számlájának száma és megnevezése).

A gazdasági események (ügyletek) - a korábbi időszak pénzforgalmi szemléletű könyvelésétől eltérően - már keletkezésük időpontjával rögzítésre kerülnek a könyvvezetési rendszerben mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben, így már a kifizetés, terhelés előtt egyértelműen kimutatható az eredményre gyakorolt hatás. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb szerep jut a kötelezettségvállalások, illetve a beérkező/kimenő számlák kezelésének. Ugyanis az un. végleges kötelezettségek (követelések) egyúttal a pénzügyi számvitelben költséget (bevételt) is jelentenek. A számla pénzügyi kiegyenlítése már „csak" a szállítói kötelezettség (követelés) pénzügyi rögzítését igényli.

Az új számviteli rendszer hasonló súlypont-áthelyeződést eredményezett a tárgyi eszközök, készletek esetében is. Az eszközök értékének változása már itt sem köthető közvetlenül a pénzforgalmi teljesítéshez, zárt rendszert teremtve ezzel az elszámolásokhoz.

A jogalkotó 2014-ben a szakfeladatokat újradefiniálta (pénzügyi számvitel tartalmazza), amellyel párhuzamosan bevezette a kormányzati funkciókat (költségvetési számvitel tartalmazza), amelyek többlet adminisztrációs terhet jelentenek.

A költségvetési számvitel keretében az előirányzatok, a teljesítések kontírozási szabályai megváltoztak. A korábbi gyakorlattal ellentétben - a kötelezettségvállalásokhoz hasonlóan - az előirányzatok rögzítése, pénzforgalom teljesítése minden esetben nyilvántartási ellenszámlákon történik külön-külön a bevételek és kiadások tekintetében. A kötelezettségvállalásokat - halmozott, végleges, költségvetési év és azt követő években esedékes megbontásban - külön-külön nyilvántartási ellenszámlával szemben kell rögzíteni.

A pénzügyi és költségvetési könyvvezetés párhuzamos vitelével összefüggésben jelentősen emelkedett a kontírozási tételek száma, összetettebbé vált az egyes események könyvelése, megnőtt a kapcsolódó könyvelési lépések száma. Az alkalmazott könyvelési programtól függően ezen megnövekedett faladatok egy része jól automatizálható, ugyanakkor az Áhsz-ben részletesen meghatározott egyezőségek vizsgálata, kiegészítő, helyesbítő, egyeztető és összesítő könyvelési munkák rendszeresen visszatérő többletfeladatként jelentkeznek.

Jogszabályi környezet

- Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)

- A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.)

- A Magyar Köztársaság adott évi költségvetéséről szóló törvény

- Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.)

- Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (Áhsz.)

- Az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX.13.) NGM rendelet

- Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX.19.) NGM rendelet

- A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet

- Kincstár által közétett tájékoztatók, útmutatók, oktatási anyagok (szakmai, informatikai).

...

Kátai-Krizsán Katalin az Állami Számvevőszék gazdasági igazgatója


Hozzászólások

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be!

Belépés az oldalra